Új látványosság a pécsi Ágoston téren
Pécs, 2016. augusztus 25. - Minden eddiginél informatívabb és érdekesebb emlékművel gyarapodik hamarosan a pécsi bányászat hagyatéka. Az egykori pécsi szén- és az uránbányák legfontosabb építményeit, az aknákat részletes adatokkal bemutató emléktábla-csoportot - öt nagy és kettő kis táblát - az idei városnapon, szeptember elsején adják át.
Szinte minden pécsi ismeri a pécsbányai Széchenyi István-akna képét és sokan vannak, akik további bányászati létesítményeket is képesek felidézni.
De vajon hányan tudják, hogy a város környékén több mint félszáz akna működött hosszabb-rövidebb ideig az elmúlt másfél évszázadban; amelyek közül tucatnyinál is több meghaladta a félezer méteres mélységet is? És tudjuk-e, hogyan nézett ki a külszínük, milyen volt az aknatornyuk, hol és milyen szinten helyezkedtek el?
A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány legújabb kezdeményezésével minden pécsihez egy kicsit közelebb kívánja hozni annak a szakmának az épített örökségét, amely alapvetően meghatározta a város közelmúltját.
Erre a célra pedig az aknák a legalkalmasabbak, hiszen ezek az egykori bányaüzemek leglátványosabb, a felszínről is jól látható elemei lévén sokak emlékezetébe bevésődtek. Az országos szinten is egyedülálló táblacsoport egy szimbolikus helyen, a mecseki bányászat központi emlékművének is otthont adó pécsi Ágoston téren kapott helyet.
Az új emlékművön összesen 53 (40 szén- és 13 uránbányász) akna képe és műszaki adatai szerepelnek. A legérdekesebbek természetesen a mélységre vonatkozó számok: míg néhány akna alig 40-50 méterrel a föld felszíne alatt végződött, addig az uránbányák legmélyebb aknái meghaladták az egy kilométert is!
- Közel egy éves kutatómunka előzte meg az emléktáblák elkészítését. Az ezekben az aknákban egykor még dolgozó vezető beosztású bányamérnökök - néhányan már 80 év fölött - emlékezete, a bányák történeteit megírt szakirodalom adatai, régi fényképek felkutatásai voltak az aprólékos kutatómunka forrásai - foglalta össze Sallay Árpád, a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány elnöke.
A 15 éves fennállását ezzel az alkotással is ünneplő Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány munkáját és az emlékmű megépítését a bányászathoz egykoron kötődő cégek mellett az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Pécs városa is támogatta. Az 5,5 millió forintos költségvetés fennmaradó részét pedig az Alapítvány saját forrásából biztosította.
Forrás: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a szervezetről bővebben: www.pecsibanyasz.hu
Nemrég egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet az uránvárosi piac mellett helyet foglaló Remy-re, így amikor a közelben akadt dolgom, benéztem. Csak egy egyszerűen "nagyon jó" gyrosra számítottam...
„A jövő MI vagyunk! Az egyetem MI leszünk! Úgy érzed elvették tőled a jövődet? Hogy mindaz amiért eddig tanultál, küzdöttél a semmibe veszett? Ne hagyd, hogy nélküled döntsenek a sorsodról!” – invitálta a deákosokat a gimnéziumban szervezett felsőoktatással kapcsolatos fórumra az esemény Facebook oldala. A szervezők „politikai bullshit”-nek nevezték a kormánypárt politikáját.
Horvát-magyar katasztrófa-elhárítási együttműködési gyakorlatot rendezett a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a DRAVIS 3 projekt keretében. A cél a határon túlnyúló kapcsolatok továbbfejlesztése, a három horvát határ menti megye - Baranya, Somogy és Zala - minősített és Baranya járási mentőcsapatainak rendszerbe állítása volt.