Biztonságban a játszótereken!

2013. július 22., hétfő 14:20

Mindannyian szeretünk játszótérre járni a kicsikkel, nagyokkal. Néhány egyszerű dologra kell csupán odafigyelnünk, hogy a játékot ne ronthassa el baleset, vagy egyéb kellemetlenség. Melyek ezek?

Az első szempont a gyermek életkora. Gondoljunk csak bele, hogy a három éves gyermek mennyire más koordinációs, kognitív képességekkel, mozgásaktivitással rendelkezik, mint mondjuk egy hétéves. A hároméves gyermek feje pl. sokkal alacsonyabban van, illetve testtömegéhez képest nehezebb, mint idősebb társaié - máris érthetőbb a fejsérülésekre való fogékonyságuk.

 

Tehát az öt éves kor alatti gyermekek más típusú játékokkal játszanak, mint az idősebbek - ezért el kell különíteni a két csoportot.

A játszótéren a legkülönbözőbb anyagú forgó, csúszó, néha furcsa formájú játékokkal találkozunk. Győződjünk meg róla, hogy a homok, a fajátékok, a műanyag szerkezetek, tornaelemek felszíne, mélysége, stabilitása megfelelő, illetve karban vannak tartva. Ne feledjük el, hogy a fejjel aszfaltra esés már pár tíz cm-ről jelentősebb gondot okozhat. Amúgy fa és fa nem egyforma. Csak a kemény, minden időjárást elviselni képes fától várhatjuk, hogy ne legyen szálkás. Időnként tapintsuk át a felületet, hogy sima-e. A fémrészeknél vegyük figyelembe, hogy nyáron rendkívül felforrósodhatnak. Oda kell figyelnünk a berendezések állapotára, főleg a laza, mobilis csatlakozóknál, a rozsdás illeszkedéseknél. Ellenőrizzük, nem csúszik-e szét, illetve azt is, nincs-e kiálló, a gyermek ruhájába beleakadó alkatrész. Ha ilyeneket közterületen észlelünk, jelezzük az illetékes szervnek.

 

Kevés egyszerűbb dolog létezik, mint a hinta - mégis sokszor baleset forrása az egyébként vidám játék.Figyeljünk oda, hogy az ülőkén a gyermek mindig középen foglaljon helyet, mindkét oldalt kapaszkodjon! Ne engedjük meg, hogy ketten üljenek egy hintába. Tanítsuk meg a gyermekünket, hogy soha ne menjen illetve álljon a hinta elé és mögé, ha éppen ül bent valaki. Kerüljük a az akasztójuk magasságán túllendülő eszközöket.

 

Másik vidám jéták a csúszda. Erre mindig a létrán menjenek fel a gyermekek, ne a csúszó felületen. Ne engedjünk a létrára egyszerre több gyermeket, s kerüljék a lökdösődést is. Tanítsuk meg a kicsiket, hogy amint leértek a csúszda aljára, azonnal keljenek fel, s szálljanak ki a csúszdából.Ne engedjük meg a gyermekeknek, hogy testmagasságuknál nagyobb tárgyakra (pl. mászófal) felmászhassanak, csak kizárólag felügyelet mellett. Három éves kor alatti gyermek koordinációs készsége elégtelen, így a hintát nem szabad erőltetni.

 

Egyre kedveltebb játék a trampolin is. Ám ennek szabálytalan használatokar  ( pl. több gyermek egyszerre ugrál, bukfencezik benne) sokféle sérülés előfordulhat:csonttörés, fejsérülés, nyak- de akár gerincsérülés illetve zúzódások. A védőháló, illetve szülői felügyelet elengedhetetlen e sérülések megelőzéséhez.

S még valami. Sokszor érkeznek szülők a rendelőbe azzal a panasszal, hogy a gyermek valamit megevett a játszótéren. Étellel a szájában semmilyen játékra ne engedjük fel! Másik fontos szabály, hogy semmilyen bogyóról ne egyen semmit, mégha színes sem. Illetve soha ne vegyen fel a földről semmit, illetve ne vegyen a szájába földről származó tárgyakat (ez magokkal, bogyókkal, de még állati maradványokkal is előfordul néha).

 

Ha a fentieket megszívleljük, igazán sok örömteli órát tölthet el a család az újabban valóban egyre szebb és kreatívabb játszótereken.

 

Dr. Pátri László
drpatri.hu

Kapcsolódó cikkek

frontok-1373112608.jpg

Fiatalabb orvosként furcsán néztem azokra az emberekre, akik panaszaikat frontváltozásokra fogták. Pácienseim között forgolódva, évtizedek alatt azonban egyértelművé vált számomra, hogy mind a hideg, mind a melegfront átvonulásának (igaz különböző mértékben) hatása van szervezetünkre.

citrom-1360850780.jpg

"Visszaemlékszem lányom születésére, mikor egyetemistaként voltunk februárban a szülőszobában, s utána látogatási tilalmat kellett kijátszanom, hogy láthassam akkor még kis családomat. Azóta is figyelem a télutót, mely gyakran hoz a legyengült, mozgásszegény, kiürült vitamin-háztartású emberek számára vírusos támadást..." 

dohany1-1373113478.jpg

Hét éves lehettem, mikor egy kertben elbújva először tüdőztem le egy Munkás típusú füstszűrő nélküli cigarettát, mely iszonyatos élményt okozott a tüdőmben. Emlékszem, mély tiszteletet váltottam ki kortársaimból bátor tettemmel, s közben szervezetem émelygés és fél perces köhögési rohammal tiltakozott további próbálkozás ellen. Azon gondolkodtam akkor az eset után, hogy erőszakot kellene elkövetnem a saját testem ellen, ha újból rá szeretnék gyújtani. Vajon ugyanezt az undort élte át mindenki, aki rágyújtott már valaha, de akkor hogyan lehet, hogy ennyi embernek simul ki az arca, ha végre szívhatja?