Hatvanöt évesen is dolgoznunk kell majd

2015. március 27., péntek 06:05

ferfi400-1427431269.jpgBudapest, 2015. március 27. - A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. A Randstad globális kutatása alapján mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.

A Randstad 2015. évi első negyedéves Workmonitor kutatása szerint a magyarok 77 százaléka arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd. Minden hatodik válaszadó úgy látja, hogy valószínűleg csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.

 

„A tavalyi Randstad Awardot megelőző kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok nem szívesen dolgoznak ilyen sokáig: hazánkban a munkavállalók véleménye alapján az ideális nyugdíjkorhatár 57 év lenne” - tette hozzá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A szakember hozzátette, hogy a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő jobban közelít egymáshoz több nyugat-európai országban: Hollandiában például a válaszadók 71 százaléka úgy gondolja, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza, de ott eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók.

hirdetés

 

Csak az állami nyugdíjrendszerre támaszkodunk

 

A felmérés szerint a magyarok nagy többsége a bevételei mintegy 5 százalékát teszi félre a nyugdíjas éveire, miközben a globális kutatásban részt vevő 34 országban mindenhol nagyobb a megtakarítások aránya. A szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják.

 

„A magyar eredményeket árnyalja, hogy hazánkban a többség a munkáltatóktól és az államtól várja a nyugdíjat. Miközben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása, nálunk a többség elutasítja ezt a gondolatot” - ismertette a Workmonitor további eredményeit Baja Sándor. A Randstad kutatása szerint hazánkban a többség hasonlóan gondolkodik a munkaképesség megőrzéséről is, elsősorban a munkáltatót hibáztatjuk, ha idő előtt alkalmatlanná válunk arra, hogy dolgozzunk.

 

Friss tudás kell az időskori munkavégzéshez

 

A magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. „Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is” - tette hozzá Baja Sándor. A Randstad Workmonitor szerint Magyarországon a munkáltatók 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál. „Az idősebbeknek szóló képzések nemcsak a vállalatok hatékonyságát, hanem általános megítélésüket is pozitívan befolyásolják - április 23-án, a Randstad Award idei díjátadóján kiderül, hogy ebből a szempontból hogyan teljesítettek a magyarországi munkáltatók” - mondta az ügyvezető igazgató.

 

A felmérés hátteréről

 

A Randstad Workmonitor egy 34 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás egy-egy speciális témakör mellett a globális és helyi munkaerő-piaci trendeket is monitorozza. A 2015 első negyedévére vonatkozó statisztikák alapjául szolgáló adatokat 2015. január 21. és február 5. között vették fel. A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. Az ideális nyugdíjkorhatárra vonatkozó adatok a 2014-es Randstad Awardhoz készült kutatásból származnak, amelyben Magyarországon több mint 5500 potenciális munkavállalót kérdeztek meg életkor, nem és régió szerint reprezentatív módon.

 

Forrás: sakkom

Kapcsolódó cikkek

balatoni-horgasz400-foto-derzsi-elekes-andor-1385223326.jpgVéglegessé vált, így hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben a halászati és horgászati szabályokat részben módosító rendelet. Az új szabályozás alapján a fajlagos tilalmi időszak és a kifogható méretkorlátozás minden horgászra és halászra vonatkozik, míg a napi kifogható mennyiséget a horgászoknak és az állami halászjeggyel halászóknak kell betartani.

4641468-0d696ad9f03b30ad3f3dd1e0f63bef1c-wm-1376426529.jpg

Nyolc koraszülött csecsemő halt meg augusztus 5. és 10. között a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai osztályán.  Haláluk ügyében foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.

Budapest, 2016. augusztus 9. - Visszafogták következő egy évi pénzügyi várakozásaikat a hazai kkv-vezetők, jelenleg átlagosan 5,6%-os árbevétel és 3,6%-os eredménynövekedést valószínűsítenek - derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Ezzel nyoma veszett az év elején tapasztalt kiugróan optimista hangulatnak. Kivétel ez alól az ipari szektor, ahol jóval az átlag feletti eredményekkel számolnak a cégek.