Villányi városmarketing három lépésben - Egy asztalhoz ültek a legfontosabb szereplők

Azért még vannak teendők a vendégek megtartására, ezért hát a közös gondolkodás és erőfeszítés, amelyben fiatal és idős szakértők, nem utolsósorban pedig maguk a villányiak is részt vesznek. Egyetértenek abban, hogy kell a marketing a városnak.

Takáts Gyula 18 éve Villány polgármestere. Máig nem veszítette el derűjét, rugalmasan kezeli a konfliktusokat. Örömmel fogadja be a jövőbe mutató elképzeléseket is, köztük az országos pályázatot nyert pécsi végzős egyetemisták elképzeléseit.

- Nem gondoltam, hogy ilyen komoly munka lesz abból, amit az egyetemisták készítettek. Mikor megnyerték a pályázatot, elküldték az összefoglalót. Szárnyaltak, kicsit elrugaszkodva a realitásoktól, de jó ötleteik is voltak - mondja. - Oda kell rájuk figyelni, mert ők már sokkal előrébb gondolkodnak, előre látnak tíz évvel. Elkészült korábban a város marketingterve, melyet úgy fogadtunk el, hogy ez az alap. Ehhez sok kiváló ötlettel járulhatnak hozzá a fiatalok is, amikor megkezdik a közös egyeztetést a marketingesek és a villányiak.

A családokat szerették volna megfogni

A II. Országos Városmarketing Versenyre minden, a téma iránt érdeklődő egyetemista, főiskolás pályázhatott. A PTE Közgazdaságtudományi Karának végzős hallgatói - Németh Péter, Parti Alexandra, Páger Balázs - Villányról készített tervvel szerezték meg az első helyet a megmérettetésen, amelyen 42 csapat indult az első körben.
- Az elméleti hátterű turisztikai szemléletű munkához blogbejegyzéseket, internetes oldalakat tanulmányoztunk, és minden részterület jeles képviselőjével mélyinterjúkat készítettünk. Így fedeztük fel, hogy milyen értékei vannak a településnek, és mi az, ahol nem szabad megállni - fogalmaz Németh Péter szorgos gyűjtőmunkájukat felidézve.
Az írásbeli munkák után 12 pályázó csapatot hívott be a zsűri, hogy prezentálják elképzeléseiket, és közülük találták a legjobbnak a pécsi fiatal közgazdászokat.
- Mi a családokat szerettük volna megfogni, a kisgyerekeseket, akik nemcsak borozni járnak Villányba, hanem a kirándulás, az együttlét öröméért is. A gyerekeknek készült például a Szóló Szőlő nevű rajzolt kis figura, aki sajtot eszik, főz, biciklizik, vagy csak napszemüvegben lazul. A színezők, matricák formájában is megjelenő szőlőszememberkéket gyűjtőalbumba ragasztgatni érdekes szórakozást nyújthat kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Sok más költségtakarékos ötletet is felvetettünk. Úgy gondoltuk, hogy a legfontosabb azoknak az igényeit megtalálni, akikhez szólni szeretnénk.
- Villányban csak a szőlőről és borról lehet szó. Milyen új ötleteket találhatott ki három fiatal?
- Ezt kérdezte a prezentációnál a zsűri elnöke is. Szeretnénk a bor mellé a már meglévő gasztronómiát is hozzátenni, és itt nem valamilyen francia vagy olasz konyha meghonosítását szorgalmaztuk, hanem a helyi, tradicionális magyar és sváb ételekre gondoltunk. Az éves és heti szinten is kimutathatóan szezonális turizmuson csak színes programokkal lehet változtatni, ezért a biciklitúrákon kívül más, a kiváló természeti adottságokat jobban értékesítő programok is eszünkbe jutottak.

hirdetés

Sikerült beérniük egymást

- Hogyan fogadta Villány az önök munkáját? - Még a mélyinterjúk készítésénél alakult ki bennünk az a kép, hogy a megkérdezettek nem tartják lényegesnek a városmarketinget, mert a borászok között nagy az egyetértés. Ők úgyis eladják magukat... - fedi fel Németh Péter. - De mi nemcsak a borászoknak akartunk marketingterveket készíteni, hanem minden Villányt kedvelő és ott lakó embernek. Nem törtünk nagy babérokra, magunknak volt ez kihívás. Törőcsik Mária egyetemi tanár volt a konzulensünk, tőle sok inspirációt kaptunk. Az írásbeli értékeléskor minden esetben megkérdeztek egy ismert helyi véleményformálót is, aki a mi pályázatunkra azt írta, hogy sok felvetésünket szívesen használná, tehát jónak tartotta. Ez volt számunkra a legfontosabb.

Takáts Gyula megerősíti, hogy sztárborászaik valóban remekül építik saját marketingjüket.
- Hosszú időn keresztül mi csak kullogtunk utánuk, pedig rohannunk kellett volna - húzza alá a polgármester. - Most már nincs így. Sikerült beérnünk egymást, persze ők is törnek előre. És ez jó, mert így egészséges versenyhelyzet teremtődött.
- A városmarketingről szóló, hamarosan kezdődő párbeszédektől, a nyomukban születő határozatoktól mit vár?
- Minden megvalósult tervünkkel, így például az új sportközponttal, a bicikliúttal, a rendezvénytérrel elsősorban az itt élő 2500 lakosnak kívánunk jobb életteret kialakítani. De szeretnénk azt is elérni, hogy a hozzánk érkező sok ezer vendég egyre hosszabb időt töltsön nálunk minden évszakban.

A nagy váltás

Csaknem tíz éve foglalkozik Csaba Gyula városrendezési szakmérnök (PÉCSÉPTERV) Villány izgalmas településfejlesztési ügyeivel. Munkájához később csatlakozott fia, Csaba Ders is, aki jelenleg Pécs város főépítésze. Külföldi tanulmányai során szerzett tapasztalataira támaszkodva ő segített a villányi feladatok összehangolásában. A szakmérnök akkor kezdett rendezési tervvel foglalkozni a településen, amikor változott a világ, és többé már nem az állam és a tanács kezében volt a város fejlesztése, az új beruházások engedélyezése, hanem bárki megjelenhetett az újat akarók között. Az általa vezetett iroda nyitott rendezési tervvel rukkolt elő, amelyben csupán szabályozási szerepe volt az önkormányzatnak.

Csaba Gyula elmondása szerint nagy hiányosság volt, hogy nem kérdezték meg a lakosságot, ők pedig hátráló, tagadó magatartással kinyilvánították: ehhez az egészhez semmi közük, úgyis a politikusok és a szakértők döntenek.
- Hibáztam, mert azt gondoltam, hogy majd eldönti a képviselő-testület és én. A nagy váltás végül 2011-ben következett el, amikor módosítottuk a korábbi javaslatokat - magyarázza.
- Jelentősen árnyalja a helyzetet, hogy Villányban rohan az élet. A lakosság megosztott, az őslakosok, a feltörekvő vagy a már rengeteg munkával hatalmas birodalmat kialakított világhírű borászok között növekvő feszültségek hátráltathatják az elképzeléseket.
- Már 2003-ban is érzékelhető volt mindez, amikor az állami borgazdaságok helyett lépésről lépésre létrejöttek a nagy magánborászatok - eleveníti fel a mérnök. - Az irigység, a féltékenység mellett ugyanakkor egy sajátos helyzet is kialakult, mert a borászok voltak egyben a foglalkoztatók is, akiktől így sok helybeli került függő helyzetbe. A politikai ellentétek úgyszintén vitákat gerjesztettek. Akkor kezdeményezte Ders a legfontosabb szereplők egy asztalhoz ültetését, akik a leglényegesebb négy-öt problémához szóltak hozzá. Én egy másik generáció vagyok, számos lakossági fórumot éltem végig, ahol lényegtelen kérdésekről folytattak parttalan vitát a helybéliek. Ezért szkeptikus voltam, de a fiam tanulta, merte csinálni. A külön meghívott, eltérő véleményeket képviselő helyi lakosokon kívül egy köztiszteletben álló egyén - a református pap vagy egy tanító -, illetve politikusok, szakértők voltak jelen a beszélgetéseken, amelyeket egy éven át havonta többször is összehívtak.

Példaként említi az elkerülő utat, amelynek megépülése sok gondot megold Villányban, hiszen felszabadul a városközpont a nagy forgalom alól, ugyanakkor vannak ellenzői is, mert az út melletti borászatok félnek attól, hogy kevesebben látogatják majd őket.
- Mivel a nagy rendezvények idején bedugult a város, pályázati úton rendezvényteret kezdeményeztünk, amelyet hamarosan át is adnak - folytatja. - Az egyeztetések eredményeképpen a rendezvényteret olyankor használják, amikor az esemény máshova nem fér be, így nem csorbulnak a borászok érdekei sem. Ilyenek voltak a fő témák, és ezekben született megállapodás. A város nem terjeszkedik tovább, csupán a tömbbelsőkön belül, úgyhogy megőrzi szép mai szerkezetét.