Milyen volt 2016 első félévének ingatlanpiaca?

2016. július 16., szombat 07:05

tombhaz400-1468578322.jpg

Budapest, 2016. július 16. - Közel tizenkétezer ingatlan cserélt gazdát a múlt hónapban országszerte, amely csupán 2%-kal marad el az egy évvel ezelőtti június hónaptól.

Az idei első félévben a becslés alapján 69,5 ezer adás-vétel zajlott országszerte. Egy éve ugyanebben az intervallumban 68,3 ezer tranzakciót mértek a közvetítő piacelemzői, azaz 2%-os javulás érhető tetten. Trendszerűen esik a Keresleti Index, amely a januári 106 pontos rekordmagasságból júniusra 71 pontra érkezett, amely (leszámítva a decemberi szezonális mélypontokat) két és féléves negatív rekord. Összevetve mindezt az egyébként kiemelkedő forgalommal, az látszik, hogy jelenleg bár kevés az érdeklődő, de ők komoly vételi szándékkal vannak a piacon.

 

Az idei első negyedéves "pihenő" után folytatódott a második negyedévben a - 2014-ben elindult-áremelkedés és így a Duna House Országos Lakásár Indexe 110 pontra emelkedett. Ez reáláron számolva 87 százalékpont, amely így 13%-kal marad el csupán a válság előtti (2008 első negyedév) szinttől. A reál árindex 2013-ban érte el mélypontját, amikor a mutató csupán 64 százalékponton állt. A folytatódó emelkedés egyaránt tetten érhető a panel- és a téglalakások esetén is. Az Országos Panel Index 109-ről 115 pontra, az Országos Tégla Index 100-ról 105 pontra ugrott a második negyedévben.

 

A vidéki indexek mindegyike emelkedett. Kelet-Magyarországon a panelek 112 ponton állnak, a Tégla Index pedig 2009 után először átlépte egy ponttal a 100-as bázisértéket. Nyugaton a Panel Index a bázisértéktől már csupán csak egy pontra van, a Tégla Index azonban pont 100-ra ugrott. Ezzel elmondható, hogy (nominál áron) vidéken annyiba kerülnek a lakások, mint 2008 elején, vagyis a válság előtt.

hirdetés

 

Budapesten érdekesen alakultak az árindexek. A panelek ára töretlenül és meredeken tart felfelé, a 2013-as 77 pontos mélyvölgy után szinte duplájára, 142-re menetelt fel a Budapesti Panel Index, ami reálértéken is 112 pontot jelent. A Budapesti Tégla Index azonban a szintén 2014-ben indult emelkedést követően most először esett vissza 126-ról 119-es értékre, ezzel egyedüli az összes index közül, amely az aktuális időszakban csökkenést mutat.

 

Vidéken az idei első félévben Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron a téglaépítésű lakásokat. Ebben a régióban az átlagár 323 ezer Ft/m2 volt, amely a második legdrágább Veszprém megyét (297 e Ft/m2-es átlaggal) is jócskán meghaladta. A legalacsonyabb átlagár Tolnában volt mérhető, ahol ezeket a lakásokat 124 ezres átlagon vásárolták. Budapesten az V. kerület továbbra is a legdrágább, ahol a lakásokat 689 ezres átlagos m2 áron vették. Valamivel félmillió felett vásároltak még az I., II., VI. és XII. kerületekben is. A legalacsonyabb áron, 206 ezren a XXIII. Kerületben vették a téglaépítésű lakásokat.

 

A paneleket vidéken szintén Győr-Moson-Sopron megyében vették a legdrágábban, 239 ezer Ft/m2 átlagon. Nem sokkal volt olcsóbb Hajdú Bihar 224 ezres átlagával és Pest, vagy Veszprém megyék sem 200 körüli m2 áraikkal. Legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében adtak a panelekért, ahol a vevők átlagban 107 ezret fizettek egy négyzetméterért, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében is csupán 109 ezer volt az átlag. Budapesten a XIII. kerületi panelekért adtak a legtöbbet, átlagban 354 ezer forintot. Több kerületben is 300 ezer fölött keltek el ezek a lakások, úgymint a III., IX., XI., XIV. és XVI. kerületek. A legolcsóbb paneleket a XVIII. kerületben lehetett vásárolni, ahol a vevők átlag 216 ezer Ft-ot adtak ezek négyzetméteréért.

 

Két szomszédos megye mutatta alku tekintetében a két végletet. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az eladóknak átlagosan 4%-ot kellett csökkenteni az eredetileg elképzelt áron, hogy felkeltsék a vevők érdeklődését, akik további 8%-ot tudtak faragni az árból. Ehhez képest a szomszédos Hajdú-Bihar megyében az irányár változtatás átlaga nulla lett, vagyis gyakori volt, hogy emelni lehetett az árat, és a vevők is csupán 2%-ot alkudtak átlagban.

 

Budapesten az átlagos irányár csökkentés 2%, az átlagos alku 4% volt. Ezen belül a XIII. kerületi eladóknak kellett a legnagyobb árcsökkenést elszenvedniük, hiszen átlag 4%-os árcsökkentést követően a vevők további 7%-ot alkudtak. A legjobban a XIX. kerületiek jártak, átlagban nem kellett a kezdeti árat csökkenteni és vevők is mindössze 3%-ot faragtak az árból.

 

Június hónapban is magas volt a budapesti vásárlók között a befektetők aránya. A Duna House adatai alapján a teljes forgalom 42%-át tették ki, átlagban 23,75 millió forintot költöttek 62 m2 körüli ingatlanokra. Minden ötödik vevő elsőlakás vásárló volt, hasonló méretet kerestek, de durván 1,5 millióval olcsóbban. Vidéken a vevők 29%-a nyilatkozta, hogy a vásárlás mögött a nagyobb lakásba költözés állt. 106 m2-es ingatlanokat vettek, 19,3 milliós átlagáron. A befektetők itt a forgalom 22%-át tették ki, 57 m2-es ingatlanokat vettek 11,4 milliós átlaggal. Elsőlakás vásárló szintén kb. minden ötödik vevő, 10,1 milliós költéssel.

 

Markánsan látszik az áremelkedés, ha összehasonlítjuk az idei első félévben lezajlott adás-vételekben szereplő ingatlanok paramétereit az egy évvel korábbi hasonló időszakkal. Míg Budapesten a kedvelt lakásméterekben nem történt változás, vagyis a vevők többsége (35%) még mindig 40-60 m2 közötti ingatlant vásárol, addig a négyzetmétersávok látványosan elcsúsztak a drágább irányba. Budán 2015 első felében a tranzakciók 27%-át tette ki a 400 ezer Ft fölötti m2 ársáv, idén viszont már minden második ilyen volt. Pesten 11-ről 30%-ra ugrott meg a legdrágábbak aránya.

 

Vidéken ugyanez figyelhető meg, csak olcsóbb sávokból kiindulva. 200 ezer Ft/m2 ár fölött egy éve a megvalósult adásvételek 19%-a zajlott, idén ez már 29 %-ra ugrott. Pest megyében Nehezebb az összehasonlítás, ugyanis itt a két időszak összehasonlításában inkább az a feltűnő, hogy a vevők a nagyobb méret felé mozdultak el, ami azonban az alacsonyabb négyzetméterár felé billenti az összegzést. Itt a fajlagos árak beszédesebbek, 30 millió Ft fölötti ingatlanra a vevők 8%-a költött egy éve, idén azonban a forgalom 16%-át ez tette ki.

 

Forrás: Duna House

Kapcsolódó cikkek

energiahatekonysag-besorolas-1385006933.jpgA hazai lakóingatlanok 70 százaléka elavult, minden tizedik - azaz több százezer lakás - pedig annyira rossz állapotban van, hogy már felújítani sem lenne érdemes - derül ki egy felmérésből. A legelterjedtebb lakástípus brutális mennyiségű energiát használ el.

Budapest, 2016. október 18. - Könnyen visszájára sülhet el az energiahatékonysági célú nyílászárócsere, ha nem gondoskodunk a megfelelő szellőzésről. Az új, jól szigetelő nyílászárókkal ugyanis megszűnik a lakás természetes szellőzése, melynek egyenes következménye, hogy megnő a páratartalom, egészségtelen, rossz lesz a levegő. A rendszeres szellőztetés nem megoldás, mert kiszökik a megtakarított energia jelentős része - derül ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vizsgálatából.

Budapest, 2014. szeptember 15. - A feketegazdaság a magyar GDP 22 százalékára rúgott 2013-ban, míg Szlovákiában 15, Ausztriában 7,5 százalék volt ugyanez az arány. Az elmúlt években a feketemunka mértéke hazánkban csak 1 százalékkal csökkent. A Randstad által készített Flexibility at Work 2014 tanulmány szerint a számla nélküli, illegális pénzmozgások csökkentésével és az atipikus munkavégzés megkönnyítésével tovább lehetne fehéríteni a gazdaságot.