Díjmentes gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás
Budapest, 2014. október 27. - Az általános gyermek- és ifjúsági balesetbiztosítás egész évben, a nap 24 órájában érvényes, nemcsak az iskolában vagy óvodában, hanem az otthon, az utcán, kirándulás közben, nyaraláskor, bel- és külföldön szerzett sérülésekre is. A díjmentes lehetőség így a rekordhosszúságú őszi szünet felszabadult, és talán éppen ezért fokozott baleseti kockázatot hordozó napjaiban is védi a legfiatalabbakat - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A magyar állampolgárok kormányrendelet alapján 3. életévük betöltésének napjától 18. életévük betöltésének napjáig részesülnek biztosítási védelemben. A szolgáltatás automatikusan jár jelenleg mintegy 1,6 millió gyermeknek és ifjúkorúnak, díja a Magyar Államot terheli.
A biztosítók az állami díjfizetésnek köszönhetően több százmillió forintot fizettek ki a károsultaknak az elmúlt években. Tavaly közel 14 ezer kárigényt teljesítettek, az esetek döntő többségében csonttörések miatt.
A szülők az idei évre közbeszerzés alapján kiválasztott szerződött partner, a Groupama Garancia Biztosító honlapján tájékozódhatnak a kárigény bejelentésének és érvényesítésének módjáról.
Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség
Budapest-Siklós, 2015. február 26. - A kormány segítségében bízik Siklós polgármestere annak érdekében, hogy a Buda-Cash Brókerház működésének felfüggesztésével összefüggésben a DRB-t is érintő kifizetési korlátozás ellenére ne kerüljön veszélybe az önkormányzat működése. Az MTI azt tudakolta meg a NAV-tól, mi lesz azokkal, akik az ügy miatt a bevallások során késedelembe eshetnek.
Budapest, 2016. július 28. - A foglalkoztatási ráta növelése megoldást jelenthetne a társadalom elöregedése miatt kialakuló munkaerőhiányra, mégis sok vállalatnál nincs a friss diplomások és az idősebbek bevonzására, illetve megtartására irányuló program. A Randstad Workmonitor felméréséből az is kiderült, hogy a magyar munkavállalók a legborúlátóbbak az elhelyezkedési esélyek javulásával kapcsolatban.
Budapest, 2015. március 27. - A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. A Randstad globális kutatása alapján mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.