A lakossági fűtés a legnagyobb légszennyező

2016. november 23., szerda 05:55

Budapest, 2016. november 23. - Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése, miközben a lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott - hangzott el a Tiszta fűtés című nemzetközi konferencián kedden Budapesten, az eseményt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és a Levegő Munkacsoport rendezte a német Deutsche Umwelthilfe és a Dán Ökológia Tanács közreműködésével.

A konferenciáról kiadott közlemény ismerteti: Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint. A gyermekek életesélyeit átlagosan 6-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő.

 

A biztosi hivatal vizsgálata szerint a légszennyezés fő előidézője, hogy a lakosság egyre nagyobb arányban éget fát, lignitet, barnaszenet, sőt nemegyszer hulladékot. Míg 2000-ben a lakossági fűtésből származó egészségkárosító részecske-kibocsátás (PM10) az összkibocsátás 24 százalékát tette ki, addig 2013-ban már 45 százalékát. Az egészséget leginkább veszélyeztető legapróbb részecskék (PM2,5) kibocsátásának 74 százalékáért a lakossági égetés volt a felelős. Ezeket a tüzelőanyagokat ráadásul gyakran elavult berendezésekben, nem megfelelő tüzelési technikával égetik, ami tovább fokozza a károsanyag-kibocsátást. Sokszor égetnek avart, illetve hulladékot nyílt téren is.

hirdetés

 

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kifejtette: egy fával fűtő átlagos magyar háztartásnak a tűzifa évente mintegy 250 ezer forintjába kerül, az emiatti légszennyezés okozta megbetegedések és halálozások költségeit is hozzáadva azonban legalább 500 ezer forintba kerül a társadalomnak. A lignit esetében a vásárláskor kifizetett összeg 150 ezer forint, a valódi költség viszont 650 ezer forint. A műanyag és egyéb hulladékok égetése - ami egyébként jogszabályokba ütköző cselekmény - még ennél is sokkal többe kerül a társadalomnak - tette hozzá.

 

Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár elmondta, Magyarországon az elmúlt években jelentősen csökkent a szállópor-szennyezettség, és ma már kétharmad részben a lakossági fűtésből ered. A lakossági tüzelő berendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, ez az uniós szabályozás alapján a 2020-as évek elejétől lesz kötelező. A környezetvédelmi tárca fontos feladatának tekinti a lakossági tüzelési módokkal kapcsolatos tudatformálást, ezért indította a Fűts okosan kampányt - ismertette.

 

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint a rossz fűtési szokások elsősorban az ismerethiány és a felelőtlenség következményei, bár helyenként kétségkívül hozzájárul a lakosság szegénysége is. További gond, hogy a hatóságok lényegében nem lépnek fel az illegális égetésekkel szemben, hivatkozással arra, hogy nincs eszköz a kezükben a helyzet kezelésére.

 

Axel Friedrich, a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség környezet, közlekedés és zaj főosztályának korábbi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a részecskeszennyezés nagymértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az északi félteke országaiban kibocsátott kormot ugyanis a szél elviszi az Északi-sarkvidékre és a gleccserekre, ahol leülepszik, így a fehér jég és hó szürkévé válik, és sokkal inkább elnyeli a hőt. Az Északi-sarkvidék állandó jégtakarója mára már 94 százalékkal csökkent a 40 évvel ezelőttihez képest.

 

Patrick Huth, a Deutsche Umwelthilfe projektvezetője elmondta, hogy a lakossági fűtés Németországban is a részecskeszennyezés fő forrása. Bár elvben szigorú előírások vonatkoznak a kályhákra és kazánokra, túl sok a kiskapu. A gyári tesztek alapján kimutatott adatok - az autókhoz hasonlóan - sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Mivel a probléma minden országot érint, nemzetközi összefogás szükséges a megoldására. Ezért is indított közös kampányt Tiszta fűtés címmel több civil szervezet az Európai Bizottság LIFE+ programja támogatásával - mondta.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

Budapest-Pécs, 2015. február 7. - Hazánkban nyolcadik alkalommal rendezik meg a házasság hetét a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. A már huszonegy országban zajló mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire, valamint segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek.

Budapest, 2016. július 24. - Itt a nyár és leginkább arról szólnak a hírek, hogyan tudunk védekezni a leégés és a káros napsugarak ellen. Arról azonban keveset beszélünk, hogyan tudjuk megóvni a környezetünket a nyaralás alatt. Ilyenkor sem szabadna megfeledkezni arról, hogy nem csak otthon kell környezettudatosnak lenni. Vadon Jani a nyaralás idején is kihúzza az energiavámpírokat, míg Tilla az üdülés alatt is igyekszik szelektíven gyűjteni a hulladékot.

Pécs, 2015. október 27. - Az E-Harmónia életmódprogram keretében lezajlott Baranyában és Zalában a lakosság állapotfelmérése. Az 1200 fős reprezentatív vizsgálatból átfogó kép rajzolódott ki a régióban élők egészségi állapotáról, életmódjáról, táplálkozási szokásairól és fizikai aktivitásáról.  Az eredmények szerint a régió lakosságának 60%-a túlsúlyos vagy elhízott. A mért átlagos derékbőség különösen a nők esetében megközelíti az egészségi kockázatokat jelentősen megnövelő határértéket. Az adatok sajnos összecsengenek a nemrégiben közzétett, lesújtó országos elhízási adatokkal.