Szén-monoxid: a színtelen, szagtalan, ízetlen gyilkos

2013. december 29., vasárnap 11:00

Pontos statisztikákat nehéz fellelni, de becslések szerint évente 10-30 ember veszti életét szén-monoxidmérgezés következtében. Kisebb-nagyobb mérgezést pedig nagyon sokan megéltek már a fűtési szezonban. Sokan talán tudatában sem voltak annak, hogy mérgezést szenvedtek el - hívja fel a figyelmet az Őrmester Marketing.

A szén-monoxid fűtő- vagy üzemanyagok égése során keletkezik. Mérgezés leggyakrabban a nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor, vagy nagy mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő. Gyakori, hogy eldugult vagy rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát. A fusimunka, a szakértelem hiánya és az elhanyagolt fűtőberendezések nagyon komoly, akár életveszélyes következményekkel is járhatnak.

 

A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, ízetlen gáz, így nagyon nehéz azonnal felismerni. A legnagyobb probléma az, hogy szén-monoxidérzékelő nélkül gyakorlatilag észrevehetetlen, általában csak a rosszullét vagy hányinger figyelmeztet jelenlétére.

 

Milyen panaszok, tünetek esetén gyanakodjunk CO-mérgezésre?

 

A tünetek sajnos nem specifikusak, sok más betegség is okoz hasonló panaszokat. Ezért is gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, más, kisebb problémára - például influenzára - gyanakszik. A szénmonoxid légtérbe került koncentrációjától függően a tüneteknek és panaszoknak három szakaszát különböztethetjük meg:

hirdetés

 

1. fázis: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező gyengeség, bénulás;

2. fázis: görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás, görcsroham;

3. fázis: eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál is bekövetkezhet.

 

Mi tehetünk, ha CO-mérgezésre gondolunk?

 

Legfontosabb feladat a megelőzés: a kémények, kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével, ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. A kazán-helyiség szellőztetését és a kémények műszaki állapotát a szakhatóság folyamatosan ellenőrzi. A lakásunkat rendszeresen szellőztetni kell, mert így az esetleg alacsony koncentrációjú szénmonoxid nem tud felgyűlni.

 

A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete néhány éve így tájékoztatott: Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a veszélyes kémények száma.

 

Ne működtessünk benzines motort, autót zárt térben! Rendkívül veszélyes - főleg ilyenkor télen - járó motorral parkoló személygépkocsiban éjszakázni. Ha már elkerülhetetlen a gépkocsiban veszteglés, akkor gondoskodni kell az utastér szellőztetéséről. Sajnos viszonylag sok tragédia történt már járó motorral veszteglő autó utasterében elalvó személyekkel. Még szén-monoxidmérgezés nélkül is elhasználódik a levegő a zárt utastérben.

 

Viszonylag olcsón beszerezhetőek szén-monoxidérzékelő készülékek, melyek kritikus értéket meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. Mindenkinek ajánljuk beszerzését, főként, ha korszerűtlen kazánt, kályhát működtetnek.

 

Hol helyezzük el a szén-monoxidjelző berendezést?

 

A szén-monoxidjelző berendezést a tüzelőberendezés helyiségében fejmagasságban célszerű elhelyezni, minél távolabb a párakibocsájtási pontoktól (zuhanyfülke). Elsősorban a szén-monoxid jelzőhöz mellékelt használati utasítás szerint járjunk el.

 

Október óta kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősotthonokban, rehabilitációs intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük.

 

December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok.

 

A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos ellenőrzésekor. Ők ellenőrzik a szén-monoxid-érzékelő működőképességét is, hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.

 

Forrás: OBJEKTÍV Hírügynökség

Kapcsolódó cikkek

zolduzlet-sajtotajekoztato400-1395206393.jpgBudapest, 2014. március 19. - Díjátadó sajtótájékoztatóval zárult tegnap a Magyarországon egyedülálló környezettudatos üzlet mintaprojekt, melyet a SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. indított el tavaly márciusban a Magyar Telekom hello holnap! „fenntartható tudatformálás” pályázatának támogatásával.

fva-dij-tothannamaria400-1441337208.jpgBudapest, 2015. szeptember 4. - A hónap végéig még pályázhatnak a 35 év alatti vezetők az idén legelső alkalommal meghirdetett „Év fiatal vezetője - 2015” díjra. A neves szakemberekből álló zsűri megkezdte az értékelési szempontok összehangolását, ugyanakkor már az is látható: nem lesz könnyű dolog a színvonalas pályaművek alapján a legrátermettebb vezetők kiválasztása.

Budapest, 2016. február 5. - A Tudatos Vásárlók Egyesülete 36 koffeinmentes erdeigyümölcs-teát, köztük 6 gyerekteát vizsgált meg, hogy milyen arányban tartalmazzák a névadó gyümölcsöt, aromát és adalékanyagokat. A tesztbe a sajátmárkás, jól ismert termékektől a drágább, biotermékekig sokféle tea került.