Táblát avattak a gyermekáldozatok és tanáraik emlékére

2014. április 16., szerda 19:35

Pécs, 2014. április 16. - A Széchenyi István Gimnáziumban az iskola egykori zsidó származású, a holokauszt miatt elhurcolt tanulói és tanáraik emlékére avattak táblát a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.

A kormány hivatalos programjának részeként állított emléktáblát Hargitai János megyei kormánymegbízott és Páva Zsolt polgármester leplezte le a baranyai megyeszékhelyen.

 

Kutas József, az iskola igazgatója ünnepi beszédében elmondta, az iskola jogelődjében, az akkori városi reáliskolában, a holokauszt idején a tanulók harmada zsidó származású volt, ugyanis az intézmény nem korlátozta vallási alapon a tanulók összetételét. Az intézményből hetven évvel ezelőtt 33 tanulót és két tanárt hurcoltak el koncentrációs táborba, rájuk emlékeztet a tábla - tette hozzá. Elmondta, hogy az iskola zsidó tanulóinak többsége szegény iparos vagy kereskedő zsidó családok gyermeke volt, de az intézményben tanult többek között Breuer Marcell építész, formatervező és Forbát Alfréd építész, festő is, akik még a zsidó üldöztetések előtt elhagyták az országot.

hirdetés

 

Schönberger András pécsi főrabbi a megemlékezésen azt mondta, mindenkinek kötelessége emlékezni a második világháború idején elkövetett szörnyűségekre, ugyanis ezzel is erősödik az az akarat, hogy soha többé ilyen rémtett ne történjen sem Magyarországon, sem a világban.

 

Hargitai János kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy a holokauszt minden tizedik, az auschwitzi haláltábornak pedig minden harmadik áldozata magyar származású volt. Bár hetven év telt el az első gettók és gyűjtőtáborok felállítása óta, még mindig nehéz az emlékezés - jelentette ki. A számvetést, tette hozzá, azonban nem kerülhetjük el. Elmondta: a holokauszt előtt Európában arányaiban Magyarországon élt az egyik legnagyobb zsidó közösség, mégis "1944-ben 56 nap elég volt arra, hogy 437 ezer embert"deportáljanak az országból. Őket nem a haza tagadta meg, hanem a gonosz emberek, akik annak idején szép számmal éltek Magyarországon - jelentette ki.

 

Páva Zsolt polgármester arról beszélt, hogy Pécs egyike azon magyar városoknak, ahol a zsidók tekintélyes részt vállaltak a város művészeti, tudományos és gazdasági fejlődésében, fejlesztésében, komoly szerepet töltöttek be a település gyarapodásában. Mindezt az is mutatja - mondta, hogy Pécsett több tábla, hely, műalkotás is őrzi a zsidó származásúak emlékezetét. A polgármester kiemelte: a baranyai megyeszékhelyen zsidók és nem zsidók kiegészítették egymást, évszázadokon át képesek voltak békében, egymást tisztelve élni, egymást erősítve alkotni. Ez is az alapja annak, hogy a városban ma is tisztelet övezi a zsidókat, a hozzájuk köthető örökséget - jelentette ki.

 

Az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A kezdeményezés Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter nevéhez fűződik, aki a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról. A magyar holokauszt hetvenedik évfordulója tiszteletére 2014-ben holokauszt-emlékévet rendeznek Magyarországon.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

apak-napja-pecs-1395259694.png

Pécs, 2014. március 19. - A katolikus egyház az apák napját hagyományosan március 19-én, Szent József napján tartja. A legtöbb országban világi ünnepként tartják számon.  A Washington állambeli Crestonban született Sonora Smart Dodd volt az ünnep megalapításának legnagyobb kezdeményezője Amerikában. Apja, a háborús veterán William Jackson Smart egyedül nevelte fel hat gyermekét.

2013.03.29. péntek- A húsvéti ünnepek időszakában, valamint az azt megelőző napokon országos szintű fokozott közúti ellenőrzésekre kerül sor. A cél: az ittas állapotban történő járművezetés visszaszorítása, a forgalom segítése, és a közlekedésbiztonság javítása.

oltas-tu-1358418371.jpg

Január 7 - 13. között  az  országban több mint kétszeresére emelkedett az  influenzaszerű  tünetekkel orvoshoz fordulók száma, ami 9 300 főt jelent. A fővárosban és 16 megyében  emelkedett,  3  megyében csökkent az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héten regisztrálthoz viszonyítva. A 100 000 lakosra jutó, orvoshoz fordult betegek száma a fővárosban (189), Pest (150) és Tolna (118) megyében volt a legmagasabb és Borsod-Abaúj-Zemplén (15) és Veszprém (13) megyében volt a legalacsonyabb. Nógrád megyében az orvosok nem

diagnosztizáltak influenzaszerű megbetegedést.