Többnyire nem látják szívesen az Unión kívülről bevándorlókat
Berlin-Brüsszel, 2015. február 20. - Az EU 28 tagállamában a lakosságnak átlagosan 57 százaléka ellenzi a bevándorlást az unión kívüli országokból, míg a más uniós tagországokból érkezőket csak a lakosság 41 százaléka nem látja szívesen - idézi a német dpa hírügynökség az EuroBarometer felmérését.
"A lakosság széles rétegeit foglalkoztató kényes témává vált az Európai Unióban a bevándorlás kérdése" - mondta a dpa hírügynökségnek Richard Kühnel az Európai Bizottság németországi képviseletének a vezetője. A harmadik országokból érkező bevándorlók integrációja mindannyiunk közös ügye - szögezte le.
Az EuroBarometer felmérése szerint a leghevesebb ellenérzése a nem uniós tagországokból érkező bevándorlókkal szemben a letteknek van: körükben 79 százalékos az elutasítási arány. Erős ellenérzések vannak Görögországban is, ahol a lakosság 75 százaléka ellenzi a bevándorlást. A legengedékenyebbek a svédek, körükben 25 százalékos az elutasítási arány.
Görögország után 74 százalékos elutasítási aránnyal áll Olaszország, Ciprus, a Cseh Köztársaság és Szlovákia. Máltán a lakosság 73 százaléka, Észtországban 71 százaléka, Belgiumban és Magyarországon pedig 67 százaléka nem látná szívesen a nem uniós országokból érkező bevándorlókat.
Bulgáriában 66 százalék, Németországban, Litvániában és Szlovéniában 61 százalék, Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig 57 százalék az elutasítási arány.
Ausztria 56 százalékkal 17. a rangsorban. Dániában és Luxemburgban 52 százalék, Finnországban 51 százalék, Hollandiában 50 százalék, Írországban 48 százalék, Lengyelországban és Portugáliában 44 százalék, Spanyolországban 42 százalék, Horvátországban 41 százalék, Romániában 38 százalék, Svédországban 25 százalék az elutasítási arány.
A más uniós tagországokból érkező bevándorlókat az EU-ban a lakosságnak átlagosan 41 százaléka nem látja szívesen. Hat tagországban azonban ebben a tekintetben is elutasító a lakosság többsége és ebben is a lettek vezetik a listát 63 százalékkal. Csehországban és Cipruson 58 százalék, Olaszországban 56 százalék, Nagy-Britanniában és Szlovákiában 52 százalék az elutasítási arány. Az uniós tagországokból érkező bevándorlókat is a svédek látják a legszívesebben, körükben mindössze 16 százalékos az elutasítási arány.
A felmérés szerint a közös uniós bevándorlási politika alkalmazásának a gondolatát a legnagyobb arányban az osztrákok vetik el, 36 százalékos arányban, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal. A közös bevándorlási politika alkalmazását elfogadók körében pedig Ausztria 59 százalékkal a sor végén áll Nagy-Britanniával és Finnországgal együtt.
A közös bevándorlási politikát ellenzők sorrendben: Ausztria (36 százalék), a Cseh Köztársaság (33), Dánia (32), Nagy-Britannia (30), Magyarország (28), Finnország (27), Görögország, Horvátország és Svédország (25), Franciaország és Szlovákia (21), Ciprus és Lettország (20), Észtország, Olaszország és Szlovénia (19), Németország és Portugália (18), Belgium és Hollandia (17), Írország (15), Luxemburg, Lengyelország és Románia (13), Bulgária és Málta (11), Spanyolország (10) és Litvánia (8 százalék).
A közös uniós bevándorlási politikát támogatják sorrendben: Litvánia (84 százalék), Málta és Luxemburg (82), Spanyolország és Hollandia (80), Belgium (79), Bulgária (76), Németország és Ciprus (75), Írország, Görögország és Románia (74), Olaszország és Portugália (73), Szlovénia és Szlovákia (71), Franciaország és Lengyelország (70), Svédország (69), Lettország (68), Magyarország (66), Észtország és Horvátország (64), Dánia (63), valamint Finnország, Nagy-Britannia, a Cseh Köztársaság és Ausztria (59 százalék).
Forrás: MTI
A nemzetközi átlagot is meghaladó mértékben emelkedett júliusban, illetve az év eddig eltelt hét hónapjában a magyar turisták száma Horvátországban, ahová az idén már több mint 170 ezer magyar érkezett - tájékoztatta a Horvát Idegenforgalmi Közösség budapesti képviseletvezetője az MTI-t.
Prága, 2013. július 1., hétfő- Csehországban is lehetővé teszik a kettős állampolgárságot, a prágai parlament által elfogadott törvényt Milos Zeman köztársasági elnök már aláírta - közölte az MTI tudósítójának kérdésére Hana Burianová elnöki szóvivő hétfőn.
Ismét megjelennek a Zsolnay Porcelánmanufaktúra termékei Oroszországban. A cég kezdetnek Moszkva központjában nyit üzletet - számolt be Bachar Najari tulajdonos az orosz fővárosban zajlott tárgyalásáról az MTI-nek kedden.
Budapest, 2016. december 25. - Sajtótájékoztató keretében indították el hivatalosan „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázatot kedden az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalban.
Budapest, 2016. december 23. - Ahogy fogynak az ablakok az adventi naptáron, minket elkap az izgalom, hogy mikor leszünk túl a karácsonyon… Minden évben ugyanaz a menet: a szép díszek alatt végtelen viták, megállás nélkül szólnak az őrjítő karácsonyi zenék és még a macska is feldöntötte a karácsonyfát.
Pécs, 2016. december 21. - Dicsőségfalat avattak kedd este a pécsi zenei élet kiemelkedő - állami közép-, vagy annál magasabb díjban részesült - tehetségeinek tiszteletére a Kodály Központ aulájában.
A pécsi vasútállomásra érkezett az Élet Menete Alapítvány Holokauszt Vándorkiállítása, mely 2007 óta járja az országot. Az utazó múzeum egy héten át lesz látogatható.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A horvátok mindig is Európához tartoztak, a balkáni identitást a mai napig tagadják. Az 1991 óta független ország ezzel új mérföldkőhöz érkezett: egyszerre kell megőriznie nehezen megszerzett nemzeti szuverenitását és képviselnie érdekeit az Európai Unióban.
Korunkban kiemelkedő egészségveszélyeztető hatással bír a fiatalok egzisztenciateremtése, illetve a nők kettős leterheltsége: a stressz ugyanis ma a huszonéveseket és a nőket sújtja leginkább, legalábbis a Nagy stresszkutatás című internetes felmérés adatai szerint. A stresszel szembeni legerősebb védőfaktort a szeretetteljes kapcsolatok, a helyes életmód és az otthoni munkamegosztás jelentik, a gyógyításban pedig az ember egészét figyelembe vevő szemlélet vezethet eredményre – állítja a pszichológus.
Az eredetileg György István fideszes országgyűlési képviselő által beterjesztett javaslat a múlt héten egészült ki a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság egy módosítójával, amely megteremti az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) létrehozásának jogszabályi feltételeit. Ilyen számlát magánszemély nyithat majd a bankban, minimum ötmillió forint befizetésével. Az állampapírokat árusító ponton aligha mondják el, de attól még ez a befektetés adókerülésre is használható...
