A felsőoktatási stratégia decemberben kerül a Kerekasztal elé

2014. november 23., vasárnap 08:00

Pécs, 2014. november 23. - A felsőoktatási stratégiát december 5-én vitatja meg a Felsőoktatási Kerekasztal, az ahhoz kapcsolódó első törvények, rendeletek a kormányzati és európai uniós jóváhagyás esetén jövő tavasszal születhetnek meg - mondta a felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tegnap Pécsen.

Maruzsa Zoltán a Mérföldkő konferencián a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiáról tartott előadásában kiemelte, hogy a teljesítmény fokozása érdekében 2015 szeptemberétől kompetenciamérést végeznének a felsőoktatásba belépő és az ott végző hallgatók körében. Az újonnan felvett dákok leggyengébben teljesítő 20-30 százaléka felzárkóztató kurzusokon venne részt.

 

Az eseményre Palkovics László államtitkár elfoglaltsága okán érkező helyettes államtitkár magyarázata szerint így csökkenteni lehetne a lemorzsolódást, amely ma 35 százalék, valamint fel lehet mérni, hogy a hallgatók mennyit fejlődtek tanulmányuk ideje alatt.

 

Maruzsa Zoltán beszélt arról is, hogy a tervek szerint egy évvel hosszabb, négy éves lenne és kétszintűvé válna a doktori képzés: a résztvevők félidőben, azaz két év után kötelesek lennének beszámolni az addig tanultakról, az elért eredményeikről. Ennek célja szintén a lemaradók számának csökkentése. 2006/2007-ben az ilyen típusú képzést megkezdők 22 százalékának sikerült a doktori fokozat megszerzése. Hozzátette: ezzel párhuzamosan napirenden van a doktoranduszi ösztöndíjak növelése, a piac elszívó hatása miatti differenciálása is. Úgy vélte, ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy például műszaki, informatikai területen magasan kvalifikált szakemberekből tíz év múlva is biztosított legyen az utánpótlás.

hirdetés

 

A helyettes államtitkár kitért rá, hogy az oktatókatnál új bértábla bevezetésében gondolkodnak, amely megfelelő pénzügyi mozgástér biztosítása mellett adott kategóriákon belül lehetővé teszi a többletteljesítmény elismerését. Maruzsa Zoltán közölte, hogy szorgalmazzák az oktatók és hallgatók nemzetközi tapasztalatszerzését. Szeretnék, ha a mostani duplája, húsz százalék fölött lenne azon hallgatók aránya, akik külföldi részképzésekben vesznének részt. Hozzátette, a motiváció, az elkötelezettség erősítésében, a nyelvtudás megszerzésében támogatnák őket, valamint segítséget nyújtanának az ösztöndíjprogramok működéséhez.

 

A helyettes államtitkár célként jelölte meg a külföldi hallgatók számának növelését a hazai felsőoktatásban. Utalt rá, egyre több külföldi diák tanul Magyarországon, 2012-ben 20 ezren, tavaly már 23 ezren voltak. Úgy vélte: az ő jelenlétük nemcsak a jelentős bevételi forrás, hanem a nyelvtanulás, a kapcsolatépítés tekintetében is előnyös. Kiért arra is, hogy külföldi felsőoktatási intézményben tanuló magyar fiatalok számát tízezerre becsülik, ez a teljes hazai, mintegy 300 ezres hallgatói létszámhoz viszonyítva arányaiban nem több, mint korábban, vagyis természetes jelenség, nem a hazai felsőoktatási politika esetleges következménye. Példaként Németországot hozta fel, ahol a hallgatók 6-6,5 százaléka tanul külföldön.

 

Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a magyar fiatalok a diploma megszerzését követően hazatérjenek és itthon kamatoztassák tudásukat. Hangsúlyozta: ennek elősegítésére számos program indult a közelmúltban. A helyettes államtitkár lényegesnek nevezte az intézmények kutatási tevékenységének "fókuszálását", a kutatások nemzetközi beágyazottságának növelését, a tudományos ismeretterjesztés erősítését, felnőttképzési programok indítását, valamint a közösségi főiskolák modelljének bevezetését. Utóbbi révén a munkaerőpiac igényei alapján olyan térségekben indítanának képzéseket kihelyezett tagozatokhoz hasonló oktatás keretében, ahol nem működnek egyetemek vagy főiskolák.

 

Maruzsa Zoltán a felsőoktatás infrastrukturális fejlesztéseiről megjegyezte, hogy a közeljövőben két bankkal is szeretnének megegyezni a magántőke bevonásával létrejött úgynevezett ppp-konstrukciók kiváltásáról. Emlékeztetett rá: a felsőoktatási stratégiával azt kívánják elérni, hogy a magyarországi felsőoktatás helyt tudjon állni a nemzetközi versenyben, professzionális szinten magas minőségben elégítse ki a munkaerőpiaci igényeket, hagyományainkra épülve az akadémiai értékeket tükrözze, az intézmények pedig a társadalmi mobilitás és a gazdasági innováció központjai legyenek.

 

A helyettes államtitkár az eseményt követő sajtótájékoztatón az Állami Számvevőszéknek a hazai felsőoktatási intézményeket, köztük a pécsi egyetemet is érintő, a közbeszerzések vizsgálatára is irányuló ellenőrzésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: meg kell várni a vizsgálatok végeredményét.

 

Az Index hírportál korábban arról írt, hogy az ÁSZ 121 közbeszerzést talált gyanúsnak a PTE átvilágításakor. Maruzsa Zoltán hangoztatta: éppen az ilyen problémák megelőzésére szolgál a kancellári rendszer bevezetése. Az új, professzionális működtetéssel ugyanis szétválasztható az akadémiai és a jogi, pénzügyi, tanulmányi terület.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

A magasabb rendű agyműködés vizsgálatára alkalmas műhely működtetését célozza a Richter Gedeon Nyrt. és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) által kötött megállapodás - jelentette be a baranyai megyeszékhely egyeteme. Az egyetem MTI-hez eljuttatott sajtóközleményében megjegyzik, hogy a Richter és a PTE között hosszú ideje fennálló tudományos együttműködés egy újabb stratégiai állomását jelenti az új viselkedéskutató egység létrejötte.

placido-domingo400-1454864049.jpg

Pécs, 2016. február 7. - Díszdoktorává avatta Plácido Domingót a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a világhírű spanyol tenor a doctor honoris causa címet igazoló oklevelet és az intézmény professzori karához tartozást jelképező talárt ma délután vette át.

Pécs, 2015. február 1. - Több mint kétszázan kaptak első szemesztert igazoló oklevelet az Aktív Időskorért elnevezésű Szenior Akadémián. A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara jóvoltából szervezett képzés iránt hatalmas volt az érdeklődés. Az időseknek szánt ingyenes oktatás március 4-én folytatódik.