Megszavazták az alkotmánymódosítást

2013. március 12., kedd 08:02

lmp-1363071810.jpg

Habár Orbán Viktor korábban "gránit szilárdságúnak" nevezte a tavalyi év eleje óta hatályos új alkotmányt, hétfőn már a negyedik módosítást sikerült elfogadtatnia az Országgyűléssel. Az igennel szavazókat a külföldi bírálatok sem tántorították el, de a hazai tüntetéssorozat sem, amikor is többek között a fővárosi Fidesz-székház udvarára behatolva, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt.

Az előterjesztésre 265 képviselő igennel, 11 nemmel szavazott, 33-an tartózkodtak. Tartózkodott a Jobbik képviselőinek nagy része, de közülük Hegedűs Lorántné, Schön Péter és Sneider Tamás nemmel szavaztak, Murányi Levente pedig igennel. Nemmel szavaztak az LMP függetlenként dolgozó képviselői is: Ertsey Katalin, Ivády Gábor, Lengyel Szilvia, Osztolykán Ágnes, Schiffer András, Szél Bernadett és Vágó Gábor valamint a szintén független Szili Katalin. 

 

Nem szavaztak az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, utóbbiak transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP nemmel szavazó politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek.

 

Az alaptörvény módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.

Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé.

hirdetés

A Ház az alaptörvényben rögzítette a röghöz kötést, vagy másnéven hallgatói szerződés lehetőségét is. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.

Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Ennek feltétele lehet, hogy huzamosabb ideje működjenek és legyen társadalmi támogatottságuk. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.

Az alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.

Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. A módosítás egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig - törvényben meghatározottak szerint - joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.

A parlament az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelő szabályok nagy részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelt, hogy sarkalatos törvény határozza meg a nemzetiségek jogait és elismerésük feltételeit. Most ez is az alkotmány része lett. Ahogy az is, hogy 2014-től az önkormányzati választást ötévente, októberben kell megtartani.

Bekerült az alkotmányba az is, hogy ha akár hazai, akár uniós bírósági döntésből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő forrás, akkor mindaddig, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, a fedezetre hozzájárulást kell megállapítani.

Ugyancsak alkotmányos erejű szabállyá vált, hogy az Országgyűlés biztonságáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik, amelynek működését a házelnök irányítja.

Átírták az alaptörvény bíróságokról szóló cikkét is, szerepeltetve abban, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával.

Nem lesz viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az átmeneti rendelkezések között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást.

A fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az alaptörvényben.

Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Kapcsolódó cikkek

Budapest, 2017. január 3. - A diákok január 22-ig regisztrálhatnak az Országos Középiskolai Problémamegoldó Versenyre (OKPV). A 2017 első negyedévében megrendezendő, történelmi témákat feldolgozó stratégiai versenyt már negyedik alkalommal szervezi meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Case Solvers csapata.

Összesen 1,8 milliárd forint támogatást szavazott meg 377 pályázatnak a Civil Alap "Magyar Holokauszt Emlékév - 2014" támogatási programján belül az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága. A testület javasolja a végső döntést meghozó Miniszterelnökségnek, hogy az eredetileg másfél milliárdra szabott összeget további 300 millióval egészítsék ki.

Budapest, 2016. június 6. - A beérkezett lakossági és szakmai észrevételek alapján módosul az Otthon Melege Program családi házak energetikai korszerűsítésére és felújítására meghirdetett ötmilliárd forint keretösszegű alprogramjának Pályázati Útmutatója - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.