Tárki: szegénység és kirekesztettség a magyarok közel felénél

2013. október 31., csütörtök 08:00

Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt - derült ki a  Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) felméréséből, amelyet hétfőn tett közzé honlapján.

A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
   

Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.
   

hirdetés

A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
   

A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek - zárult a Tárki közleménye.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

happy2014hivo-1395767146.jpgBudapest, 2014. március 25. - Ezen a héten az ország 144 oktatási, nevelési intézményében ismét az ivóvíz kerül a középpontba és a poharakba! A vízfogyasztást népszerűsítő HAPPY-héten idén több mint 43 ezer gyerek vesz részt 106 településről - értesült az OBJEKTÍV Hírügynökség.

Pécs, 2015. szeptember 21. - Egy napelemes rendszer megtérülési ideje 6-7 év. Ezzel szemben a garanciaidő, vagyis amíg teljes biztonsággal energiát fog termelni, legalább harminc év. Ezért, ha az üzemidő egészét nézzük, a megtérülés után is évtizedekig nyereséget termelő beruházás induló költsége végképp eltörpül a haszon mellett. 30 év alatt milliókat spórolhatunk a napelemekkel még akkor is, ha csekély az energiafogyasztásunk. Persze, minél nagyobb villanyszámlát váltunk ki a megújuló energiaforrás segítségével, annál többet takarítunk meg.

A Vasutas Szakszervezetek Szövetsége (VASZ) elszánta magát, hogy április második hetétől tiltakozó akciósorozatba kezd az országos bérajánlásra vonatkozó megállapodás kikényszerítése érdekében.