Újra itt az ideje a D-vitamin pótlásának

2015. október 16., péntek 06:05

thinkstockphotos-gpointstudio400-1444931421.jpgBudapest, 2015. október 16. - A magyar lakosság mintegy kétharmada küzdhet D-vitamin-hiánnyal. Fontos tudni, hogy ennek az alapvető vitaminnak a pótlása hogyan járul hozzá egészségünk megőrzéséhez, és a nyári hónapok valóban feltöltik-e D-vitamin-raktárainkat.

Itt az ősz, amely hazánkban közismerten esős évszak, a vénasszonyok nyarát leszámítva kevés napsütéssel. Ilyenkor az idős emberek hajlamosak bezárkózni otthonukba, a dolgozó lakosság is munkahelye és otthona között ingázik, többnyire romlik a bevitt tápanyagok minősége, csökken a fizikai aktivitás, és nemcsak az idő, hanem hangulatunk is gyakran borússá válik.

 

A magyar lakosság több mint hatvan százalékánál ezért nem is a D-vitamin-szint normális fenntartásáról, hanem a D-vitamin-hiány pótlásáról kell gondoskodni. A legfrissebb hazai ajánlások szerint egy átlagos felnőtt embernek körülbelül 2000 nemzetközi egység (NE) a napi D-vitamin-szükséglete1, mely igényt nyáron hiányállapot nélkül egészséges táplálkozással és napi húsz-huszonöt perc szűrt napfényen való tartózkodással biztosítani tudunk. Azonban a nyár elmúltával a D-vitamin-készletek 6 hét alatt lemerülnek, és a téli időszakokban egy egészséges szervezet sem tud elegendő mennyiségű D-vitaminhoz jutni.

hirdetés

 

Ősszel és télen mindössze 80 (!) nemzetközi egység D-vitamin jut be a szervezetünkbe megfelelő táplálkozás esetén, a jelenlegi ajánlás azonban ennek a többszöröse: 2000 NE. Hiszen a hűvösebb idő érkeztével nem éri annyi napfény testünket, egyre kevesebbet tartózkodunk a szabadban, ráadásul az őszi-téli időszakban kevesebben figyelnek oda az egészséges, változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Ezért már ősszel jelentkezhetnek a D-vitamin-hiány tünetei, tél végére pedig 10-ből 9 (!) magyar ember szenved D-vitamin-hiányban a 2012-es D-vitamin konszenzus szerint.

 

Kiemelten fontos a D-vitamin szedése a megfázásos időszakban, hiszen jelentős szerepet tölt be a szervezetnek a fertőző betegségek – pl. az influenza, megfázás – elleni védekezésében. Az immunrendszer úgynevezett ölősejtjei ugyanis akkor aktívak, ha megfelelő D-vitamin-koncentráció áll rendelkezésükre. „A D-vitamin-szint 37,5–50 nmol/l-ről 75–100 nmol/l-re történő emelése a rendelkezésre álló adatok alapján az influenzás megbetegedések számát 90%-kal (!) csökkentené” – hívja fel a figyelmet a télvíz idején különösen aktuális, kevésbé ismert hatásokra is a Magyar Primer Prevenciós Orvos Egyesület közreműködésével készült hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről.

 

A szinte minden szervrendszerben érvényesülő hormon hiányállapotában ugyanekkor kiszolgáltatottabbá válunk a vírusos és bakteriális betolakodókkal, gyulladásokkal szemben, és akár immunzavar is felléphet. Ez egyebek mellett olyan autoimmun betegségek kialakulásához vezethet, mint a cukorbetegség, a sclerosis multiplex vagy a pikkelysömör. Mindemellett a D-vitamin-hiány legjobban kutatott következménye a csontvesztés, valamint ismert az is, hogy a csontritkulásra szedett szerek hatékonysága is kisebb, ha alacsony a D-vitamin-szint. A D-vitamin-hiány emellett növelheti a daganatos betegségek esélyét is, különösen az emlő- és a vastagbélrák szempontjából rizikótényező. Pótláshoz különböző szájon át alkalmazható tablettákat, pezsgőtablettákat, rágótablettákat, kapszulákat, gyermekeknek pedig cseppeket használhatunk, melyek aktív D-vitamint tartalmaznak.

 

Forrás: Berdó Attila / Produkciós Részleg, fotó: thinkstockphotos.com - gpointstudio

Kapcsolódó cikkek

kisfiu-palackkal400-1423329458.jpgBudapest, 2015. február 8. - Nem isznak elég vizet a magyar gyerekek - derül ki egy reprezentatív kutatásból, amely szerint a 4 és 10 év közötti korosztály ötödét fenyegeti a dehidratáció veszélye.

Budapest, 2014. szeptember 21. - A mellműtét utáni kemoterápia csökkenti a mellrák kiújulásának és az áttétképződésnek a kockázatát, ám nem mindenkinél kell alkalmazni. A korán felfedezett emlőrákkal műtött nők egy részénél - évente 400-500 betegnél - lenne indokolt a daganat genetikai vizsgálata, hogy abból megbízhatóan kiderüljön mekkora a kiújulás kockázata, s esetükben szükséges vagy sem a kemoterápiás kezelés. Idehaza a vizsgálat - finanszírozás híján - egyelőre kevés páciens kiváltsága - hívja fel a figyelmet konkrét esetek bemutatásával az emlőrákos betegeket gyógyító szakorvosokat összefogó Magyar Szenológiai Társaság.

Budapest, 2016. március 5. - Az orvostudomány fejlődésének is köszönhető, hogy egyre több rákbeteg él közöttünk - hívja fel a figyelmet egy látszólagos ellentmondásra a daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület. A civil szervezet rávilágít: világszerte és Magyarországon is folyamatosan nő azok aránya, akiknek életük során daganatos betegséggel kell szembenézniük. Egyben nő azok aránya is, akik közülük meggyógyulhatnak vagy krónikus betegségként élhetnek együtt a kórral.