Hány éves is a PTE? És melyik Magyarország első egyeteme?

Magyarország valóban első egyeteme, amelyet Nagy Lajos 1367-ben alapított, nem jogelődje a mai PTE-nek. Egy olyan különleges intézmény volt ez, amelyet a többi középkori európai egyetemmel szemben nem az uralkodó, hanem a püspök tartott fenn: Koppenbachi Vilmos. Ez a magyarázata annak is, hogy nem királyi székhelyen jött létre. A helyszín és az épületek között sincsen azonosság, mert a régészeti kutatások alapján az egyetem és a hozzá tartozó diák elszállásolására alkalmas 70 szoba a püspöki vár épületéhez kapcsolódott.

A fenntartóhoz küldött panaszlevelekből egyébként meg lehet állapítani, hogy a hallgatók és a városlakók viszonya már akkor sem volt felhőtlen: hangoskodásokról, verekedésekről, sőt, még gyilkosságról is beszámolnak a középkori iratok. Az intézmény, amelyben engedély híján teológiát nem, jogot, orvostudományt, filozófiát azonban oktattak, nem állt fent sokáig. Jelentősége az új európai egyetemek alapításával egyre csökkent, majd visszaminősítették püspöki iskolának.

hirdetés

A PTE valós jogelődje nem más, mint az 1912-ben Pozsonyban megalapított Erzsébet Tudományegyetem. Ennek az intézménynek a sorsa a viharos történelmi idők miatt meglehetősen kalandosan alakult. Eredetileg négy kart kívántak felállítani: jog- és államtudományi; orvostudományi; bölcsészet-, nyelv- és történettudományi; mennyiségtani, természettudományi és mezőgazdasági kart. Az első három 1914 és 1918 között kezdte meg működését, a negyedik felállítására Pozsony cseh megszállása miatt már nem jutott idő. A történelmi elődöt egyébként cseppet sem kell szégyellni, hiszen olyan kiváló tudósokat nevelt ki, mint Heim Pál vagy Szentgyörgyi Albert.

1919-ben az egyetem összes tulajdonát birtokba vették a csehszlovák állami egyetem céljaira. Az egyetem tanárainak és hallgatóinak egy része Budapestre települt, ahol a kolozsvári egyetem menekültjeivel 1920-ban és 1921-ben újraindították a fakultások működését. A két egyetem sorsát végül az 1921. évi XXV. törvénycikk rendezte: a pozsonyi egyetem Pécsre, a kolozsvári pedig Szegedre került. A döntés idején Pécs még szerb megszállás alatt állt, ezért a költözködéssel várni kellett. E az 1923/24-es tanévben, Nagy József rektorsága idején valósult meg.

1948-ban vette fel a mai nevét: Pécsi Tudományegyetem. 1982-től egy ideig Janus Pannonius Tudományegyetem néven működött. A történetből a konklúzió az, hogy bár Pécs Magyarország első egyetemi városa, a Pécsi Tudományegyetem mégsem Magyarország első egyeteme – mivel az jogutós nélkül szűnt meg.

A ma is működő egyetemeink közül az első – nem meglepő módon – az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, melynek jogelődjét, a Nagyszombati Egyetemet Pázmány Péter alapította 1635-ben. Az intézmény 1777-ben költözött Budára, és hogy a hallgatók még jobban összezavarodjanak, egy ideig az alapító nevét is viselte, azaz Pázmánynak hívták. Az ELTE weboldala a rektori köszöntőben szintén „Magyarország első egyetemének” nevezi magát, ez azonban éppúgy nem felel meg a teljes valóságnak, mint a PTE esetében.

Csúsztatások tehát nem csak nálunk vannak. Az ELTE éppúgy nem első, ahogy a PTE nem 1367-es alapítású. :)