Hungarológiai Kongresszus hat napig Pécsen

2016. augusztus 23., kedd 07:00

hungarologia400-1471927090.jpg

Pécs, 2016. augusztus 23. - Növekszik a magyarságtudomány iránti érdeklődés - hangzott el a Pécsett tegnap kezdődött VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus megnyitója előtt tartott sajtótájékoztatón. A hatnapos konferencia fő témája a kultúra- és tudományköziség, a magyarságtudomány a 21. században.

A Kodály Központban rendezett ünnepélyes megnyitón Mekis D. János irodalomtudós, a szervezőbizottság főtitkára a 24 ország 128 intézményéből érkező 493 előadó részvételével zajló kongresszusról azt mondta: "soha nem volt ilyen sokszínű a program". Hozzátette: a hungarológia nem lehet elszigetelt jelenségek elkülönült vizsgálata. Reményének adott hangot, hogy a tanácskozás más tudományterületeket művelők számára is példaértékű lehet.

 

Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora az egyetem alapításának 650. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatba illeszkedő - megfogalmazása szerint - világkongresszus résztvevőit méltatva úgy fogalmazott: "köszöntöm a magyarokat határokon innen és túl, illetve a magyarok legjobb barátait". A rektor az eseményt a jubileumot felvezető év legrangosabb tudományos konferenciájának nevezte.

hirdetés

 

A megnyitón felolvasták Áder János köztársasági elnök, a rendezvény fővédnöke köszöntőjét is, amelyben a tudósokat megszólítva kiemelte: "szükségünk van arra, hogy messze földre elvigyék hírünket, megismertessék történelmünket, kultúránkat".

 

A globalizáció, miközben új értékeket termet, másokat pusztulásra ítél, a világ sokszínűségét azonban a jövő számára meg kell őrizni, ezért fontos minden nyelv, minden kultúra és hagyomány. Egy nép megmaradásának, kultúrája megőrzésének és gazdagításának nélkülözhetetlen feltétele a tudomány - idézték az államfő szavait.

 

Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely polgármestere a kongresszus alkalmas helyszínének nevezte a várost, emlékeztetve a pécsi püspökség (1009) és az egyetem (1367) alapításának közelgő évfordulójára. Erről megjegyezte: az egyházi központok kiemelt befolyást gyakoroltak a tudomány alakulására. A polgármester kijelentette: a hungarológia tudománya felszálló ágban van.

 

Monok István, a tanácskozást szervező Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság magyar társelnöke a megnyitón ismertette a szervezet elmúlt öt évéről szóló beszámolóját. Ebben kitért a jogszabályi környezet és a finanszírozás változásaiból fakadó működési nehézségekre is.

 

hungarologia500-1471927370.jpg

 

A konferenciára valamennyi szomszédos országból, valamint például az Egyesült Arab Emírségekből, Dél-Koreából, Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeztek tudósok. A tanácskozáson lesz például a német-magyar tudományos és kulturális kapcsolatok két világháború közötti történetét vizsgáló szimpózium. Foglalkoznak még egyebek mellett a nyelvi sokszínűséggel, magyar színháztörténeti kérdésekkel, a migráció jogi aspektusaival és a Kárpát-medence vallási kultúrájával is.

 

A nemzetközi kongresszust ötévente rendezik meg, 2011-ben Kolozsvár, előtte a finnországi Jyväskylä, Róma és Nápoly, Szeged és Bécs adott otthont a tanácskozásnak. Első alkalommal, 1981-ben Budapesten rendezték meg a fórumot.

 

A társaság létrejöttét 1977-ben kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia, így alakult meg a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság. Olyan nemzetközi szervezetet sikerült létrehozni magyarországi központtal, amely azt tűzte ki célul, hogy kapcsolatot teremtsen a nem Magyarországon élő, ám a magyarsággal foglalkozó tudósok között. Ezzel elősegítette az egyes országok kutatói közötti rendszeres információcserét, az eredményekről való tájékoztatást, a magyar nyelv, irodalom, néprajz és kultúra nemzeti egyoldalúságtól mentes tudományos vizsgálatát.

 

Forrás: MTI, MTI-fotó: Lendvai Péter, a kongresszusról bővebben: www.hungkong2016.hu

Kapcsolódó cikkek

pte-cembeton400-1480572002.jpg

Pécs, 2016. december 1. - A PTE Műszaki és Informatikai Kara és a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség (CeMBeton) együttműködésében felsőfokú, gyakorlati tudásanyagra épülő szakemberképzés indul.

Kampányba kezdett a Pécsi Tudományegyetem a meseolvasás népszerűsítésére: a felsőoktatási intézmény a következő nyolc hónapban mesekönyvgyűjtő-akciót, felolvasásokat és táncesteket szervez, hogy megmutassa, milyen értékes a családban meséléssel, közösen eltöltött idő.

felveteli-jpg-1360062509.jpg

A PTE a 4. legnépszerűbb egyetem volt idén. Megelőzi az ELTE, a Szegedi- és a Debreceni Tudományegyetem. Az adatok interpretálása eltérő: a számok egyértelműen arról tanúskodnak, hogy az utóbbi években egyre csökken a jelentkezők száma, csökkenő gyereklétszám mellett azonban sokak szerint akár "sikertörténetnek" is nevezhetjük a statisztikát.