Tudjuk, hogy baj lesz, mégsem takarékoskodunk

2016. január 27., szerda 06:05

Budapest, 2016. január 27. - A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra. 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van - állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.

Nyugdíjkilátások, anyagi helyzet, nyugdíjaskori életszínvonal, szükséges megtakarítás, és a nyugdíjas évekre való spórolás ideális időpontja - ezeket a témákat járta körül a K&H biztos jövő indexe 2015 negyedik negyedévében. A Free Association 500 fő megkérdezésével végzett felmérése alapján készült index célja, hogy negyedévente megvizsgálja a magyar lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változást.

 

Rosszabbul élünk majd nyugdíjasként

 

Az előző negyedév eredményéhez képest nem volt változás az állami nyugdíjról alkotott véleményekben: a megkérdezettek legnagyobb része (41 százaléka) még mindig, arra számít, hogy nagyon nehezen él majd meg pusztán az állami nyugdíjból. Harmaduk szerint az állami nyugdíj semmire sem lesz majd elég, és 15 százalékuk egyenesen azzal számol, hogy egyáltalán nem is kap állami nyugdíjat. Bár csökkent az arányuk, de 35 százalék (2015. harmadik negyedév: 42%) még mindig úgy gondolja, hogy nyugdíjasként nélkülözik majd, illetve ugyanennyien vélik úgy, hogy nem tudják majd fenntartani a lakásukat. A válaszokból kiderül: 43 százalék gondolja úgy, hogy valamivel rosszabbul él majd nyugdíjas korában az állami nyugdíjból és egyéb megtakarításaiból. Ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban mindössze 23 százalék reménykedik, ennek ellenére a válaszadók egyharmadának nincs semmilyen megtakarítása.

hirdetés

 

"A többség tehát tisztában van azzal, hogy nyugdíjas éveire anyagi problémái lehetnek, a nyugdíjbomba tehát tudatosulni látszik. Az persze már kérdés, hogy a hatástalanítása érdekében ki milyen erőfeszítéseket tud vagy akar tenni" - mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetője.

 

Arra a kérdésre, hogy az állami nyugdíjon felüli milyen megélhetési forrásokra számítanak, a válaszadók 33 százaléka a legrégebb óta hozzáférhető és legismertebb önkéntes nyugdíjpénztárt említette. Mindemellett 12 százalék úgy gondolta, hogy az ingatlanából élne majd meg, 10 százalék pedig a valamivel több mint két éve elérhető nyugdíjbiztosításokra számít.

 

"A kutatásból jól látszik, hogy az öngondoskodás fontosságával - elméletben legalábbis - tisztában vannak az emberek: a válaszadók több mint fele szerint ugyanis már 30 éves kor előtt érdemes elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjra. Érdekes, hogy a magasabb végzettségűek úgy érzik, később is ráérnek foglalkozni a kérdéssel. Akik pedig sokkal rosszabb életszínvonalra számítanak a nyugdíj után, nagyobb arányban tartják fontosnak még a 30 éves kor előtti takarékoskodást" - foglalta össze a szakember.

 

Havi tíz-húszezer

 

Az elegendő nyugdíjhoz minden harmadik megkérdezett szerint 10 és 20 ezer forint közötti összeget kellene félretenni. Érdekesség, hogy az adatok szerint minél több ideje van valakinek hátra a nyugdíjig, annál magasabb összeget szeretne félretenni. Havi 20 és 30 ezer forint közötti összegre 12 százalék szerint lenne szükség. Nyugdíjbiztosításban havi 15 ezer forint megtakarítással 25 év alatt az adójóváírást is figyelembe véve, a hozamoktól függően akár több mint 8 millió forintnyi tőke is felhalmozható.

 

Kevesebb mint ötszázezer

 

A kutatás adatai szerint a megkérdezettek 36 százalékának semmilyen megtakarítása nincs, 19 százaléknak kevesebb, mint 500 ezer forintnyi megtakarítása, 18 százaléknak pedig 1 és 3 millió forint spórolt pénze van. Legalább 5 millió forinttal mindössze 9 százalék rendelkezik. Érdekes, hogy a nyugdíjig hátralevő évek csökkenésével a megtakarítási összeg egyáltalán nem nő.

 

A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 64 százalékának van valamilyen megtakarítása, közülük pedig 40 százalék kifejezetten nyugdíjcélra félretett megtakarítással is rendelkezik. A kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások értéke is igen alacsony: ahol van is ilyen megtakarítás, ott a megtakarítók 46 százaléka esetében ez az összeg nem éri el az 500 ezer forintot.

 

"Az is jól látszik az adatokból, hogy azok, akik nagyon közel állnak a nyugdíjhoz, úgy érzik, már felesleges takarékoskodniuk, pedig ez nem így van. Bármennyi megspórolt pénz jól jön nyugdíj-kiegészítésként." - hangsúlyozta Kuruc Péter.

 

Forrás: LA Communications

Kapcsolódó cikkek

Budapest, 2015. október 5. - A Történelemtanárok Egylete erkölcsileg illegitimnek tartja a Nemzeti Pedagógus Kar által készített pedagógus etikai kódex tervezetét.

Budapest-Pécs, 2015. január 16. - Idén is megrendezi országos szintű, ingyenes Nyílt Próbaérettségi Napját a Studium Generale. A megméretés február 14-én, szombaton lesz az ország hat városában történelemből, matematikából és elméleti közgazdaságtanból közép- és emelt szinten. A próbaérettségi minden végzősnek lehetőséget ad arra, hogy tesztelje eddigi tudását, és megfigyelje magát, hogyan reagál a vizsgakörülményekre, valamint tapasztalatot szerezzen a feladattípusokról, időkorlátokról.

hatranyos-helyzetuek400-1461815103.jpg

Budapest, 2016. április 28. - A KSH adatai szerint Magyarországon a 7 év alatti gyermekek 42,2 százaléka él szegénységben. A Budapest Intézet felmérése alapján 130 ezer gyereknek kell szembenéznie az állandó nélkülözéssel, és közülük nagyjából 50 ezer rendszeresen éhezik. Ezeknek a gyerekeknek sokszor csak álom az, ami nekünk természetes.