Tárki: szegénység és kirekesztettség a magyarok közel felénél
Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt - derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) felméréséből, amelyet hétfőn tett közzé honlapján.
A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.
A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek - zárult a Tárki közleménye.
Forrás: MTI
Budapest, 2014. január 25. - A Gyékényes és Őrtilos közötti szakasz kivételével mindenhol elindult a menetrendszerinti vonatközlekedés szombaton - közölte a Mávinform reggel az MTI-vel.
Budapest, 2015. február 25. - Alig olvadt el a hó, azonnal begyulladtak a tavaszi vegetációtüzek, több erdő is károsodott, értékes gyepterületek pusztultak el, beleértve a helyszín teljes ökoszisztémáját, élővilágát. Szerencsére személyi sérülés nem történt, azonban a szakemberek mindenkit nagyobb odafigyelésre intenek. Magyarországon az erdőtüzek 99 százaléka emberi gondatlanságból fakad.
Budapest, 2016. május 23. - Mindössze 0,9 százalékkal nőtt a magyar GDP az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.
Budapest, 2016. december 25. - Sajtótájékoztató keretében indították el hivatalosan „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázatot kedden az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalban.
Budapest, 2016. december 23. - Ahogy fogynak az ablakok az adventi naptáron, minket elkap az izgalom, hogy mikor leszünk túl a karácsonyon… Minden évben ugyanaz a menet: a szép díszek alatt végtelen viták, megállás nélkül szólnak az őrjítő karácsonyi zenék és még a macska is feldöntötte a karácsonyfát.
Pécs, 2016. december 21. - Dicsőségfalat avattak kedd este a pécsi zenei élet kiemelkedő - állami közép-, vagy annál magasabb díjban részesült - tehetségeinek tiszteletére a Kodály Központ aulájában.
A pécsi vasútállomásra érkezett az Élet Menete Alapítvány Holokauszt Vándorkiállítása, mely 2007 óta járja az országot. Az utazó múzeum egy héten át lesz látogatható.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A horvátok mindig is Európához tartoztak, a balkáni identitást a mai napig tagadják. Az 1991 óta független ország ezzel új mérföldkőhöz érkezett: egyszerre kell megőriznie nehezen megszerzett nemzeti szuverenitását és képviselnie érdekeit az Európai Unióban.
Korunkban kiemelkedő egészségveszélyeztető hatással bír a fiatalok egzisztenciateremtése, illetve a nők kettős leterheltsége: a stressz ugyanis ma a huszonéveseket és a nőket sújtja leginkább, legalábbis a Nagy stresszkutatás című internetes felmérés adatai szerint. A stresszel szembeni legerősebb védőfaktort a szeretetteljes kapcsolatok, a helyes életmód és az otthoni munkamegosztás jelentik, a gyógyításban pedig az ember egészét figyelembe vevő szemlélet vezethet eredményre – állítja a pszichológus.
Az eredetileg György István fideszes országgyűlési képviselő által beterjesztett javaslat a múlt héten egészült ki a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság egy módosítójával, amely megteremti az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) létrehozásának jogszabályi feltételeit. Ilyen számlát magánszemély nyithat majd a bankban, minimum ötmillió forint befizetésével. Az állampapírokat árusító ponton aligha mondják el, de attól még ez a befektetés adókerülésre is használható...
