Veszélyeztetett fajok élőhelyeit védik

2014. augusztus 14., csütörtök 08:00

villanyi-telibagoly400-termeszetvedelem-hu-1407924628.jpgSzekszárd-Pécs-Kaposvár, 2014. augusztus 14. - Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegőrzési programjában szereplő, fokozottan védett növény- és állatfajokat. A nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élőhelyét.

Az országosan 45 megőrzésre jelölt faj között a DDNP területén a tátorján, a bánáti bazsarózsa, az aldrovanda, a villányi télibagoly és a haragos sikló él. A nemzeti park nemcsak a fajok, hanem az élőhelyek megőrzését is célul tűzte ki, mivel a veszélyeztető tényezők elsősorban ezeket érintik - mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek.

 

A 160-180 centiméterre megnövő haragos sikló, amelynek a Kárpát-medencében Szársomlyón található a legnagyobb, 500-1000 egyedet számláló populációja, legszívesebben a nyílt sziklagyepeken él. Ezek azonban az invazív, fás szárú növények előretörése miatt veszélybe kerültek. Egy 2014-ben induló európai uniós élőhelymegőrzési projekt keretében visszaszorítják az inváziós fajként számon tartott bálványfát, felszabadítják az elcserjésedett löszgyepeket, ami nem csak a haragos sikló, hanem más fajok életfeltételeit is javítja - mondta a szakember.

hirdetés

 

Közéjük tartozik a szintén Szársomlyón, néhány négyzetkilométernyi területen előforduló, a bagolylepkék családjába tartozó villányi télibagoly (képünkön). A korábban a közvetlen kipusztulással veszélyeztetett faj igazi hungarikum, fennmaradásában szintén a gyep fenntartása segíthet, az invazív növények visszaszorítását a lepke élőhelyén is elvégzik.

 

A belső-somogyi Baláta-tavon élő aldrovanda helyzetén nem könnyű javítani. A gyűjtők által kedvelt, és emiatt is veszélyeztetett különlegesség a lápi vizeket kedveli, ezért nem terjed el friss vízű tavakban, folyókban. Az osztályvezető ismertetése szerint a fajmegőrzést szolgálta, hogy gáttal elzárták a tó leeresztő árkait, így megmarad a mederben a víz. A rovarfogó növény egyébként a szárazabb években nem látható, a mostani, csapadékos évben viszont valószínűleg lesz aldrovanda a Baláta-tavon - jegyezte meg.

 

A Kelet-Mecsekben nyíló bánáti bazsarózsa állománya stabil, nincs közvetlen veszélyben, a Dél-Mezőföldön honos tátorján fennmaradásáért ugyanakkor több beavatkozást is végeztek. A visszaszorulóban lévő növény ma országszerte 30-40 hektáron él, egyedszáma 3000 körül van. Paks környékén szigetszerű élőhelyeit mezőgazdasági területek veszik körbe. Parrag Tibor arról számolt be, hogy a tátorján élőhelyein kivágták a cserjéket, és egy LIFE-pályázat keretében 50 méteres védőzónát alakítottak ki, amelynek köszönhetően nem éri növényvédő szer a gyepet és a remények szerint a tátorjánt is sikerül megóvni.

 

Forrás: MTI, fotó: termeszetvedelem.hu

Kapcsolódó cikkek

Pécs, 2015. július 2. - Az Ágoston téren és Hirden is megindulnak a csapadékcsatorna-rendszer fejlesztésének kivitelezési munkái. A júliusi ütemben nemcsak folytatódik a csatornahálózat fejlesztése, hanem megkezdődik a hordalékfogók cseréje is.

2013. május 17., péntek - Menetrendszerinti buszjáratot indít Pécs és Eszék között a Pannon Volán Zrt. a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felkérésére. Az elsősorban a diákok utazási igényeit kiszolgáló járatok május 24-étől közlekednek.

buszsofor400-1424203834.jpgBudapest-Kaposvár, 2015. február 18. - Sztrájkbizottságot alakított a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), mivel a munkáltató a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt. dolgozóinak nem emel bért, amit a SZAKSZ felháborítónak és a szakszervezet számára elfogadhatatlannak tart - közölte tegnap az érdekképviselet.