Veszélyeztetett fajok élőhelyeit védik

2014. augusztus 14., csütörtök 08:00

villanyi-telibagoly400-termeszetvedelem-hu-1407924628.jpgSzekszárd-Pécs-Kaposvár, 2014. augusztus 14. - Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegőrzési programjában szereplő, fokozottan védett növény- és állatfajokat. A nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élőhelyét.

Az országosan 45 megőrzésre jelölt faj között a DDNP területén a tátorján, a bánáti bazsarózsa, az aldrovanda, a villányi télibagoly és a haragos sikló él. A nemzeti park nemcsak a fajok, hanem az élőhelyek megőrzését is célul tűzte ki, mivel a veszélyeztető tényezők elsősorban ezeket érintik - mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek.

 

A 160-180 centiméterre megnövő haragos sikló, amelynek a Kárpát-medencében Szársomlyón található a legnagyobb, 500-1000 egyedet számláló populációja, legszívesebben a nyílt sziklagyepeken él. Ezek azonban az invazív, fás szárú növények előretörése miatt veszélybe kerültek. Egy 2014-ben induló európai uniós élőhelymegőrzési projekt keretében visszaszorítják az inváziós fajként számon tartott bálványfát, felszabadítják az elcserjésedett löszgyepeket, ami nem csak a haragos sikló, hanem más fajok életfeltételeit is javítja - mondta a szakember.

hirdetés

 

Közéjük tartozik a szintén Szársomlyón, néhány négyzetkilométernyi területen előforduló, a bagolylepkék családjába tartozó villányi télibagoly (képünkön). A korábban a közvetlen kipusztulással veszélyeztetett faj igazi hungarikum, fennmaradásában szintén a gyep fenntartása segíthet, az invazív növények visszaszorítását a lepke élőhelyén is elvégzik.

 

A belső-somogyi Baláta-tavon élő aldrovanda helyzetén nem könnyű javítani. A gyűjtők által kedvelt, és emiatt is veszélyeztetett különlegesség a lápi vizeket kedveli, ezért nem terjed el friss vízű tavakban, folyókban. Az osztályvezető ismertetése szerint a fajmegőrzést szolgálta, hogy gáttal elzárták a tó leeresztő árkait, így megmarad a mederben a víz. A rovarfogó növény egyébként a szárazabb években nem látható, a mostani, csapadékos évben viszont valószínűleg lesz aldrovanda a Baláta-tavon - jegyezte meg.

 

A Kelet-Mecsekben nyíló bánáti bazsarózsa állománya stabil, nincs közvetlen veszélyben, a Dél-Mezőföldön honos tátorján fennmaradásáért ugyanakkor több beavatkozást is végeztek. A visszaszorulóban lévő növény ma országszerte 30-40 hektáron él, egyedszáma 3000 körül van. Paks környékén szigetszerű élőhelyeit mezőgazdasági területek veszik körbe. Parrag Tibor arról számolt be, hogy a tátorján élőhelyein kivágták a cserjéket, és egy LIFE-pályázat keretében 50 méteres védőzónát alakítottak ki, amelynek köszönhetően nem éri növényvédő szer a gyepet és a remények szerint a tátorjánt is sikerül megóvni.

 

Forrás: MTI, fotó: termeszetvedelem.hu

Kapcsolódó cikkek

szemle1-400-1385567870.jpgMinden megyében rendkívüli téli technikaieszköz-szemlét tartottak ma a katasztrófavédelmi szakemberek. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselői az M6 autópálya Bátaszéki Mérnökségi Telephelyén, a BIOKOM Nonprofit Kft. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. pécsi telephelyén tartottak soron kívüli szemlét.

deaksuli4-1355841646.jpg

„A jövő MI vagyunk! Az egyetem MI leszünk! Úgy érzed elvették tőled a jövődet? Hogy mindaz amiért eddig tanultál, küzdöttél a semmibe veszett? Ne hagyd, hogy nélküled döntsenek a sorsodról!” – invitálta a deákosokat a gimnéziumban szervezett  felsőoktatással kapcsolatos fórumra az esemény Facebook oldala. A szervezők „politikai bullshit”-nek nevezték a kormánypárt politikáját.

Pécs, 2013. november 11. - Hat és fél év fegyházbüntetésre ítélték hétfőn azt a rendőrtisztet, aki kirabolt egy takarékszövetkezeti fiókot 2010-ben a Baranya megyei Görcsönyben. A Pécsi Törvényszék ítélete nem jogerős.