Egyre több a HIV-fertőzött Magyarországon

2015. december 2., szerda 06:00

vervizsgalat400-1449031185.jpgBudapest, 2015. december 2. - Évről évre nő az újonnan diagnosztizált HIV-fertőzöttek száma Magyarországon - közölték szakemberek a PLUSS Alapítvány és az Egyesített Szent István és Szent László Kórház által szervezett kétnapos III. Nemzeti AIDS-konferencia sajtótájékoztatóján Budapesten kedden, az AIDS világnapján.

Ujhelyi Eszter, a kórház molekuláris biológiai laboratóriumának vezetője ennek okaként azt jelölte meg, hogy a HIV-fertőzéstől való félelem csökkenése fellazította a viselkedésformákat, megváltoztatta a szexuális szokásokat. Hozzátette, hogy leginkább a húsz-harminc év körüli fiatalok érintettek, miután előfordul, hogy egy este akár több partnerrel is kapcsolatot létesítenek, ráadásul sokszor megfelelő védekezés, óvszer nélkül. Ugyanakkor az intravénás droghasználat is növeli a betegség kialakulásának kockázatát.

 

Elmondta, hogy Magyarországon az utóbbi években nagyjából háromszáz új fertőzöttet regisztráltak évente, 1986 óta pedig összesen 3064 embernél diagnosztizálták a betegséget. Ezek a számok ugyanakkor sok más országhoz képest nem jelentősek, Ukrajnában például évi 30 ezer új fertőzöttet vesznek nyilvántartásba - fűzte hozzá.

hirdetés

 

Szlávik János, a PLUSS Alapítvány kuratóriumának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a HIV-fertőzés nem gyógyítható, de megfelelő terápiával kezelhető. Az ingyenes és hatékony terápia mindenki számára elérhető, azonban az AIDS továbbra is stigmának számít. Véleménye szerint az AIDS-kutatók üzenete 2015-ben az, hogy aki aláveti magát a szűrésnek és a kezelésnek, az nemcsak saját magát menti meg, hanem másokat is, a gyógyszert rendszeresen szedő betegek ugyanis nem fertőznek tovább.

 

Kiemelte, hogy egy HIV-fertőzött ellátása havonta 200-250 ezer forintjába kerül az államnak, a betegnek csupán a 300 forintos dobozdíjat kell megfizetnie. Az újabb készítmények egyre kevesebb mellékhatást okoznak, azonban egyre drágábbak is. Míg tavaly 2 milliárd forintot fordított az állam a készítmények megvásárlására, idén ez akár a 2,7 milliárdot is elérheti - tette hozzá.

 

Ujhelyi Eszter arra is rámutatott, hogy ha a beteg nem szedi be rendszeresen a gyógyszert, akkor rezisztenssé válik, vagyis a jövőben a készítmény hatástalan lesz nála. Ilyenkor új gyógyszer-kombinációval kell próbálkozni, ám mindenre rezisztenssé válhat, ami gyakorlatilag a biztos halált jelenti két éven belül. Azok viszont, akik betartják a szigorú előírásokat, öregkorukig együtt élhetnek a betegséggel, és családot is alapíthatnak - fűzte hozzá.

 

A rendezvény sajtóanyagában azt írták, hogy a december 1-jén tartott AIDS-világnapnak 1991 óta jelképe a piros szalag. Magyarországon nemzetközi viszonylatban is gyorsan, 1986-ban bevezették a véradók HIV-szűrését, és megkezdték az első AIDS-betegek gyógyszeres kezelését az egészségügyi tárca által kijelölt Szent László Kórházban. A kezdeti küzdelem fontos része volt a felvilágosítás, az ismeretek bővítése, hiszen ebben az időben az eredményes, sikeres terápiás lehetőségek rendkívül korlátozottak voltak. Az AIDS-diagnózis felállítása egyenlő volt a halálos ítélettel, ezért nagy figyelmet fordítottak a megelőzésre.

 

A Nemzeti Egészségvédelmi Intézet két alkalommal, 1994-ben és 1996-ban szervezett országos konferenciát. A proteáz inhibitorok megjelenésével, 1995-ben radikális és látványos eredmények születtek a betegek kezelésében, a HIV-fertőzés többé nem jelentett biztos halált. Az újabb és újabb eredményes gyógyszerek terápiás alkalmazása pedig egyre elfogadhatóbbá tette az együttélést a betegséggel.

 

Hangsúlyozták, hogy az utóbbi években nem volt hatékony, tényeken alapuló megelőzés. Az AIDS-szel kapcsolatos ismeretek hiányosak, sokan az interneten fellelhető téves információkból tájékozódnak.

 

Felidézték, hogy a kezdeti időkben sorra alakultak az AIDS-szel foglalkozó civil szervezetek, amelyek közül mára csupán néhány létezik. A PLUSS Alapítvány és az Egyesített Szent István és Szent László Kórház húszéves szünet után fontosnak érezte a III. Nemzeti AIDS-konferencia megrendezését - írták.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

Lyon-Budapest, 2015. április 19. - A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) a közelmúltban publikálta az Európai Rákellenes Kódex új, kibővített negyedik kiadását. Összesen tizenkettő, személyre szóló tanácsban foglalták össze, hogyan csökkenthető a rák kialakulásának kockázata. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Magyar Rákellenes Liga a Nemzeti Rákellenes Naphoz kapcsolódva közösen tette közzé az Európai Rákellenes Kódex tanácsainak magyar viszonyokhoz illeszkedő változatát, a rákmegelőzés tizenkét pontját.

kisfiu-palackkal400-1423329458.jpgBudapest, 2015. február 8. - Nem isznak elég vizet a magyar gyerekek - derül ki egy reprezentatív kutatásból, amely szerint a 4 és 10 év közötti korosztály ötödét fenyegeti a dehidratáció veszélye.

fogmosas400-1465108560.jpg

Budapest, 2016. június 5. - Az egészségtudatosságra való nevelés egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e olyan szokásokat kialakítani és megerősíteni gyermekünkben, amelyek egészségének megőrzését segítik. Így van ez az egészséges fogak megőrzése érdekében tett erőfeszítéseinkkel is, hisz a siker kulcsa a megfelelő szájhigiéniás szokások megszilárdítása már gyermekkorban.