Sörgyártás: a három nagy és a bővülés okai
Budapest, 2014. augusztus 10. - Miközben 72 sörfőző, malátagyártással is foglalkozó vállalkozás van Magyarországon, a Dreher, a Borsodi és a Heineken tudhatja magáénak az összárbevétel 90 százalékát. Az ágazat tavaly ugyan bővült 2012-höz képest, azonban a Sörszövetség ezt elsősorban a jövedéki adó emelkedésével magyarázza.
A sörágazat árbevételéről és a piaci részesedésekről a Wolters Kluwer Kft., a Napi.hu-val közösen üzemeltetett céginfo.hu adatai alapján jelentetett meg közleményt csütörtökön. Eszerint a sörös cégek összesített árbevétele 2011-ben még csak 120,3 milliárd forint volt, tavaly már meghaladta a 133 milliárd forintot, ami két év alatt nagyjából 11 százalékos növekedés. Így a két év alatt mért infláció fölött, nagyjából kilencedével nőtt a sör és egyéb termékek értékesítéséből származó bevételük - áll a közleményben.
A három legnagyobb vállalaton belül a Dreher árbevétele dinamikusan, 32 milliárdról csaknem 46 milliárdra nőtt), a Borsodié enyhén, 33,2 milliárdról 31,7 milliárdra csökkent, míg a Heinekené 46,7-49 milliárd között ingadozott 2011 és 2013 között. A három nagyvállalat túlsúlya nem az elmúlt év eredménye, hanem lényegében a rendszerváltozást követő piaci viszonyok megjelenése óta tapasztalható - jegyzik meg a közleményben.
A negyedik legnagyobb szereplő, a Pécsi Sörfőzde Zrt. már csak 5,4 milliárdos bevétellel büszkélkedhetett 2013-ban. A Pécsi Sörfőzde Zrt. fokozatosan veszít a részesedéséből, 2011-ben még az összes sörgyártó árbevételének csaknem 6 százaléka volt a cégé, tavaly viszont már csak 4 százalékos volt a részesedése: több mint 7 milliárdról 5,4 milliárd alá csökkent a bevételük - írták.
A sörfőzők között több mint tíz olyan vállalkozás van, amelynek a 2013-as árbevétele a tízmillió forintot sem érte el, igaz, a tavaly alapított Magyarhertelendi Sörfőzdéé csak néhány tízezer forintra volt ettől. Ezek a vállalkozások jellemzően kézműves söröket előállító manufaktúrák, kisüzemek - áll a közleményben.
A magyarországi söripar 2013. évi árbevételének az előző évihez viszonyított növekedése elsősorban a jövedékiadó-emelkedés továbbgyűrűző hatásának tulajdonítható - közölte az MTI-vel a Magyar Sörgyártók Szövetsége pénteken.
A szövetség a csütörtökön megjelent információkra reagált, amelyek szerint az ágazat tavaly már 11 százalékos árbevétel-növekedést tudott elérni, és ez egy lendületet vett sikerágazat képét mutatja.
A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) közleményében emlékeztetett arra, hogy tavaly januártól 10 százalékkal emelkedett a sört terhelő jövedéki adó. Ezt az adóemelést a szövetség tagjai már nem tudtak önerőből kigazdálkodni, így emelkedett a sör fogyasztói ára is. A belföldi értékesítés azonban a volumenét tekintve 4,5 százalékkal csökkent tavaly - hívták fel a figyelmet.
A szakmai szervezet kiemelte: az elmúlt években folyamatosan emelkedő adóterhek a csökkenő belföldi fogyasztás mellett jelentősen csökkentették az ágazat profitabilitását. A szövetség adatai szerint a legnagyobb magyarországi gyártók 2013-ban több mint 66 milliárd forint adót fizettek be az államháztartásba, ennek több mint felét jövedéki adó címén. Az iparágat számos egyéb specifikus adó, például a termékdíj és - az ízesített sörök esetében - a népegészségügyi termékadó is terheli, összességében tehát jelentős adómértékkel terhelt ágazatról van szó.
A belföldi fogyasztás több éve tartó csökkenő tendenciája, valamint az adóterhek növekedése jelentősen veszélyezteti a munkahelyek számának fenntartását - hívta fel a figyelmet az MSSZ. A közlemény szerint a Magyar Sörgyártók Szövetségének tagjai csaknem 1700 embert foglalkoztatnak közvetlenül, a beszállítók és a vendéglátóhelyek figyelembevételével pedig több mint 10 ezer embernek ad munkát az ágazat.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének tagja a Borsodi Sörgyár, a Dreher Sörgyárak és a Heineken, a negyedik nagy gyártó, a Pécsi Sörfőzde nem tagja a szervezetnek. Ez a négy cég a magyar sörpiac mintegy 95 százalékát fedi le. Tavaly összesen 6,185 millió hektoliter sört értékesítettek, az előző évben pedig 6,312 millió hektolitert.
Forrás: MTI
Budapest, 2014. szeptember 27. - A Magyar Élelmiszerbank Egyesület idén októberben harmadjára szervezi meg Együnk Egymásért Adománygyűjtő Akcióját az Élelmezési Világnaphoz kapcsolódóan, amelyhez továbbra is várja csatlakozó kívánó éttermek és sütni-főzni szerető önkéntesek jelentkezését.
Budapest-Brüsszel, 2014. március 11. - Levelet írt Janez Potocnik környezetvédelmi biztosnak Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy az akácméz alapjául szolgáló fehér akác ne kerülhessen rá arra a listára, amely a behurcolt, nem őshonos, visszaszorítandó állat- és növényfajokat tartalmazza.
2013. június 21., péntek – Péntek délután két órakor megnyitják a Margitszigetet a közösségi közlekedés, a gyalogos forgalom és az engedéllyel rendelkezők előtt, de továbbra is van egy szűk szakasz, amelyet kordonnal zárnak el – jelentette be Pesti Imre, a fővárosi védelmi bizottság elnöke, budapesti kormánymegbízott pénteki sajtótájékoztatóján.
Budapest, 2016. december 25. - Sajtótájékoztató keretében indították el hivatalosan „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázatot kedden az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalban.
Budapest, 2016. december 23. - Ahogy fogynak az ablakok az adventi naptáron, minket elkap az izgalom, hogy mikor leszünk túl a karácsonyon… Minden évben ugyanaz a menet: a szép díszek alatt végtelen viták, megállás nélkül szólnak az őrjítő karácsonyi zenék és még a macska is feldöntötte a karácsonyfát.
Pécs, 2016. december 21. - Dicsőségfalat avattak kedd este a pécsi zenei élet kiemelkedő - állami közép-, vagy annál magasabb díjban részesült - tehetségeinek tiszteletére a Kodály Központ aulájában.
A pécsi vasútállomásra érkezett az Élet Menete Alapítvány Holokauszt Vándorkiállítása, mely 2007 óta járja az országot. Az utazó múzeum egy héten át lesz látogatható.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A horvátok mindig is Európához tartoztak, a balkáni identitást a mai napig tagadják. Az 1991 óta független ország ezzel új mérföldkőhöz érkezett: egyszerre kell megőriznie nehezen megszerzett nemzeti szuverenitását és képviselnie érdekeit az Európai Unióban.
Korunkban kiemelkedő egészségveszélyeztető hatással bír a fiatalok egzisztenciateremtése, illetve a nők kettős leterheltsége: a stressz ugyanis ma a huszonéveseket és a nőket sújtja leginkább, legalábbis a Nagy stresszkutatás című internetes felmérés adatai szerint. A stresszel szembeni legerősebb védőfaktort a szeretetteljes kapcsolatok, a helyes életmód és az otthoni munkamegosztás jelentik, a gyógyításban pedig az ember egészét figyelembe vevő szemlélet vezethet eredményre – állítja a pszichológus.
Az eredetileg György István fideszes országgyűlési képviselő által beterjesztett javaslat a múlt héten egészült ki a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság egy módosítójával, amely megteremti az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) létrehozásának jogszabályi feltételeit. Ilyen számlát magánszemély nyithat majd a bankban, minimum ötmillió forint befizetésével. Az állampapírokat árusító ponton aligha mondják el, de attól még ez a befektetés adókerülésre is használható...
