Veszélyeztetett fajok élőhelyeit védik

2014. augusztus 14., csütörtök 08:00

villanyi-telibagoly400-termeszetvedelem-hu-1407924628.jpgSzekszárd-Pécs-Kaposvár, 2014. augusztus 14. - Egyes növényfajok, a löszgyepek cserjésedése, vízhiány és a mezőgazdaságban használt vegyszerek is veszélyeztethetik a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) fajmegőrzési programjában szereplő, fokozottan védett növény- és állatfajokat. A nemzeti park többféle beavatkozással igyekszik megvédeni öt faj élőhelyét.

Az országosan 45 megőrzésre jelölt faj között a DDNP területén a tátorján, a bánáti bazsarózsa, az aldrovanda, a villányi télibagoly és a haragos sikló él. A nemzeti park nemcsak a fajok, hanem az élőhelyek megőrzését is célul tűzte ki, mivel a veszélyeztető tényezők elsősorban ezeket érintik - mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek.

 

A 160-180 centiméterre megnövő haragos sikló, amelynek a Kárpát-medencében Szársomlyón található a legnagyobb, 500-1000 egyedet számláló populációja, legszívesebben a nyílt sziklagyepeken él. Ezek azonban az invazív, fás szárú növények előretörése miatt veszélybe kerültek. Egy 2014-ben induló európai uniós élőhelymegőrzési projekt keretében visszaszorítják az inváziós fajként számon tartott bálványfát, felszabadítják az elcserjésedett löszgyepeket, ami nem csak a haragos sikló, hanem más fajok életfeltételeit is javítja - mondta a szakember.

hirdetés

 

Közéjük tartozik a szintén Szársomlyón, néhány négyzetkilométernyi területen előforduló, a bagolylepkék családjába tartozó villányi télibagoly (képünkön). A korábban a közvetlen kipusztulással veszélyeztetett faj igazi hungarikum, fennmaradásában szintén a gyep fenntartása segíthet, az invazív növények visszaszorítását a lepke élőhelyén is elvégzik.

 

A belső-somogyi Baláta-tavon élő aldrovanda helyzetén nem könnyű javítani. A gyűjtők által kedvelt, és emiatt is veszélyeztetett különlegesség a lápi vizeket kedveli, ezért nem terjed el friss vízű tavakban, folyókban. Az osztályvezető ismertetése szerint a fajmegőrzést szolgálta, hogy gáttal elzárták a tó leeresztő árkait, így megmarad a mederben a víz. A rovarfogó növény egyébként a szárazabb években nem látható, a mostani, csapadékos évben viszont valószínűleg lesz aldrovanda a Baláta-tavon - jegyezte meg.

 

A Kelet-Mecsekben nyíló bánáti bazsarózsa állománya stabil, nincs közvetlen veszélyben, a Dél-Mezőföldön honos tátorján fennmaradásáért ugyanakkor több beavatkozást is végeztek. A visszaszorulóban lévő növény ma országszerte 30-40 hektáron él, egyedszáma 3000 körül van. Paks környékén szigetszerű élőhelyeit mezőgazdasági területek veszik körbe. Parrag Tibor arról számolt be, hogy a tátorján élőhelyein kivágták a cserjéket, és egy LIFE-pályázat keretében 50 méteres védőzónát alakítottak ki, amelynek köszönhetően nem éri növényvédő szer a gyepet és a remények szerint a tátorjánt is sikerül megóvni.

 

Forrás: MTI, fotó: termeszetvedelem.hu

Kapcsolódó cikkek

Pécs, 2014. május 2. - Harminc, kétszáz, kétezer és tízezer - az idén június 5-től 8-ig megrendezendő PÉCSEXPO legfontosabb számai. De mit is takarnak ezek pontosan?

kinai400-1394470644.jpgÚj lehetőséggel bővül az idegen nyelvi oktatás a Mecsekaljai Általános Iskola Székhelyintézményében, a korábbi Bánki Donát Utcai Általános Iskolában a 2014/2015-ös tanévtől. A meglévő angol és a német nyelv mellett a kínait is választhatják majd idegen nyelvnek az itt tanuló, vagy ide jelentkező diákok.

Pécs, 2014. augusztus 21. - Idősek gondozására felvett állami támogatással élt vissza a gyanú szerint egy pécsi székhelyű alapítvány, az ügyben eljárást folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli bűnügyi igazgatósága - közölte a szervezet sajtóreferense.