Mikor és hogyan váltsunk munkahelyet?

2015. február 14., szombat 07:00

Budapest, 2015. február 14. - A Profession.hu Dr. Cselédi Zsolt munkajogász, Dr. Kun Ágota munkapszichológus, és Sámson Dorottya az állásportál toborzási szolgáltatások csoportvezetőjének segítségével összegyűjtötte a munkahelyváltás jogi, lelki és technikai vonatkozásait.

Mikor lépünk tovább?

 

Kutatások bebizonyították, hogy bizonyos tulajdonságokkal rendelkező dolgozók hajlamosabbak a munkahelyváltásra, mint mások. Az érzelmi kiegyensúlyozatlanság mellett meglepő, de a barátságosság és a lelkiismeretesség is ezek közé tartozik. Azok a személyes jellemzők, amiket a munkaáltatók általában pozitívnak tekintenek - mint a proaktivitás, a rugalmasság, a mobilitás, a kockázatvállalás és a fejlődési lehetőségek keresése - abban az esetben, ha nem teljesülnek a munkavállaló elvárásinak megfelelően, könnyen a váltásra is sarkalhatnak.

 

A munkahelyváltást mindig egy döntés alapozza meg, ami néha hosszas töprengés után születik, de előfordul, hogy ad hoc jellegű. „A döntést nem csak a mikrokörnyezetünk határozza meg, amiben a mindennapjainkat töltjük, de a tágabb gazdasági makro környezet is befolyásolja, mint például egy újabb adónem bevezetése, vagy nagyobb piaci változások. Ezekre reagálunk a személyes jellemzőinknek megfelelően”- magyarázta el a döntés folyamatát Dr. Kun Ágota munkapszichológus.

hirdetés

 

A gazdasági megfontolások mellett a vállalati környezet befolyásolja leginkább azt, hogy a dolgozók mennyire ragaszkodnak a munkaadójukhoz. A szoros munkahelyi kapcsolatok általában hátráltatják a váltást, illetve a jó főnök-beosztotti kapcsolat szintén gátolhatja, hogy a munkavállaló új kihívások után nézzen. Ha a dolgozók úgy érzik, hogy a munkahelyük gondoskodik róluk, és törődik a jóllétükkel, akkor ritkábban merül fel bennük a továbblépés igénye. Dr. Kun Ágota munkapszichológus véleménye szerint az 5-7 évente történő munkahelyváltás előnyös lehet a munkavállaló és a munkáltató szempontjából is, még akkor is, ha ezt konkrét tényező nem indokolja.

 

Ne égessük fel a hidakat

 

Dr. Sámson Dorottya, munkaerőpiaci szakértő szerint a munkahelykeresés felér egy főállású munkával. Bár sokak számára az számít ideálisnak, ha már a távozáskor magukénak tudják az új pozíciójukat, számolnunk kell azzal, hogy miközben interjúkra járunk, a munkánkat nem fogjuk tudni ugyanazon a szinten ellátni.

 

A szakértő szerint nagyon fontos, hogy tartsuk tiszteletben a munkaadónkat, soha ne hazudjuk, hogy valami más okból kell valahova elmennünk munkaidőben, inkább vegyünk ki szabad napot. Ha pedig már megkaptuk az új állást, bízzuk a közvetlen felettesünkre, hogy ő közölje a kollégáinkkal a távozásunk hírét, és semmiképpen ne beszéljünk róla, amíg nem kapunk rá engedélyt tőle.

 

Dr. Kun Ágota és Sámson Dorottya is egyetértenek abban, hogy az interjúk során sosem szabad negatív színben feltüntetni, sem a korábbi, sem a jelenlegi munkáltatónkat. Ez minden esetben csak ránk fog negatívan visszahatni, és biztos nem segít abban, hogy elnyerjük az áhított pozíciót.

 

„Semmiképpen se égessünk fel magunk mögött minden hidat, mert egy szakma általában elég kicsi, főleg Magyarországon belül” - tanácsolja a szakértő. „Ha a távozó munkavállaló ajánl valakit a helyére vagy segít betanítani az új kollégát, az mindenképpen pozitívum és arról árulkodik, hogy megbízható”- tette hozzá.

 

Jogi háttér

 

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Dr. Cselédi Zsolt foglalja össze: „Ha önszántunkból távozunk egy munkahelyről azt rendes felmondással tehetjük meg, így egyoldalúan megszüntethetjük a munkaviszonyunkat és nem vagyunk kötelesek megindokolni a döntésünket. Fontos azonban, hogy mindezt írásban kell közölni a munkáltatóval. A felmondást nem szükséges személyesen átadni, postai úton is el lehetet juttatni a munkahelynek. Innentől veszi kezdetét a kilépési folyamat” - magyarázza el a munkajogász.

 

Ha a szerződésünk nem köt ki hosszabb felmondási időt, akkor törvény szerint 30 napot kell még a munkahelyen töltenünk. Kérhetjük ennek a teljes, vagy részbeni elengedését, azonban csak a munkáltató előzetes engedélye alapján mentesülünk a munkavégzési kötelezettségünk alól.

 

„Ahhoz, hogy hivatalosan is kiléphessünk egy munkahelyről, el kell számolnunk a munkavállalóval, minden eszközt vissza kell adnunk, a tartozásainkat rendeznünk kell. Ami a szabadnapjainkat illeti, az időarányosan járó ki nem adott szabadságainkat köteles a munkáltató pénzben megváltani”- teszi hozzá a jogász.

 

Mindhárom szakértő véleménye egybehangzóan az, hogy a munkahelyváltás kényes helyzet, ezért maximálisan figyeljünk a törvényi előírásokra, hidegfejjel hozzuk meg a döntéseinket, ne keltsük a régi munkáltatónk rossz hírét, és ne is dicsekedjünk az új pozíció adta előnyökkel. Mindig legyünk tisztelettel azokkal szemben, akik eddig alkalmaztak minket, és azokkal is, akik a kollégáink voltak a régebbi sérelmektől függetlenül.

 

Forrás: Profession.hu

Kapcsolódó cikkek

Budapest, 2016. május 23. - Mindössze 0,9 százalékkal nőtt a magyar GDP az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elvárja az oktatáspolitika irányításáért felelősöktől, hogy fejezzék be az erőpolitizálást, emeljék ki fejüket a homokból, s vegyék végre figyelembe a diákok, szülők, a pedagógusok, a szakma nyilvánosan vállalt álláspontját az oktatás valódi értékek melletti átalakítása érdekében. Mendrey László PDSZ-elnök az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta: a kormány "legújabb sikertörténete", az "iskolák államosítása" kapcsán az oktatási államtitkár immár sokadszor zárja ki "aurájából" azokat az információkat, melyek nem az elképzelései, elvárásai szerinti eredményekről szólnak.

laszlo-karoly-kapufilm1999-2000-1384301558.jpgVeszprémben, a Mártírok úti zsidó temetőben helyezik örök nyugalomra a svájci Mammernben elhunyt László Károly pécsi születésű műgyűjtőt - tájékoztatta a veszprémi Művészetek Háza kedden az MTI-t. A temetés időpontja még nem ismert.