Dohányzás: a „szenvedélyes” gyilkos

2013. szeptember 27., péntek 06:21

Tíz évvel tovább élhetnének a munkaképes korú dohányosok, ha nem hódolnának káros szenvedélyüknek. A dohányzás a koszorúér-betegségek egyik legfontosabb kockázati tényezője, a betegség kialakulásáért 25-30 százalékban felelős - írja a napidoktor.hu portál.

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, melyet a XX. század pestisének is szoktak nevezni, hiszen az általa okozott halálozás világszerte a középkori fertőző betegségek pusztításával vetekszik. Ettől a pestistől a XXI. század is szenved.

 

151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka hódol e káros szenvedélynek. A statisztikai adatok szerint a Föld 15 évesnél idősebb lakóinak egyharmada, közel 1,3 milliárd ember fújja nap, mint nap a füstöt.

 

Ez azt jelenti, hogy hazánkban évente 35 ezer ember veszíti életét dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy húsz százalékát teszi ki. Közel 2500 azon passzív dohányosok száma, akiket mások cigarettafüstje öl meg. A személyenkénti cigarettafogyasztás hazánkban duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat.

hirdetés

 

A dohányzás során szervezetbe került anyagok károsítják az ereket és hozzájárulnak azok elmeszesedéséhez, valamint növelik a vérrögképződés (trombózis) veszélyét. A szívinfarktus kockázata a dohányosok körében sokkal nagyobb, mint a nemdohányzók esetében, ugyanis azoknál, akik nap, mint nap rágyújtanak, a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, melyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, ez pedig a szívinfarktushoz vezet.

 

A plakkok egy része ráadásul hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül vérrög okozta koszorúér-elzáródást, a betegek harmadánál pedig hirtelen szívhalált okozhat - hangsúlyozta Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

 

A felmérések szerint a dohányzók mintegy 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától. Nagyon sokan azonban hamar feladják, nem gondolva arra, hogy tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek időben, akár 40-50 éves korukban sikerül lemondaniuk a káros szenvedélyről.

 

A magukat dohányosnak valló felnőttek, több mint 90 százaléka serdülőkorában kezdett hódolni szenvedélyének. Az ő esetük is példázza, hogy igazi rászokás azoknál alakul ki, akik 19 éves koruk előtt váltak a cigaretta rabjává. Ők nehezen, vagy sose szoknak le, míg a 25 éves koruk után „bűnbeesők” közül többen jó eséllyel elég hamar abba tudják hagyni. Abban viszont minden szakember és laikus egyetért, hogy minél korábban kezdett hódolni a káros élvezetnek valaki, annál nehezebben tud megválni tőle, lemondani róla.

 

Holott, ha időben abbahagyják a dohányzást, az általa okozott károsodások visszafordíthatóak. A cigaretta letételét követő 20 perc múlva a vérnyomás és pulzus visszatér a normális szintre, 8 óra múlva a vér oxigénszintje újra normális lesz, egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, egy év után a szívinfarktus rizikója is csökken. A dohányzás okozta életesély-csökkenés azonban teljesen csak 15 évvel a leszokás után egyenlítődik ki azokhoz képest, akik soha sem dohányoztak.

 

A dohányos feladata és felelőssége, hogy saját és környezete érdekében szokjon le a dohányzásról, illetve, hogy szenvedélyével ne terheljen másokat. A nemdohányos feladata, hogy minden eszközzel védje meg magát a dohányfüst passzív belélegzésétől, mely nem elhanyagolható kockázatot hordoz. - fűzte hozzá az MKT elnöke.

 

A Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, gondolja át, s ha teheti, akkor végleg mondjon búcsút káros szenvedélyének, hiszen a dohányzásról való leszokással nagyon sokat tehet a szívinfarktus megelőzése érdekében, nem beszélve a közvetlen környezetükről, családjukról, hiszen nem csak önmagáért, hanem szeretteiért is felelősséggel tartozik.

 

A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány minden évben szeptember utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre.

 

Ajánljuk az idén szeptember 29-ére eső nap honlapját, ahol az országban két helyszínen programokról is olvashat: www.szivunk-napja.hu

 

Forrás: www.napidoktor.hu

Kapcsolódó cikkek

dieta400-1425012343.jpgBudapest-Pécs, 2015. február 27. - Négy szakmai szervezet fogott össze a felnőttkori elhízás és az ahhoz társult betegségek ellen; az Összefogás a gyermekek egészségéért elnevezésű kezdeményezés célja, hogy ezeket helyes kisgyermekkori táplálkozással, primer prevencióval előzzék meg.

Pécs, 2016. május 23. - Megnyílt a Kedplasma Magyarország mintegy 300 millió forintos beruházással kialakított pécsi vérplazmaközpontja pénteken.

Budapest, 2016. április 17. - Száz emberből egy autista. Valószínűleg mindannyian találkoztunk már autistával a buszon, az utcán vagy az iskolában, csak nem ismertük fel furcsaságának az okát. Mi jut eszünkbe az autizmusról? Minden autista zseni valamiben, mint Dustin Hoffman az Esőemberben? Szívesen látnánk őket közvetlen környezetünkben? Egy biztos, a tájékozottság elfogadóbbá tesz minket. Autizmussal kapcsolatos ismereteket és attitűdöket vizsgált a felnőtt internetezők körében az eNET - Telekom friss kutatása.