Felmérték a horvátországi magyar értékeket

2015. május 3., vasárnap 08:00

kopacsi-csiptetos-ponty-baranyazoldut-eu400-1430491128.jpgLakitelek, 2015. május 3. - A tavaly ősszel elvégzett első után befejeződött a magyar értékek felmérésének második szakasza a horvátországi magyar közösségek körében, és őszre elkészül a drávaszögi értéktár - mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a felmérést végző drávaszögi-szlavóniai kollégium pénteki záró foglalkozásán. A kutatásban nyolc egyetem és főiskola hallgatói vettek részt.

Július elején drávaszögi napot szerveznek (képünkön a kopácsi csiptetős ponty - fotó és bővebben: baranyazoldut.eu) az Európa Szabadegyetem keretében, október közepén pedig bemutatják a drávaszögi értéktárt - ismertette a későbbi eseményeket Lezsák Sándor, aki a kezdeményezője a határon túli magyarlakta területeken folyó értékfelmérésnek.

 

Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett: a magyar értékekről, hungarikumokról szóló törvény végrehajtása során meg kellett oldani azt, hogy miként tudják felmérni az értékeket az elszakított területeken. A kisebbségi létnek, a példátlan méretű etnikai tisztogatásnak a feszültségeit érzékelni lehet Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és másutt - fogalmazott a politikus, kiemelve, hogy talán a legkevésbé a horvátországi magyarok között érzékelhető ilyesmi, mert ott egy sajátos világ van.

hirdetés

 

Lezsák Sándor ismertette: a hétvégén kezdődik a kárpátaljai kollégium munkája, előkészületben van a csángó, valamint a Zenta környékét és a Felvidéket felmérő kollégium is.

 

Lábadi Károly nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató, a kutatás vezetője elmondta, hogy a felmérést azért a horvátországi magyarok körében kezdték, mert a terület háborúval búcsúzott a 20. századtól. Hét esztendőn át tartó, "bibliai hosszúságú" háborút éltek meg, a lakosság szétrebbent a világ minden tájára, súlyos demográfiai problémák jelentkeztek. A horvátországi magyarság mind létében, mind kultúrájában veszélyeztetett volt - tette hozzá.

 

A másik szempont az volt, hogy ez a Kárpát-medence magyar népcsoportjai közül a legjobban erodálódó, a 2011-es népszámláláskor már mindössze 14 ezer magyart számoltak össze itt. A nyugalmazott egyetemi tanár szomorúnak nevezte, hogy csak 12 ezren vallották anyanyelvüknek a magyart.

 

Lábadi Károly leszögezte: a felmérés eredményeként őszre elkészülő, gazdagon illusztrált tanulmánygyűjtemény megismerhetővé teszi a horvátországi magyar értékeket és az értékőrzőket.

 

Loksa Gábor, a kutatás technikai felelőse ismertette: mintegy 50 egyetemista, 13 csoportban, 22 településen 488 kérdőívet töltött ki. Egy csoportban három hallgató és egy tanár dolgozott. Álláspontja szerint a felmérés reprezentatívnak tekinthető, mert az adott helyszínen a család több tagja is részt vett benne, így a felmérés a horvátországi magyarok csaknem tíz százalékát érintette.

 

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt mondta, hogy akik ezt a munkát elvégezték, talán nem is tudják, milyen fontos a tevékenységük a jövő szempontjából, hiszen nemcsak értékmentők, hanem értékteremtők is. A kutatómunka a Lakiteleki Népfőiskola vezetésével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség anyagi és erkölcsi támogatásával folyik.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

1956. november 4. után közel 200 ezer magyar hagyta el az országot. A kivándorlók nagy része Ausztria felé menekült. Közel húszezer magyar azonban a volt Jugoszlávia felé vette az irányt. A „Déli Kapu” nyitva volt. A „Mecseki Láthatatlanok”, az utolsó harcoló egység vezetői is a Dráván keresztül indultak új hazát keresni.

hacker-1395761695.png

Budapest, 2014. március 25. - A vállalatok több mint 60 százalékát érte valamilyen jellegű kibertámadás az elmúlt év során, de informatikusok mégis jobban tartanak a vállalati alkalmazottaktól és az alvállalkozóktól, mint a hackerektől - tájékoztatta a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselete az MTI-t a Cyberthreat Defense Report 2014 tanulmány megállapításairól.

Zágráb, 2015. január 6. - Brüsszel szerint Horvátország a legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban: a csatlakozás, 2013. július 1-je óta nem lépett előre, folyamatosan csökken a hazai összterméke (GDP) és a beadott projektjei sem versenyképesek - írta a Jutarnji List horvát napilap vasárnap.