Kihívások és lehetőségek a magyar mezőgazdaság előtt

2014. november 14., péntek 06:05

Pécs, 2014. november 14. - Az új uniós agrártámogatási rendszer feltételeiről, valamint a magyar agráriumban hamarosan egyre nagyobb problémát jelentő generációváltásról tartottak konferenciát Pécsen. A K&H agrárszakmai estek előadás- és konzultációsorozat keretében dr. Vásáry Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztályának EU referense, Lakics Péter, a Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, Kürti Tamás, a Kürt Zrt. alelnöke, valamint Hegyi Ádám, a KBC Securities vállalati pénzügyi tanácsadási területének igazgatója tartott előadást.

A K&H agrárszakmai estek célja, hogy fórumot adjon a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érintő aktuális agrárpolitikai és agrárüzleti kérdés megvitatására. Az előadás- és konzultációsorozat pécsi rendezvényén dr. Vásáry Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárközgazdasági Főosztályának EU referense tájékoztatást adott a közvetlen támogatási rendszer 2015 és 2020 között Magyarországon várható feltételeiről, valamint az ehhez kapcsolódó kormányzati döntésekről és hatáskörökről. Az idei átmeneti évet követően 2015-től érvénybe lépő, Magyarország számára mintegy 12,3 milliárd forint elérhető támogatást biztosító Közös Agrárpolitika (KAP) számos újdonságot tartalmaz, mint a kötelező zöldítés, vagy a degresszivitás.

 

Emellett meghatározó és hazánk számára kiemelt jelentőségű a tagállami mozgástér keretében kialakítható termeléshez kötött támogatások rendszere. Az ebben részesítendő ágazatok esetében a támogatások jogosultsági kritériumai, illetve a keretösszegek és a becsült fajlagos támogatási összegek meghatározása augusztus 1-jéig megtörtént. Az Európai Bizottság (EB) véleményezési és jóváhagyási eljárásának lezárultáig azonban a jogosultsági feltételek nem tekinthetők véglegesnek, mivel az EB észrevételei alapján a később megjelenő nemzeti jogszabályok még változhatnak.

hirdetés

 

Az agrárszakmai rendezvényen a szakértők megvitatták az agráriumot erőteljesen érintő generációs kérdéseket is. A téma kiváló szakértői, Lakics Péter, a Lakics Gépgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, valamint a Felelős Családi Vállalkozások Magyarországon Egyesület nevében Kürti Tamás, a Kürt Zrt. alelnöke tartott előadást. A világ országaiban a legnagyobb foglalkoztatók és adófizetők a családi cégek, ezek a vállalkozások kifejezetten a hosszú távú értékteremtésre törekednek, azonban a vállalkozások mindössze harmada éli túl a generációváltást.

 

Az utódlás kérdése különösen aktuális a hazai agráriumban, hiszen a közeljövőben a vállalkozások nagy részének kell szembesülnie a generációváltás kihívásaival. Magyarországon 20-25 éve zajlott le a privatizáció, a nagy cégalapítások korszaka, így annak a generációnak - jellemzően az akkori 30-40 éves korosztály -, aki ezt az időszakot eredményesen levezényelte, korára való tekintettel lassan el kell gondolkodnia azon, hogyan fogja átadni az üzletfolytonosságot mint cégértéket. Ráadásul az első generációs cégalapítóknak mindezt korábbi tapasztalatok és viselkedésminták hiányában kell majd levezényelniük - hívták fel a probléma jelentőségére a figyelmet a szakértők.

 

A családi vállalkozások életében a tipikus üzleti helyzetek mellett a különböző életszituációk is jelentősen befolyásolhatják a cég működését, értékét. Ilyen meghatározó körülmény lehet a vezető egészségügyi állapotának változása, egy haláleset vagy egy baleset, de az új életszakaszok, mint a házasság, gyermekszületés vagy válás is nem várt változást hozhatnak a vállalkozás életébe. Ezen túlmenően a vezetők, tulajdonosok együttműködési és karrier dilemmái, mint például az utódlás kérdése is komoly nézeteltérésekhez vezethet. „A magyar gazdaság még sok kihívás előtt áll, többek között a cégutódlás is ilyen, amivel nemcsak tulajdonosi, hanem banki oldalról is foglalkozni kell” - tette hozzá Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.

 

A szakmai fórumon szó volt a magyar agrárszektorra jellemző vállalatértékelésről is, hiszen a cégutódlás során felmerülhet a kérdés, mennyit ér a vállalat.  Hegyi Ádám, a KBC Securities igazgatója előadásában elmondta, hogy a nemzetközi befektetők számára nem a vállalati eszközök értéke, hanem a jövedelemtermelő képessége a meghatározó a vállalat értékelése során. Ennek alapján az agrártársaságok közül a növénytermesztő vállalatok értéke a legmagasabb a nemzetközi piacokon, míg az élelmiszeripar - különösen a húsfeldolgozás - kevésbé kedvelt befektetési célpont. Az állattenyésztők, integrált agrárcsoportok valamint a tejipari társaságok átlagos cégértékkel bírnak.

 

A magyar agrárgazdaságban a vállalatfelvásárlások száma egyelőre viszonylag alacsony. Ennek oka többek között az, hogy az eladó vállalatok nagy része nehéz helyzetben van, átstrukturálásra szorul, és sok vállalat értéke kisebb, mint a benne lévő idegen forrás, hitel értéke. Mindezek ellenére egyaránt vannak belföldi és külföldi érdeklődök is a szektor iránt, azonban azt is látni kell, hogy a befektetésre váró tőke keresleti és kínálati szerkezete lényegesen eltér egymástól.

 

Forrás: K&H

Kapcsolódó cikkek

oriaskenyer-pecs1-400-1408521283.jpgPécs, 2014. augusztus 20. - Így vitték vállukon tegnap este az óriáskenyeret az Aranycipó Kft. dolgozói a Magyarok kenyere ünnephez kapcsolódó Pécsi Pékfesztiválon. A 12,25 méter hosszú, 80 kilós kenyeret a cég pécsváradi üzemében készítették.

nyugdijasok-harkany400-1393449010.jpgA harkányfürdői Dráva Hotelben tartotta idei második elnökségi ülését a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége. Az ország egyik legnagyobb ilyen csoportjaként több tucat szervezetben közel 130 000 tagot összefogó egyesülés vezetése első ízben látogatott el a fürdővárosba, ahol a tanácskozás mellett az üdülési és gyógyulási lehetőségek feltérképezése is szerepelt a programjukban.

Pécs, 2015. szeptember 2. - Sztrájkkészültség bejelentéséről döntött a Tüke Busz Zrt. mellett működő Független Demokratikus Szakszervezet elnöksége szeptember elsején - tájékoztatta portálunkat a testület.