A felsőoktatási stratégia decemberben kerül a Kerekasztal elé

2014. november 23., vasárnap 08:00

Pécs, 2014. november 23. - A felsőoktatási stratégiát december 5-én vitatja meg a Felsőoktatási Kerekasztal, az ahhoz kapcsolódó első törvények, rendeletek a kormányzati és európai uniós jóváhagyás esetén jövő tavasszal születhetnek meg - mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tegnap Pécsen.

Maruzsa Zoltán a Mérföldkő konferencián a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiáról tartott előadásában kiemelte, hogy a teljesítmény fokozása érdekében 2015 szeptemberétől kompetenciamérést végeznének a felsőoktatásba belépő és az ott végző hallgatók körében. Az újonnan felvett dákok leggyengébben teljesítő 20-30 százaléka felzárkóztató kurzusokon venne részt.

 

Az eseményre Palkovics László államtitkár elfoglaltsága okán érkező helyettes államtitkár magyarázata szerint így csökkenteni lehetne a lemorzsolódást, amely ma 35 százalék, valamint fel lehet mérni, hogy a hallgatók mennyit fejlődtek tanulmányuk ideje alatt.

 

Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy a tervek szerint egy évvel hosszabb, négy éves lenne és kétszintűvé válna a doktori képzés: a résztvevők félidőben, azaz két év után kötelesek lennének beszámolni az addig tanultakról, az elért eredményeikről. Ennek célja szintén a lemaradók számának csökkentése. 2006/2007-ben az ilyen típusú képzést megkezdők 22 százalékának sikerült a doktori fokozat megszerzése. Hozzátette: ezzel párhuzamosan napirenden van a doktoranduszi ösztöndíjak növelése, a piac elszívó hatása miatti differenciálása is. Úgy vélte, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például műszaki, informatikai területen magasan kvalifikált szakemberekből tíz év múlva is biztosított legyen az utánpótlás.

hirdetés

 

A helyettes államtitkár kitért rá, hogy az oktatókatnál új bértábla bevezetésében gondolkodnak, amely megfelelő pénzügyi mozgástér biztosítása mellett adott kategóriákon belül lehetővé teszi a többletteljesítmény elismerését. Maruzsa Zoltán közölte, hogy szorgalmazzák az oktatók és hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzését. Szeretnék, ha a mostani duplája, húsz százalék fölött lenne azon hallgatók aránya, akik külföldi részképzésekben vesznének részt. Hozzátette, a motiváció, az elkötelezettség erősítésében, a nyelvtudás megszerzésében támogatnák őket, valamint segítséget nyújtanának az ösztöndíjprogramok működéséhez.

 

A helyettes államtitkár célként jelölte meg a külföldi hallgatók számának növelését a hazai felsőoktatásban. Utalt rá, egyre több külföldi diák tanul Magyarországon, 2012-ben 20 ezren, tavaly már 23 ezren voltak. Úgy vélte: az ő jelenlétük nemcsak a jelentős bevételi forrás, hanem a nyelvtanulás, a kapcsolatépítés tekintetében is előnyös. Kiért arra is, hogy külföldi felsőoktatási intézményben tanuló magyar fiatalok számát tízezerre becsülik, ez a teljes hazai, mintegy 300 ezres hallgatói létszámhoz viszonyítva arányaiban nem több, mint korábban, vagyis természetes jelenség, nem a hazai felsőoktatási politika esetleges következménye. Példaként Németországot hozta fel, ahol a hallgatók 6-6,5 százaléka tanul külföldön.

 

Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar fiatalok a diploma megszerzését követően hazatérjenek és itthon kamatoztassák tudásukat. Hangsúlyozta: ennek elősegítésére számos program indult a közelmúltban. A helyettes államtitkár lényegesnek nevezte az intézmények kutatási tevékenységének "fókuszálását", a kutatások nemzetközi beágyazottságának növelését, a tudományos ismeretterjesztés erősítését, felnőttképzési programok indítását, valamint a közösségi főiskolák modelljének bevezetését. Utóbbi révén a munkaerőpiac igényei alapján olyan térségekben indítanának képzéseket kihelyezett tagozatokhoz hasonló oktatás keretében, ahol nem működnek egyetemek vagy főiskolák.

 

Maruzsa Zoltán a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztéseiről megjegyezte, hogy a közeljövőben két bankkal is szeretnének megegyezni a magántőke bevonásával létrejött úgynevezett ppp-konstrukciók kiváltásáról. Emlékeztetett rá: a felsőoktatási stratégiával azt kívánják elérni, hogy a magyarországi felsőoktatás helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben, professzionális szinten magas minőségben elégítse ki a munkaerőpiaci igényeket, hagyományainkra épülve az akadémiai értékeket tükrözze, az intézmények pedig a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció központjai legyenek.

 

A helyettes államtitkár az eseményt követő sajtótájékoztatón az Állami Számvevőszéknek a hazai felsőoktatási intézményeket, köztük a pécsi egyetemet is érintő, a közbeszerzések vizsgálatára is irányuló ellenőrzésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: meg kell várni a vizsgálatok végeredményét.

 

Az Index hírportál korábban arról írt, hogy az ÁSZ 121 közbeszerzést talált gyanúsnak a PTE átvilágításakor. Maruzsa Zoltán hangoztatta: éppen az ilyen problémák megelőzésére szolgál a kancellári rendszer bevezetése. Az új, professzionális működtetéssel ugyanis szétválasztható az akadémiai és a jogi, pénzügyi, tanulmányi terület.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

mikrobusz-pte1-400-1391619916.jpgPécs, 2014. február 5. - Új, akadálymentes mikrobusszal segíti fogyatékossággal élő hallgatóinak közlekedését a Pécsi Tudományegyetem. A járművet ma adták át Pécsen.

2008703493-1360064626.jpg A Pécsi Tudományegyetem a tavalyi évhez képest 5,5 milliárd forintal kap kevesebb állami támogatást az idén.További 26 intézmény is érintett, összesen 84 milliárd forintal csökken támogatásuk.A Magyar Rektori Konferencia nyilvánosságra hozta az állami fenntartású felsőoktatási intézmények 2013-as állami támogatásának részletes adatait.

Budapest, 2014. augusztus 17. - A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Zenélő Egyeteme (ZEN) is bemutatkozott augusztus 13-án, a Sziget Campus Hungary-sátrában. Beck Zoltán, a PTE ZEN szakmai igazgatója és a 30Y frontembere, Szénássy Alex, a képzés vendégelőadója, a Laboratory Group vezetője és a MOME tanára, valamint a Tablespoon zenekar tagjai adtak ízelőt a Zenélő Egyetemből.