Holokauszt 70: konferencia a roma elhurcoltak emlékére

Kosztics István (első képünkön jobbról), a szervező pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület vezetője az MTI-nek elmondta: az egész napos rendezvény célja, hogy rávilágítson a Magyarországon és elsősorban a Dél-Dunántúlon a második világháborús során végbement eseményekre, választ adjon a roma holokauszt eddig nyitott kérdéseire.

Kitért arra, hogy csak a legutóbbi kutatásoknak sikerült fényt deríteniük arra, hogy mely településekről hány romát hurcoltak el, miként folytak a deportálások, mi lett a szétszakított családok itthon maradó részének sorsa a világháború után.

Páva Zsolt (második képünkön balról a harmadik) polgármester a rendezvény megnyitóján úgy fogalmazott, hogy a város történetében igazi törés következett be a deportálások idején, Pécsen ugyanis minden korban nagy hagyománya volt és van azóta is a különböző kisebbségek békés együttélésének. Azt mondta, bár az elhurcolt áldozatokat már nem hozza vissza senki, a város polgárainak kötelességük, hogy folyamatosan emlékeztessék a felnövekvő generációkat a történtekre. Hozzátette: Pécs ezért állított emlékművet a roma holokauszt áldozatainak, és ezért is készül egy roma történeti központ kialakítására a jövőben.

hirdetés

Heisler András (első képünkön balról), a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) arról szólt, hogy a történelem megmutatta: a kisebbségeknek létezik saját felelősségük is a kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus elleni harc területén. A kisebbségeknek ugyanis nemcsak lehet jelezniük, hanem hangosan jelezniük is kell, ha kirekesztéssel találkoznak vagy gyűlöletbeszéddel szembesülnek - mondta.

Úgy fogalmazott: a kisebbségek a társadalmak legfontosabb és legpontosabb szenzorai. Szerepüket azokhoz a halfajtákhoz hasonlította, amelynek egyedei viselkedésükkel képesek jelezni, hogy az életüket adó élővizek éppen milyen tisztaságúak, mennyire élhetőek. Ha a kisebbségek közérzete nem jó, "félelmeik vannak, gyűlöletet érzékelnek, vagy elhagyják szülőhazájukat, az a társadalom betegségét jelzi” - jelentette ki, utalva arra, hogy jelenleg is a világ számos pontján van ilyen vészhelyzet.

Kitért arra, hogy a legsötétebb középkorból ismert jelenetek zajlanak jelenleg is Szíriában, Irakban és több afrikai országban, amelyekben „most éppen nem zsidókat, hanem keresztényeket gyilkolnak kizárólag vallási okokból” - fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a rohamosan fejlődő közlekedés, kommunikáció hatására „egyre kisebb a bolygó”, egyre könnyebben alakulhatnak ki kisebbségek, és ebben a szűkülő világban mindenki lehet védtelen, bárkiből lehet üldözött. „Nekünk zsidóknak az üldöztetésben kétezer éves tapasztalatunk van, ezért hívjuk fel a figyelmet bárhol a világban, ha romákat gyilkolnak, ha határon túli magyarokat vernek vagy keresztényeket üldöznek” - jelentette ki Heisler András.

Forrás: MTI, MTI-fotó: Sóki Tamás