A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint száz éve élt elődje

2013. március 30., szombat 16:34

alvas-1364657956.jpg

A mai ember két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje, és a nők között több a rossz alvó, mint a férfiak körében - egyebek mellett ez derül ki a Benyovszky Orvosi Központ által az alvászavarok hátterének feltárására indított kutatási program eddigi eredményéből.

Az első lépésként ezer felnőttre kiterjedt vizsgálat alapján összegezhető ezen megállapítás - mondta G.Németh György, az intézmény igazgatója. Az elemzések szerint ugyanis a nőkre a családi tűzhely melegen tartása és a munkahelyen a megfelelés kettős kényszere miatt általában fokozott nyomás nehezedik, ami sokszor rejtett, de állandó stresszként zavarhatja a nyugodt alvást. A rossz alvásban több más körülmény között szerepe lehet a női szervezet hormonális ingadozását kísérő tünetcsoportoknak is - tette hozzá.
A kutatási program beindítását az igazgató szerint az indokolta, hogy a tapasztalat szerint az alvás minősége kihatással van általános közérzetünkre, teljesítményünkre.

 

"A mai korra jellemző pörgés, a vele járó kaotikus életvitel azonban éppen, hogy ellene hat az édesded alvásnak. A mai ember a villany, a tv, a számítógép, és egy sor az álomba szenderedés helyett az ébrenlét elnyújtására csábító technikai vívmány következtében eleve átlag két órával kevesebbet alszik, mint a száz éve élt elődje. A gyorsított tempó egészségromboló hatásának ellensúlyozására viszont nem épült be életvitelünkbe valamiféle kultúra, mint például a belső harmóniát elősegítő, napi akár néhány perces meditáció."

hirdetés

Így aztán nem meglepő, hogy jelenleg már - nálunk, akár Európa más országaiban - minden harmadik ember valamiféle alvászavarra panaszkodik - magyarázta a szakember.
Márpedig a kialvatlanság következményeként az ember ingerültté, türelmetlenné válik, ami egyfajta ragályként terjedve hozzájárul a manapság tapasztalható általános ideges közhangulat, a mérgezett légkör kialakulásához. E társadalmi hatásán felül kézzel foghatóbb, hogy az alvászavar nyomán évi milliárdos nagyságrendű károk keletkeznek, például a közúti balesetek hat százaléka a volánnál az elalvásra, a szétszórt figyelemre vezethető vissza - hangsúlyozta Németh György.
Kedvező viszont, hogy az orvosi diagnosztika, a tudomány fejlődése eredményeként mára lehetővé vált az alvászavarok és a rájuk visszavezethető betegségek alaposabb feltárása, így a gyógyítás is - húzta alá a szakember. Más helyeken - mint például Svédországban, Németországban - a foglalkozás-egészségügy részeként a munkahelyi, üzemorvosi vizsgálatok e témára is kiterjednek, nálunk azonban a diagnózishoz az alvás többnyire legfeljebb csak érintőlegesen kerül szóba.


Pedig bizonyos foglakozásoknál kiemelten fontos a jó alvás képességének megőrzése - állítja Vida Zsuzsa orvos, neurologus, a program szakmai irányítója. A kutatásban az ő munkáját szív és tüdőgyógyász, pszichológus is támogatja.

"A kamionsofőröknél például a monotónia tűrésének képessége mellett az alvászavarra hajlam fontos rizikófaktor, ennek felismerésével baleseti tragédiák sokaságát lehetne megelőzni."

Az alvást tekintve veszélyeztetettek a fokozott stressznek kitett menedzserek is. Akiknél a napi gyors döntések meghozatalánál lenne szükség a figyelem összpontosítására, kialvatlan állapotban nagyobb az esély a baklövésre. A pilótáknál pedig az időzónák váltásai okozhatnak zavarokat, a biológiai ritmusuk felborulása a rossz alvásban jelentkezhet. "Hasonló a három műszakban dolgozók helyzete is, az ő esetükben a nappali alvásnál különösen javasolt a külvilágot kizáró füldugó használata, a háttérrádiózás és a fények elkerülése"- figyelmeztet a neurologus.
Az alvásdoktor szerint "az alvászavarok orvoslására hatásos a relaxálás, agyunk pihentetésének megtanulása, az elhízás elkerülése, az esti nagy evészetekről a lemondás, a több mozgás beiktatása a napi életmódba".
Az alvászavarokkal kapcsolatos kutatási program még az elején tart, az eredményt átadják majd az egészségügyi tárcának, hogy a népegészség javítását szolgáló intézkedéseknél felhasználhassák.

Kapcsolódó cikkek

A brit munka- és nyugdíjügyi miniszter sokallja azt az összeget, amelyet országa azoknak a munkanélkülieknek a támogatására költ, akik az Európai Unió más országaiból érkeznek Nagy-Britanniába. 2006 és 2013 között ennek a rétegnek a száma 42%-al növekedett, és most már lassan Glasgow lakosságát éri el. A kormány a szociális juttatásokkal kapcsolatos törvények szigorításával akarná elvenni azoknak a kedvét, akik csupán a kedvező támogatási rendszer miatt, és nem dolgozni érkeznek az országba.

Az Európai Parlament jóváhagyta a jövő év januárjában induló új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot, az Erasmus+-t. A képzettség és a foglalkoztathatóság javítását, az oktatási, képzési és az ifjúsági munka területén működő rendszerek korszerűsítését célzó hétéves program a jelenleginél 40 százalékkal magasabb, 14,7 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodhat.

Internetes oldalt indít az első világháborús események feldolgozására a Nagy Háború kitörésének jövőre esedékes 100. évfordulója előtt az Oroszország Hangja.