Zöld hősökről ír a villányi Erdős László

2016. január 24., vasárnap 19:30

zold1-400-1453667444.jpg

A környezetvédelem legnagyobb alakjaiból válogató és azokat bemutató könyv jelent meg nemrégiben, Dr.Erdős László, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa első könyveként. Belelapozva találkozhatunk olyanok neveivel, akikről talán már hallottunk, és olyanokkal, akikről már egészen biztosan...

Pécsen született, de élt Villányban(számomra innen az ismeretség), Szegeden, és jelenleg Vácrátóton dolgozik. Legutóbb Pécsett tartott PhD kurzust a téma iránt érdeklődő hallgatóknak. Célja-mind a könyvvel, mind a kurzussal-nem csak a téma megismertetése és a figyelem felhívása annak fontosságára, de eloszlat olyan alapvető tévhiteket is, melyek például a környezetvédelem és természetvédelem különbségeiből származnak. És akkor még nem szóltunk az állatvédelem kérdéséről, hiszen e három területet egyszerre kéne figyelembe venni, azonban sok esetben ez nem is olyan egyszerű.
dian-1453660994.jpgItt jönnek képbe a konfliktusok, melyek gyakran nem csak a hatóságokkal, hanem a szakma különböző területeinek képviselői között is kirobbanhatnak.
Szerencsére azonban-ahogyan a könyv is prezentálja-mindig voltak olyan elszánt aktivisták, akik nem hagyták magukat, és nem mellékesen, akik talán vesztüket is ennek köszönhették.
Talán többen hallottunk a rejtélyes körülmények között elhunyt Dian Fossey történetéről, aki áttörő eredményeket ért el mind a gorillák viselkedésének tanulmányozásával, mind az orvvadászat visszaszorításával a térségben. Krimibe illő halála máig foglalkoztatja a tudósokat, a nehéz természetű, de annál elszántabb kutatónő életéről több film is készült, méltán foglal helyet a Zöld hősök között.

hirdetés

 

zold3-1453660549.jpgHa a környezetvédőket csodabogaraknak képzeljük, sztereotípiáinkat nem fogja eloszlatni Bruno Manser, aki kezdetben csak saját kíváncsiságát akarta kielégíteni, amikor csatlakozott a borneói penan törzshöz, akikkel évekig élt együtt, elsajátítva életmódjukat. Később harcba szállt a békés népek területének csökkentése, vagyis az erdőirtás ellen. A svájci származású aktivista mindig vonzódott a természethez-gyerekként gyakran aludt házuk erkélyén növényekből gyártott fekhelyen-,miután évekig élt nomád életmódot a svájci Alpokban, a penanokról olvasva következő céljává azok felkutatása vált. Akárcsak társai, Manser is szálka lehetett sokak szemében tevékenysége miatt, így rejtélyes eltűnése szintén spekulációk tárgya.

 

Persze ez csak két név a könyv szereplői közül, akik mellett helyet kapnak környezeti mozgalmak, de olyanok is, akiket klasszikus értelemben nem neveznénk állat-vagy környezetvédőnek.
Ilyen volt Assisi Szent Ferenc, akitől megtanulhatjuk, milyen szemlélettel lehet-és érdemes-nézni az állatokra, de „találkozhatunk” Arnold Schwarzeneggerrel is, akiről ilyen kontextusban méltatlanul keveset hallunk.

 

Meleg szívvel ajánljuk a könyvet nem csak a téma iránt érdeklődőknek vagy a szakma képviselőinek, hanem akár példaképkeresőknek is. A kötetet fellapozók emberi történeteket találnak majd kitartásról, küzdelemről, bátorságról, és a kemény munka eredményéről-melynek gyakran nem kis tétje van.
Friss szemmel nézünk majd a környezeti mozgalmakra, szervezetekre, elgondolkozhatunk azon, mit tehetünk mi a hétköznapok szintjén, és rájöhetünk, hogy zöld hősök köztünk is élnek...

Kapcsolódó cikkek

hosszuhetenyi-tajhaz-fb400-1411928880.jpgBudapest-Hosszúhetény, 2014. szeptember 30. - Az idei Az év tájháza-díjat a hosszúhetényi tájház nyerte. Az elismerést Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár adta át az Országos Tájháztalálkozón a tavalyi nyertes Cigándi Falumúzeumban.

kocsiszoltan-elhunyt400-1478534198.jpg

Pécs, 2016. november 7. - Állandó vendégkarmesterét és Pécs Kulturális Nagydíjasát gyászolja a Pannon Filharmonikusok és a város. Kocsis Zoltán személyében a sokrétű zeneművészt és polihisztor gondolkodót veszítette el az ország. A zongoraművész-karmester a fővárosban betöltött pozícióján túl jelentős szerepet vállalt a vidéki zenei közösségek szakmai munkájának segítésében.

39415-1376160261.jpgEgy londoni vasúti alagút építésekor a több ezer középkori pestises áldozat, egy ókori római út, valamint lópatkók és velencei aranyérme feltárása mellett bizonyítékot találtak arra, hogy már i. e. 7000 körül lakott volt a Temze partja a mai London területén. A woolwichi munkaterületen közel 150 darab mezolitikum kori kőeszközt is felfedeztek a kutatók.