Századik Galaktika - Magyarország egyetlen nyomtatott sci-fi lapja

2013. január 15., kedd 13:57

galaktika-1358255106.jpg

A lap a 100. lapszámtól 16 oldallal bővül, újra helyet kap benne a képregény műfaja is – mondta Németh Attila, a magazin irodalmi szerkesztője. Felidézte, hogy a Galaktika negyvenéves múltra tekint vissza, az „új” Galaktika az 1995-ös megszűnés után 2004 óta jelenik meg, és a lapot az Európai Science Fiction Szövetség 2005-ben a legjobb sci-fi magazin díjjal tüntette ki.

Mint Németh Attila kiemelte, a Galaktika mindig irodalmi lapnak számított, az irodalmi jelleg erősödik az új oldalak révén is. A képregények megjelentetésével főként a fiatalabb olvasók igényeit kívánják kielégíteni. „Sci-fi témájú magyar műveket fogunk közölni, emellett a jövőben szeretnénk a magyar képregényművészet legjobbjait felkérni, hogy a Galaktikában megjelent novellákat dolgozzanak fel rajzos formában” – fogalmazott.

hirdetés

 

A pluszoldalakon szeretnének több fiatal szerzőt bemutatni, azokat, akik külföldön már jelentős karriert futottak be, Magyarországon azonban még ismeretlenek. „A megjelenő írások nagy száma miatt jelentős lemaradásban vagyunk, ezeket a fehér foltokat szeretnénk kitölteni. A science-fiction legfontosabb nyelve még ma is az angol, de természetesen szeretnénk körbejárni a világot, és bemutatni a ma élő legfontosabb szerzőket, hogy máshol miként írják a sci-fit” – magyarázta a szerkesztő.


Németh Attila szerint a lapnak jelenleg 1-2 ezer előfizetője van. „Egy újabb fellendülés elején járunk” – vélekedett a műfaj jelenéről nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva. Felidézte, hogy az ezredforduló előtt a science-fiction iránti érdeklődés csökkent, az olvasók „átnyergeltek” a fantasyre és az ezoterikus könyvekre. „Ez számunkra azért is volt fájó, mert úgy képzeltük, hogy az új Galaktika közelebb áll majd a tudományhoz, legalábbis egyenrangú lesz az irodalommal” – emlékezett, hozzátéve, hogy az olvasók igényeit figyelembe véve növelték a fikció arányát, de próbálnak a tudományos ismeretterjesztésre is nagy hangsúlyt fektetni.

 

A szerkesztő arról is beszélt, hogy a magyar alkotókat nagyjából ugyanazok a témák érdeklik, mint a külföldi írókat: az időutazás és a transzhumanizmus. „Ez utóbbi a legdivatosabb téma manapság. Mindenkit érdekel, mi lesz az emberből, ha a számítógéppel épül egybe, milyen lesz így az emberiség evolúciós jövője” – tette hozzá.

Kapcsolódó cikkek

csorbagyozo400-1478842594.jpg

Pécs, 2016. november 11. - A száz éve született Kossuth-díjas pécsi költő, Csorba Győző előtt tiszteleg a Pannon Filharmonikusok és a Csorba Győző Könyvtár 2016. november 23-i A valódi költő című emlékkoncertjén a Kodály Központban. Az esten a költő által kedvelt zeneművek, valamint a tiszteletére komponált kórusművek hangzanak el.

pecsimuhely005-1358357637.jpg

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Doktori Iskolájának műhelymunkájába enged bepillantást egy pénteken nyíló kiállítás a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben. Az m21 Galéria látogatói március 6-ig ismerkedhetnek meg a doktori iskola mintegy félezer műtárgyból álló képzőművészeti gyűjteményében őrzött festmények, szobrok, installációk mellett intermediális munkák válogatott darabjaival. A Műhely című tárlattal egyszerre ünneplik a több mint két évtizede működő doktori iskola eredményeit, és hívják fel a figyelmet a jogelőd képzőművészeti mesteriskola örökségére

Pécs, 2016. január 16. - Magyar település lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2023-ban, a cím elnyerésére már idén lehet pályázni - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteken Pécsen, amely 2010-ben viselte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet.