Kisgyermek-ruhák és -cipők tömeges tesztbukása

2015. augusztus 1., szombat 07:05

Budapest, 2015. augusztus 1. - Fodros szoknyák, csillogó-villogó pólók és cipők. Gyerekruhákat, illetve gyermek lábbeliket vizsgáltak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakemberei. Több száz ruhát ellenőriztek országszerte az üzletekben, ezen túl laboratóriumi vizsgálatot is végeztek. A mintavételezett termékek 86,3 százaléka megbukott a mechanikai és villamos laboratórium tesztjén.

A legtöbb probléma a könnyen leváló díszekkel, strasszokkal volt, de olyan cipőket is találtak a szakemberek, amelyek a nem megfelelő kialakítás miatt károsak lehetnek az egészségre, deformálhatják a gyerekek lábát. A vizsgált termékek egy része a Távol-Keletről érkezett, de több, Törökországban gyártott ruha is fennakadt a vizsgálaton, ami újdonság az előző évekhez képest.

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság évek óta ellenőrzi a gyermekeknek készült ruhákat, az elmúlt években több száz balesetveszélyes, vagy egészségre káros gyermekruhát vont ki a hatóság a forgalomból. Az idei vizsgálat azokra a ruhákra és gyerekcipőkre terjedt ki, amelyek a 3 év alatti gyermekeknek készültek. Az ellenőrzés két részből állt, a szakemberek egyrészt az üzletben ellenőrizték, hogy a csecsemő- és kisgyermekruhák megfelelnek-e a szabvány biztonságossági előírásainak. Például, hogy a nyak és a derékrészen lévő zsinórok kialakításai megfelelőek-e.

hirdetés

 

A vizsgálat másik része pedig azokra a 3 év alatti kisgyermekeknek szánt termékekre terjedt ki, amelyeken apró díszek, gyöngyök, flitterek voltak. Ezeket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság akkreditált Mechanikai és Villamos Laboratóriumában vizsgálták meg a szakemberek. Mivel a 3 év alatti kisgyermekek még szinte mindent a szájukba vesznek, megkóstolnak, a helytelenül rögzített díszek könnyen leválhatnak, ezért akár fulladást is okozhatnak.

 

A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján a szakemberek véleménye szerint a gyerekek a ruháikra varrt vagy ragasztott díszítéseket, flittereket, strasszokat, gyöngyöket könnyen leszedhetik, a szájukba vehetik és ezek az apró dolgok a légutakba kerülve fulladásveszélyt jelenthetnek. Komoly veszélyforrás lehet egy gyermekruhán olyan biztosítótű is, amely ki tud nyílni, ebben az esetben a szúrásveszély és a lenyelés kockázatára is nagy. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ilyen ruhadarabot is talált a vizsgálat során.

 

Mindez nem jelenti azt, hogy a kisgyermekeknek készült ruhákat nem lehet dísszítéssel ellátni. Az az elvárás az, hogy ezeket az apró strasszokat, gyöngyöket, szegecseket megfelelően rögzítsék a ruhákra. Ezt vizsgálta a Mechanikai és Villamos Laboratórium 34-féle terméknél (211 db/pár). A vizsgált termékekből 29 (182 db/pár) (86,3%) esetében az apró díszítések a ruháról igen kis erő hatására leváltak, ezzel használatuk a fulladásveszély miatt súlyos kockázatot jelenthet.

 

A mintavételezett 17-féle gyermekruha közül kettő megfelelt a biztonságossági követelményeknek, 15 termék esetében állapították meg a szakemberek, hogy fulladásveszélyt jelentenek a gyermekek számára a nem megfelelően rögzített díszítések. Két termékről pedig az is kiderült, hogy azok balesetveszélyesek is lehetnek, mert a megengedettnél hosszabb öv van rajtuk, ami könnyen beakadhat viselés közben.

 

A vizsgált 17 pár gyermekcipő közül három megfelelt a biztonságossági követelményeknek. 14 pár lábbeli könnyen leváló díszítése szintén a fulladásveszély miatt nem biztonságos.

 

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Piacfelügyeleti Főosztálya a cipők esetében a díszítésen túl a kialakításukat is vizsgálta. Elsősorban az orrformát, a talp hajlékonyságát, valamint az orrmerevítő és a kéreg tartósságát vizsgálták, mert ezek mind fontosak ahhoz, hogy a gyermek lába egészségesen fejlődjön. A keskeny orr-rész, valamint a túl kemény és merev talpszerkezet, illetve a merevítő elemek hiánya lábbetegségeket okozhatnak, súlyosabb esetben akár a gyermekláb deformációjához is vezethetnek. Nem megfelelő formakialakítást, merev, kemény járótalpat, két pár gyerekcipőnél kifogásoltak a szakemberek, mivel viselésük egészségkárosító hatású lehet.

 

A laboratóriumi vizsgálatok befejeződtek, de az üzletekben az ellenőrzés folytatódik.

 

A vizsgált termékek listája itt olvasható: gyermekruhák | gyermekcipők. A vizsgálatról készült videó itt található.

 

Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Kapcsolódó cikkek

csaladt-ellat.jpg

Hosszú út vezet egy kisgyerek világra jöveteléig. A terhesség ideje alatt a kismama igyekszik tanulmányozni, hogy mis is zajlik benne, mi várhat rá a szüléskor, a babaszobát is be kell rendezni a lakásban és még sorolhatnánk. Előfordulhat azonban (első gyermek várásakor), hogy arra nem is gondol időben az ifjú anya, vajon milyen anyagi ellátásban is fog részesülni a szülés után, mire jogosult valójában, mi is az a GYES vagy CSALÁDI PÓTLÉK és hogyan is kell azt igényelni. Pedig az ellátások útvesztőjében nem is olyan nehéz eligazodni, ha tisztában vagyunk néhány alapfogalommal.

Budapest, 2016. augusztus 4. - Bár az első három hónapban tízből kilenc anyuka szoptatja a gyermekét, később ez a szám drasztikusan csökkenni kezd: féléves korukra a csecsemők fele, 1 éves kor felett pedig már csak a babák negyede kap anyatejet, derül ki egy friss hazai iparági kutatásból. Pedig a szakértők világszerte a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatást, majd (szilárd étellel kiegészítve) annak folytatását javasolják. Az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása ugyanis különösen fontos: az optimális fejlődés mellett több felnőttkori népbetegség megelőzésében is kulcsszerepet tölt be.

koraszulottek-vilagnapja400-1479444938.jpg

Budapest, 2016. november 18. - Világszerte évente 15 millió baba születik túl korán, tehát a 37. terhességi hét előtt, a legfrissebb adatok szerint pedig Magyarországon minden tizedik csecsemő koraszülöttként látja meg a napvilágot. A korababák túlélési esélyeinek javításában kulcsszerepet játszik az élet első 1000 napján az érintettek - a szakemberek, a szülők és a szakmai partnerek - összefogása.