Dolgoznának a „passzívos” hallgatók, de akadályokba ütköznek

2014. február 20., csütörtök 06:00

hallgatok300-1392872341.jpgBudapest, 2014. február 20. - Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) és a DiákÉSZ közös kutatásban mérte fel azon diákok helyzetét, akik passzív jogviszonyban állnak. Ebből kiderült, hogy sokan anyagi okok miatt kényszerülnek szünetre, a legtöbben pedig dolgoznának és folytatnák a tanulást.

Ugyanakkor Székely László, az alapvető jogok biztosa szerint ezt jelentősen hátráltatja például, hogy az iskolaszövetkezeti rendszer nem fogadhatja a passzív hallgatókat, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlata sem pozitív irányú.

 

A felmérésből többek között az derült ki, hogy a passziváltatások igen nagy hányada (41 százaléka) az első két tanulmányi év során történik meg, és jellemzően olyanoknál, akik először lépnek be a felsőoktatásba (a „passzívosok” 85 százaléka közülük kerül ki). A tanulmányaikat felfüggesztők több mint kétharmada emellett a 22 évnél fiatalabb korosztályból kerül ki. A jelenleg passzív jogviszonyban lévők 87 százaléka a tavalyi, 2013-as tanévben kérvényezte státuszának megváltoztatását, háromnegyedük első alkalommal.

 

Sokan nem tudják fizetni a tanulást

 

A két szervezet megvizsgálta azt is, hogy a hallgatók milyen indokok miatt kérik passziváltatásukat. Majdnem felüknél pénzügyi hátterű a döntés, 47 százalék azt a választ adta, hogy egyszerűen nem tudta tovább finanszírozni tanulmányait. Majdnem ugyanilyen gyakori (42 százaléknál fordul elő) az, hogy az iskola helyett inkább a munkavállalást választanák. Viszonylag alacsony ezekhez képest azoknak a száma, akik rossz eredményeik miatt függesztik fel a tanulást (a hallgatók negyede), illetve akik a nyelvvizsga, nyelvtudás hiánya miatt teszik ezt (15 százaléknyian). Két százaléknál előfordult az az indok is, hogy diákévei megnyújtása miatt kérte a passziváltatást, a külföldi tanulmányok pedig három százalékuknál játszottak szerepet.

hirdetés

 

Ezek mellett a passzív hallgatók mintegy fele már a következő félév során folytatni szeretné tanulmányait, és csak negyedük véli úgy, hogy ebben a státuszban marad majd továbbra is. A tanulmányok befejezését ugyanakkor csak három százalék választotta. Az idősebbek körében egyébként jellemzőbb, hogy tanulmányaik felfüggesztését csak egyetlen félévre tervezik, azok között azonban, akik anyagi okok miatt döntöttek a passziváltatás mellett, kicsivel (4 százalékkal) alacsonyabb ez az arány.

 

Munkát akarnak, de csak kevesen találnak

 

A kutatás szerint ugyanakkor minden tíz diákból hét munkát vállalna, mialatt tanulmányait felfüggeszti – még magasabb ez az arány azoknál, akiknél családi okok vagy rossz eredmények állnak a háttérben. A preferált munkákból is kitűnik, hogy a diákok nem szívesen mondanak le tanulmányaikról, 71 százalékuk ugyanis azokkal összefüggő munkát végezne a szüneteltetés ideje alatt. Az adatok azt mutatják, minél idősebbek a hallgatók, annál inkább törekednek erre. Ugyanakkor egy fontos problémára is rávilágít a felmérés – bár döntő többségük szeretne dolgozni (61 százalék akár főállásban is), mindössze 8 százalékuk talál olyan állásajánlatot, amelyet keresett, s nagy részük végül ismerősökön vagy iskolaszövetkezeten keresztül helyezkedik el erre az időre.

 

Nem meglepő mindezek alapján, hogy a passzív hallgatók korlátozottnak érzik munkalehetőségeiket, így például a legtöbben amellett foglaltak állást, hogy nem kellene tiltani az iskolaszövetkezeteken keresztül történő álláskeresést, mert ez hátrányos helyzetbe hozza őket.

 

A felmérést a két szervezet 2013 októberében készítette, 329 diák részvételével.

 

Dolgozni kéne, de nem lehet, a NAV nem engedi

 

Székely László, az alapvető jogok biztosa már korábban kérvényezte László a nemzetgazdasági minisztertől és az emberi erőforrások miniszterétől azon jogszabályok megváltoztatását, amelyek a tanulmányaikat ideiglenesen szüneteltető hallgatók számára nem teszi lehetővé, hogy az iskolaszövetkezet közreműködésével vállaljanak munkát.

 

A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) korábban sok esetben olyan korlátozó jogalkalmazást folytatott, amely az iskolaszövetkezet adó- és járulékkedvezmények kiterjesztését a passzív státuszú hallgatókra. Ennek legfőbb példája volt, hogy a jogviszony igazolására nem fogadták el a diákigazolványt – amit egyébként megtehettek volna - hanem a hallgatóktól külön igazolást kértek erre a célra. Ez nem csak a felsőoktatási törvénnyel ellentétes gyakorlat, de a fiatalok foglalkoztatásának növelését célzó állami intézkedésekkel is, jelentette ki Székely, aki egyrészt a jogszabályok módosítását, másrészt pedig a NAV gyakorlatának felülvizsgálatát kérvényezte.

 

Forrás: Edupress

Kapcsolódó cikkek

Pécs, 2015. november 22. - A Pécsi Tudományegyetem 2,2 milliárd forintot költ klinikái orvosieszköz-parkjának korszerűsítésére ez év végéig. Az európai uniós pályázati támogatást élvező és az egészségügyi ellátás színvonalának javítását célzó beruházás keretében 11 intézménybe 60 berendezést és eszközt vásárolnak, amelyek lehetővé teszik az elavult eszközök cseréjét.

Budapest, 2016. február 16. - A Duális Képzési Tanács (DKT) januári döntését követően tovább bővülnek a 2016/2017-es tanévben indítható felsőfokú duális képzési lehetőségek.

Budapest, 2014. augusztus 17. - A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Zenélő Egyeteme (ZEN) is bemutatkozott augusztus 13-án, a Sziget Campus Hungary-sátrában. Beck Zoltán, a PTE ZEN szakmai igazgatója és a 30Y frontembere, Szénássy Alex, a képzés vendégelőadója, a Laboratory Group vezetője és a MOME tanára, valamint a Tablespoon zenekar tagjai adtak ízelőt a Zenélő Egyetemből.