A vértanúkra emlékeztek az aradi Szabadság-szobornál

2013. október 6., vasárnap 20:40

aradi-tizenharom-megemlekezes-1381084198.jpgEzrek emlékeztek ma délben Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokaira az emlékükre állított Szabadság-szobor mellett. Az ünnepségen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: „Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad”.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: „nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégítik”. Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartotta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. „Nem értjük, hogy amennyiben a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak, az hol csorbítja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát? Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlő esély mindenki számára” - fogalmazott az RMDSZ elnöke.
   

Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. „Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája” - fogalmazott Kelemen Hunor. Szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bírta elfogadni a szabadságszerető népek óhaját. Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelőtt a Szabadság-szobor visszaállításától is féltek. Hozzátette, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. „Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tőletek akarjuk elvenni” - üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.
   

hirdetés

A szabadság egyetemességét állította beszéde középpontjába a Kelemen Hunor után felszólaló Hende Csaba is. Meg is említette: a magyar kormány képviselője és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon. „Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon” - jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter. Hende Csaba szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetőségére is emlékeztet. „A testvérháború lezárása és a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása után csak végzetesen későn, 1849. július 14-én tudott megegyezni a magyar kormány a románsággal. Akkor a jóakarat elkésett, a hadi helyzet már megfordíthatatlan volt” - idézte a 164 évvel ezelőtti történéseket.
   

A miniszter megemlítette, hogy az ellentétektől terhes 20. század után Románia és Magyarország ma szövetségesként dolgozik együtt a NATO-ban. „Románia gyarapodása, fejlődése és erősödése magyar nemzeti érdek is” - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan. „Szeretnénk Romániát a schengeni övezetben üdvözölni, és autópályán utazni Szegedtől Aradig” - jelentette ki Hende Csaba. A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848-49-es események során egy új magyar nemzet született, „olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik”. Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erő sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet első honvédseregének a felállításában, és hogy ez a „sebtében megszervezett haderő a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni”.
   

Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás románzászlót feszített ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését.
   

A Szabadság-szobornál rendezett megemlékezést követően, délután ökumenikus gyászszertartást és koszorúzást tartottak az aradi vesztőhelyen felállított obeliszknél.

 

Forrás: MTI, MTI-fotó: Ujvári Sándor

Kapcsolódó cikkek

Peking, 2013. június 7., péntek - Bocsánatkérésre kényszerült az amerikai Pizza Hut gyorséttermi hálózat kínai vezetése egy balul elsült reklám miatt, miután az ország legalább öt városában tüntettek ellene vak emberek - jelentette a kínai média pénteken.

android400-1453434225.jpg

Budapest, 2016. január 22. - Tavaly ötven százalékkal több androidos kártevőt regisztrált a G Data német vírusvédelmi cég, mint 2014-ben, az idén pedig további fenyegetések várhatók.

a-lepenica-patak400-1448722107.jpgSzarajevó-Pécs, 2015. november 30. - Magyar támogatású árvízvédelmi fejlesztést segít Szarajevóban szakmai tapasztalataival a Tettye Forrásház Zrt. A pécsi társaság egy, a lakosokra és környezetükre állandó veszélyforrást jelentő patakmeder rekonstrukciójában működik közre Bosznia-Hercegovina fővárosában.