A Zsolnay-kódot az olvasó is meg tudja fejteni
Budapest, 2016. november 27. - A rejtélyes Seuso-kincsekről és az orgonaépítő pécsi Angster-családról is szívesen írna könyvet Tolvaly Ferenc, az El Camino - Az út szerzője, akinek nemrég jelent meg a Zsolnay-család történetével foglalkozó új regénye, A Zsolnay-kód.
Hasonlóan korábbi műveihez - amelyekben egy-egy világvallás zarándokútját, misztériumát dolgozta fel - Tolvaly Ferenc egy belső lélekutat választott az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent új könyve fő témájává.
- Ahogy kutattam - többek között Márta István, a Zsolnay Kulturális Negyed korábbi vezetője és Törő István, az egyik legnagyobb Zsolnay-gyűjtő támogatásával - egyre inkább éreztem, hogy ebben a történetben is ott lehet a lélek, ott lehet az élet. És amikor végül találkoztam Mattyasovszky-Zsolnay Zsófiával, a hagyaték egyik gondozójával, felhívta a figyelmemet dédanyja, Mattyasovszkyné Zsolnay Teréz családtörténeti írására - idézte fel az MTI-nek Tolvaly Ferenc.
A mintegy háromezer oldalas, német nyelven, gót betűkkel, kézzel írt anyagban nagyon pontos gyártörténeti adatok is helyet kaptak, de emellett egy-egy mondatból, elejtett megjegyzésből érezni lehetett, hogy a lelki fejlődésről, a 19. század végén Európában szinte még kitapinthatatlan női emancipációs folyamatról is szól az írás - mondta el a szerző, aki ezt a témát választotta hat éven keresztül írt regénye egyik fő történetszálává.
A gyáralapító lányának, Teréznek a családtörténeti írásában az író felfedezte a címben is szereplő Zsolnay-kódot, és ígéri, az olvasó is meg tudja fejteni. Hozzátette: a kód művészettörténeti szempontból is érdekes lehet.
Mivel gyűjtő nélkül nem létezik műalkotás - vallja a szerző -, ezért a kötet másik fő szála egy műgyűjtőről szól, aki a második világháború alatt élete kockáztatásával kimenti a Zsolnay-gyűjteményét Erdélyből - fűzte hozzá Tolvaly Ferenc. A szerző szerint regénye legfontosabb mondanivalója, a gyáralapító Zsolnay Vilmos által megfogalmazott üzenet, miszerint munkával, szeretettel, reménnyel és akaraterővel minden elérhető.
- A Zsolnay-gyár a 19. század végén a világ leghíresebb és egyik legnagyobb forgalmú kerámia- és porcelángyára volt. Mindezt néhány év alatt érték el. Amikor Zsolnay Vilmos 1865-ben átvette bátyja, Ignác egyszerű kőedénygyárát, se szakismerettel, se megfelelő szakmunkásokkal és szakértőkkel, se infrastruktúrával nem rendelkezett, Pécsett és környékén nem voltak megfelelő alapanyagok sem. Alig több mint tíz év múlva a Zsolnay kerámiák fődíjat nyertek a párizsi világkiállításon, és Zsolnay Vilmos megkapta a francia Becsületrendet - emlékeztetett Tolvaly Ferenc, aki szerint a magyar olvasót joggal töltheti el büszkeség, ha a Zsolnay család egyedülálló teljesítményére gondol.
Hozzátette: a Ceausescu-diktatúra legsötétebb időszakában - amikor már azért is elítélték az embert, ha valahol a Hargitán egy tábortűz mellett elénekelte a magyar Himnuszt - szülővárosában, Marosvásárhelyen a magyarság fontos jelképeként, mindenki által jól látható szimbólumként tekintett a városházán és a kultúrpalotán látható Zsolnay-épületkerámiákra.
"Folyamatosan kutatok a következő könyveimhez, a témák úgy állnak az asztalfiókomban, mint a versenylovak a rajtvonalnál" - mondta el Tolvaly Ferenc. Az író elárulta: foglalkozik az orgona- és harmóniumgyárat üzemeltető pécsi Angster-család történetével, valamint régóta gyűjt anyagot a Seuso-kincsek témájához is.
Forrás: MTI
Szeptember 5-én, csütörtökön rendezi meg a debreceni Déri Múzeum a Névelő növények - rajzoló szépírók című, szépírók rajzaiból és fotográfiáiból álló kiállítás megnyitóját. A rendező intézmény és a szervező Zsolnay Örökségkezelő minden érdeklődőt vár 17 órára a pécsi Művészetek és Irodalom Házában található Martyn Ferenc galériába.
Hét helyszínen huszonöt programra várják az érdeklődőket szeptember 30. és október 27. között Pécsen a Múzeumok őszi fesztiválja keretében. A Janus Pannonius Múzeum az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában az események közül kiemelte az október 4-én, a Modern Magyar Képtárban sorra kerülő Mesenap a képtárban című rendezvényt.
Pécs-Szigetvár, 2016. augusztus 25. - Guinness-rekordkísérletre készül a Zrínyi-emlékév keretében a szigetvári zeneiskola, amelynek mintegy ötven jelenlegi és egykori növendéke és oktatója fog augusztus 26-án és 27-én 1566 percen keresztül a Zrínyi-hagyományhoz kötődő darabokat játszani és hajózni a Balatonon.
Budapest, 2016. december 25. - Sajtótájékoztató keretében indították el hivatalosan „Az év praxisa a Kárpát-medencében” pályázatot kedden az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalban.
Budapest, 2016. december 23. - Ahogy fogynak az ablakok az adventi naptáron, minket elkap az izgalom, hogy mikor leszünk túl a karácsonyon… Minden évben ugyanaz a menet: a szép díszek alatt végtelen viták, megállás nélkül szólnak az őrjítő karácsonyi zenék és még a macska is feldöntötte a karácsonyfát.
Pécs, 2016. december 21. - Dicsőségfalat avattak kedd este a pécsi zenei élet kiemelkedő - állami közép-, vagy annál magasabb díjban részesült - tehetségeinek tiszteletére a Kodály Központ aulájában.
A pécsi vasútállomásra érkezett az Élet Menete Alapítvány Holokauszt Vándorkiállítása, mely 2007 óta járja az országot. Az utazó múzeum egy héten át lesz látogatható.
Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. A horvátok mindig is Európához tartoztak, a balkáni identitást a mai napig tagadják. Az 1991 óta független ország ezzel új mérföldkőhöz érkezett: egyszerre kell megőriznie nehezen megszerzett nemzeti szuverenitását és képviselnie érdekeit az Európai Unióban.
Korunkban kiemelkedő egészségveszélyeztető hatással bír a fiatalok egzisztenciateremtése, illetve a nők kettős leterheltsége: a stressz ugyanis ma a huszonéveseket és a nőket sújtja leginkább, legalábbis a Nagy stresszkutatás című internetes felmérés adatai szerint. A stresszel szembeni legerősebb védőfaktort a szeretetteljes kapcsolatok, a helyes életmód és az otthoni munkamegosztás jelentik, a gyógyításban pedig az ember egészét figyelembe vevő szemlélet vezethet eredményre – állítja a pszichológus.
Az eredetileg György István fideszes országgyűlési képviselő által beterjesztett javaslat a múlt héten egészült ki a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság egy módosítójával, amely megteremti az úgynevezett Stabilitás Megtakarítási Számla (SMSZ) létrehozásának jogszabályi feltételeit. Ilyen számlát magánszemély nyithat majd a bankban, minimum ötmillió forint befizetésével. Az állampapírokat árusító ponton aligha mondják el, de attól még ez a befektetés adókerülésre is használható...
