Pszichés akadályozottság: tünetek, előítéletek és segítség
Pécs, 2015. január 23. - Véget ért a PTE FEEK vezetésével, magyar és horvát szervezetek összefogásával megvalósult csaknem másfél éves projekt, melynek fő célja volt, hogy pszichés és mentálisan akadályozott embereket segítsen vissza a munka világába. A sokakat érintő probléma mögött gyakran a munkáltatók kirekesztő magatartása áll, de van segítség.
A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara a magyar-horvát IPA együttműködési program keretében „Pszichikai akadályozottság és a munka világa” című projektjére nyert támogatást partnereivel. Az együttműködésben horvát részről az Eszéki Egészségház (Dom Zdravlja Osijek, (DZO), magyar részről civil szervezetként a Humán Innovációs Csoport (HICS) vett részt.
Az IPA Magyar - Horvát Határon Átnyúló Együttműködési Program több szakaszból állt. Megelőzte egy felmérés, a projekt része volt dokumentumelemzés, kérdőíveket, interjúkat, fókuszcsoportos vizsgálatokat is felvonultató kutatás, műhelymunka, de cél volt egy módszertani kézikönyv elkészítése is.
A projektet a magyar és horvát foglalkoztatáspolitikára is jellemző komoly kihívás hívta életre: a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztathatósága és annak elősegítése. Ezen belül is korunk jellemző betegségére, a pszichés akadályozottságra fókuszált a program, valamint a célcsoportot sújtó előítéletek leküzdésére.
A pszichésen zavart emberek társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci esélyegyenlőségének egyik legfőbb gátja ugyanis nem saját állapotuk, hanem az elutasító munkáltatói szemlélet, valamint a velük foglalkozó intézmények, szervezetek tudásbeli hiánya.
A projekt vizsgálatai szerint a régióban a pszichikai akadályozottságból adódó tünetek ellentmondásos megítélése és a támogatási rendszerek logikájában fellelhető problémák gyakran vezetnek a munkaerőpiacról való kiszoruláshoz. Annak ellenére, hogy a betegek nagy része alkalmas lehet, illetve alkalmassá tehető a munkavégzésre. A törekvést ma leginkább a munkáltatók magatartása és a betegségben szenvedők bizonytalansága gátolja. A PTE FEEK vezetésével létrejött projekt minden eleme a pszichésen zavart emberek esélyeinek javítását szolgálja, ide értve az alapos helyzetfeltárást, a szakmai, módszertani megalapozást és az intézmények, sőt országok közötti együttműködést.
A 16 hónapos program során olyan kutatási és fejlesztési rendszereket alakítottak ki és valósítottak meg, amelyek segítik a mentálisan vagy pszichésen akadályozott emberek foglalkoztathatóságát a régióban. A kutatás során 300 magyar és ugyanennyi horvát munkáltatót kérdeztek meg, tucatnyi fókuszcsoportos vizsgálat és összesen ötven mélyinterjú készült. A műhelymunkák és a vizsgálatok során készült tanulmányokat kötetbe foglalták, amelyek mindkét nyelven 400 példányban és e-book formában is napvilágot láttak. A projekt során készített módszertani kézikönyv alapján horvát és magyar részről 30-30 főt képeztek ki.
Dr. Nemeskéri Zsolt, a projektgazda Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar dékánja hangsúlyozta: a kutatás nem csak komoly társadalmi és gazdasági problémára kereste a választ. - Különösen jó érzés, hogy egy olyan problémára hívhattuk fel a figyelmet partnereinkkel, két ország szervezeteinek összefogásával, amely tudományos és szakmai háttérrel, egy kis odafigyeléssel és befogadóbb gondolkodással orvosolható - tette hozzá a projekt menedzsere. - Mindig büszkék vagyunk rá, ha olyan társadalmi csoporttal foglalkozhatunk, amely valamiért a perifériára szorult, és erre a jövőben is törekedni fogunk.
Forrás: S-Berry
Nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák és közösségi főiskolák - a többi között ezt a besorolást tartalmazza a most elkészült felsőoktatási stratégia. Az MTI birtokába került dokumentum mindezek mellett tartalmazza az új finanszírozási alapelveket és a kiválósági professzori cím bevezetését is a kiemelt egyetemeken. A kormany.hu arról számol be, hogy a stratégiát pénteki ülésén nagy többséggel elfogadta a Felsőoktatási Kerekasztal.
Pécs, 2015. július 10. - Megújult a Pécsi Tudományegyetem botanikus kertje. A mintegy 215 millió forintos fejlesztés a költséghatékony fenntartást, a veszélyeztetett növényfajok korábbinál magasabb szintű védelmét, valamint a nívós botanikai oktatást és kutatást is szolgálja.