Dolgoznának a „passzívos” hallgatók, de akadályokba ütköznek

2014. február 20., csütörtök 06:00

hallgatok300-1392872341.jpgBudapest, 2014. február 20. - Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) és a DiákÉSZ közös kutatásban mérte fel azon diákok helyzetét, akik passzív jogviszonyban állnak. Ebből kiderült, hogy sokan anyagi okok miatt kényszerülnek szünetre, a legtöbben pedig dolgoznának és folytatnák a tanulást.

Ugyanakkor Székely László, az alapvető jogok biztosa szerint ezt jelentősen hátráltatja például, hogy az iskolaszövetkezeti rendszer nem fogadhatja a passzív hallgatókat, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal gyakorlata sem pozitív irányú.

 

A felmérésből többek között az derült ki, hogy a passziváltatások igen nagy hányada (41 százaléka) az első két tanulmányi év során történik meg, és jellemzően olyanoknál, akik először lépnek be a felsőoktatásba (a „passzívosok” 85 százaléka közülük kerül ki). A tanulmányaikat felfüggesztők több mint kétharmada emellett a 22 évnél fiatalabb korosztályból kerül ki. A jelenleg passzív jogviszonyban lévők 87 százaléka a tavalyi, 2013-as tanévben kérvényezte státuszának megváltoztatását, háromnegyedük első alkalommal.

 

Sokan nem tudják fizetni a tanulást

 

A két szervezet megvizsgálta azt is, hogy a hallgatók milyen indokok miatt kérik passziváltatásukat. Majdnem felüknél pénzügyi hátterű a döntés, 47 százalék azt a választ adta, hogy egyszerűen nem tudta tovább finanszírozni tanulmányait. Majdnem ugyanilyen gyakori (42 százaléknál fordul elő) az, hogy az iskola helyett inkább a munkavállalást választanák. Viszonylag alacsony ezekhez képest azoknak a száma, akik rossz eredményeik miatt függesztik fel a tanulást (a hallgatók negyede), illetve akik a nyelvvizsga, nyelvtudás hiánya miatt teszik ezt (15 százaléknyian). Két százaléknál előfordult az az indok is, hogy diákévei megnyújtása miatt kérte a passziváltatást, a külföldi tanulmányok pedig három százalékuknál játszottak szerepet.

hirdetés

 

Ezek mellett a passzív hallgatók mintegy fele már a következő félév során folytatni szeretné tanulmányait, és csak negyedük véli úgy, hogy ebben a státuszban marad majd továbbra is. A tanulmányok befejezését ugyanakkor csak három százalék választotta. Az idősebbek körében egyébként jellemzőbb, hogy tanulmányaik felfüggesztését csak egyetlen félévre tervezik, azok között azonban, akik anyagi okok miatt döntöttek a passziváltatás mellett, kicsivel (4 százalékkal) alacsonyabb ez az arány.

 

Munkát akarnak, de csak kevesen találnak

 

A kutatás szerint ugyanakkor minden tíz diákból hét munkát vállalna, mialatt tanulmányait felfüggeszti – még magasabb ez az arány azoknál, akiknél családi okok vagy rossz eredmények állnak a háttérben. A preferált munkákból is kitűnik, hogy a diákok nem szívesen mondanak le tanulmányaikról, 71 százalékuk ugyanis azokkal összefüggő munkát végezne a szüneteltetés ideje alatt. Az adatok azt mutatják, minél idősebbek a hallgatók, annál inkább törekednek erre. Ugyanakkor egy fontos problémára is rávilágít a felmérés – bár döntő többségük szeretne dolgozni (61 százalék akár főállásban is), mindössze 8 százalékuk talál olyan állásajánlatot, amelyet keresett, s nagy részük végül ismerősökön vagy iskolaszövetkezeten keresztül helyezkedik el erre az időre.

 

Nem meglepő mindezek alapján, hogy a passzív hallgatók korlátozottnak érzik munkalehetőségeiket, így például a legtöbben amellett foglaltak állást, hogy nem kellene tiltani az iskolaszövetkezeteken keresztül történő álláskeresést, mert ez hátrányos helyzetbe hozza őket.

 

A felmérést a két szervezet 2013 októberében készítette, 329 diák részvételével.

 

Dolgozni kéne, de nem lehet, a NAV nem engedi

 

Székely László, az alapvető jogok biztosa már korábban kérvényezte László a nemzetgazdasági minisztertől és az emberi erőforrások miniszterétől azon jogszabályok megváltoztatását, amelyek a tanulmányaikat ideiglenesen szüneteltető hallgatók számára nem teszi lehetővé, hogy az iskolaszövetkezet közreműködésével vállaljanak munkát.

 

A biztos arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) korábban sok esetben olyan korlátozó jogalkalmazást folytatott, amely az iskolaszövetkezet adó- és járulékkedvezmények kiterjesztését a passzív státuszú hallgatókra. Ennek legfőbb példája volt, hogy a jogviszony igazolására nem fogadták el a diákigazolványt – amit egyébként megtehettek volna - hanem a hallgatóktól külön igazolást kértek erre a célra. Ez nem csak a felsőoktatási törvénnyel ellentétes gyakorlat, de a fiatalok foglalkoztatásának növelését célzó állami intézkedésekkel is, jelentette ki Székely, aki egyrészt a jogszabályok módosítását, másrészt pedig a NAV gyakorlatának felülvizsgálatát kérvényezte.

 

Forrás: Edupress

Kapcsolódó cikkek

Pécs, 2014. december 19. - Az informatikai duális képzés, a kutatás-fejlesztés, a technológia-transzfer, valamint az innovációs és kutatási eredmények hasznosítása területén is együttműködik a jövőben a T-Systems Magyarország Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem - jelentették be szerdán a baranyai megyeszékhelyen.

ofv400-1468589171.jpg

Velence, 2016. július 15. - Véget ért a Magyar Vöröskereszt 10. Felsőoktatási Véradóversenye, amely ezúttal rendhagyó, filmes kampánnyal népszerűsítette a véradást a fiatalok körében. Az elmúlt öt tanévben már több mint hatvanhatezren adtak vért a legnagyobb hazai karitatív szervezet kezdeményezésére.

Több tízezer forintos többletköltséggel számolhatnak azok a hallgatók, akiknek nem sikerül kollégiumi elhelyezéshez jutniuk és albérletet kell kivenniük a hamarosan kezdődő felsőoktatási tanévben. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a mintegy 22 ezer hallgatója közül 3966-nak tud ellátást biztosítani. A tíz kollégiumban fenntartott férőhelyekre tavaly 3900-an pályáztak, de csak 3700 diák elhelyezésére volt mód.