Drámai a gyűlöletbeszéd térnyerése

2015. július 12., vasárnap 08:00

Brüsszel-Strasbourg, 2015. július 11. - Drámai mértékben emelkedett az antiszemita és iszlámellenes megnyilvánulások száma, és az internetes gyűlöletbeszéd is jelentősen megszaporodott tavaly - tudatta éves jelentését a héten publikálva az Európa Tanács rasszizmus és intolerancia elleni bizottsága (ECRI).

Jelentős mértékben megnövekedett, egyes országokban megduplázódott a bizottság szerint a zsidó személyek és intézmények ellen elkövetett inzultusok és támadások száma. A testület szerint a 2014-ben a Közel-Keleten felerősödött erőszakot követően nőtt meg a társadalmi feszültség, s erősödött általánosságban a zsidósággal szembeni "széleskörűen elterjedt" ellenségesség. A bizottság információi szerint a muszlim bevándorlók, főleg a fiatalok körében is erősödtek az antiszemita trendek.

 

Az ECRI arra is kitér, hogy egyes országokban olyan erősödő trendek tapasztalhatóak, amelyek letagadják a második világháborúban a nácikkal kollaboráló rezsimek társtettességét a holokausztban, s ezzel párhuzamosan erősödik a szimpátia a szélsőjobboldallal.

hirdetés

 

A testület az iszlámellenességgel kapcsolatban azt jegyzi meg, sok országban tetten érhető a jelenség, amely akadályozza a társadalmi integrációt és a befogadó társadalom kialakítását. A jelentés szerint a szélsőségesség és az erőszakos iszlamista szervezetek megerősödését populista politikusok manipulatívan arra használják fel, hogy a muszlimokat általában úgy állítsák be, mint akik képtelenek vagy nem hajlandóak a beilleszkedésre, s ezért biztonsági kockázatot jelentenek.

 

A populista politika a bizottság jelentése szerint a bevándorlás-ellenes közbeszédet is egyre nagyobb mértékben kihasználja, miközben a szíriai és más konfliktusok, Ázsia és Afrika egyes részein megnövekedett bizonytalanság és szegénység miatt jelentősen megnőtt a menedékkérők száma, akik a legtöbb európai országban elégtelen ellátásban részesülnek, és a közvélemény ellenségességével találkoznak.

 

A meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű közösség tagjai ellen irányuló megnyilvánulásokról a bizottság vegyes képet fest. Mint fogalmaznak: egyes országokban haladás volt tapasztalható, máshol viszont továbbra is a megbélyegzés, az intolerancia és a diszkrimináció "elfogadhatatlanul magas szintjével" találkoznak.

 

Jelentésében az ECRI sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a gyűlöletbeszéd gyorsan terjed az interneten és a közösségi médiában is, ezért azt szorgalmazza, hogy minél több európai ország csatlakozzon a kiberbűnözés elleni egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, mely büntethetővé teszi az interneten elkövetett rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulásokat.

 

"Történelmünkből az európaiak tudhatnák, hogy a növekvő előítéletesség és a gazdasági instabilitás a katasztrófa receptje. A kormányoknak Európa-szerte határozottan be kell avatkozniuk, hogy gátat szabjanak a diszkriminációnak, előmozdítsák a megértést és a tiszteletet" - hangoztatta a jelentés közzétételével kapcsolatban Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára.

 

AZ ECRI a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet, az Európa Tanács független szakértőkből álló testülete, amely kifejezetten a rasszizmus, az idegengyűlölet, az intolerancia és a diszkrimináció területét vizsgálja.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

kisfiu-menedzser400-1452981467.jpg

New York, 2016. január 18. - A Bloomberg ügynökség nemrégiben kiértékelte az amerikai topmenedzserek fizetését. Amellett, hogy a világ legerősebb gazdaságának és cégeinek vezetői ők, kiváltságos helyzetben is vannak, hisz nem meglepő módon óriási javadalmazásokat visznek haza.

magyar-levente400-1447483600.jpgPécs, 2015. november 14. - Fontos kormányzati célnak nevezte Baranya, s azon belül Pécs gazdaságának fejlesztését a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára Pécsett pénteken. Magyar Levente az autóalkatrészeket gyártó, német tulajdonú Honsa Kft.-nél tett látogatásakor tájékoztatta a sajtót.

ferenc-papa305x187-1388146286.jpgA tekintélyes konzervatív brit napilap csütörtöki szerkesztőségi cikkében azzal indokolta döntését, hogy a katolikus egyháznak "kivételes emberre" van szüksége, és úgy tűnik, hogy Ferenc pápa személyében ezt az embert meg is találta.