Szégyen a városnak - a GoogleMaps még nem ismeri a pécsi Wass Albert utcát

A mai naptól Pécs városának immár van antiszemita íróról elnevezett utcája is. Ezzel együtt elbúcsúzhatunk az egymást alattomosan metsző Sarló utcától és Kalapács utcától is. Köszönet Nagy Csaba Fideszes képviselőnek, aki ezzel a hazafias tettel próbálta meg beírni magát a városkrónikákba.

Vajon miért? A képviselő szenvedélyes Wass olvasó lehet? Vagy a társadalmi hasznossága miatt esett a választás a nyilas érzelmű erdélyi íróra? Megkockáztatom, hogy Nagy Csaba nem falja otthon a Wass Albert műveket, bizonyára jobb dolga is van. Márcsak azért sem, mert szinte bármelyik szúrópróbaszerűen kiválasztott Wass műből fény derül rá, hogy az író munkásságát valóban antiszemitizmus és idegengyűlölet jellemzi. Amit mellesleg már a jelenlegi Médiatanács is megállapított.

hirdetés

A társadalmi hasznosságról még annyit, hogy a szélsőjobb elégedett kárörömmel fogadta a pécsi főrabbi nyári nyilatkozatát, amelyben értetlenségének és elégedetlenségének adott hangot a döntés miatt. Az az öt pécsi tanár, akik nyílt levélben fordultak az önkormányzathoz, hogy a megosztó író helyett inkább Márton Áron erdélyi katolikus püspököt válasszák, szintén a szélsőséges gúny és gyűlölet céltáblájává vált, őket "vonyító pécsi democsokrata véglényeknek" nevezte egy szélsőjobbos hírportál. Ezt Pécs ezúton is kikéri magának, és kijelentjük, hogy büszkék vagyunk a pedagógusainkra, akik sok mindent letettek már az asztalra, és a Fideszes önkormányzattal ellenétben az irodalomhoz és az emberséghez is va érzékük.

Nyílt levelükből egyetlen momentumot emelnék ki, amely jól rávilágít Wass személyiségére és arra a kegyetlen, vérszomjas szerepre, amelyet a háború alatt magára öltött.

"A holokauszt magyarországi eseményei során 1944. júniusában került sor Kolozsvár zsidó lakosainak deportálására. (...) a vidéki településekről a csecsemőktől az aggastyánig minden, a faji törvények szerint zsidónak minősített személyt - német kezdeményezésre, de a magyar közigazgatás és az erőszakszervezetek összehangolt tevékenységének eredményeként - elhurcoltak az országból. Túlnyomó többségüket ezt követően néhány napon belül a nácik meggyilkolták a hitleri Németország által üzemeltetett haláltáborokban. A kolozsvári "Ellenzék" című lap tudósítást közölt néhány elrejtőzött zsidó "lelepleződéséről". Wass Albert erre azonnal írást publikált a lapban "A patkányok honfoglalása" címmel. Ebben a zsidókat "patkányoknak" nevezi, amelyek az embernek csak kárt tudnak okozni, mi több, ellene harcot is folytattak. Az írás "tanulsága", hogy az itt maradt, "falakban, pöcegödrökben elrejtőzött patkányok" eltávolításáról is gondoskodni kell."

Vajon a képviselő úr olvasta a Patkányok honfoglalását? És egyetértett vele?

Valószínűleg nem olvasta, ahogy a Marx utca lakóinak többsége sem olvasott semmit Wass Albertről. Sokan még azt sem tudják, ki ő. Ellenben azt megjegyezték, hogy jobban szerették volna, ha az önkormányzat velük is konzultál, és főleg, ha inkább egy pécsi személyiség nevét kapta volna az utcájuk. Elvégre egykori Kulturális Fővárosként néhány írót fel tudnánk mi is vonultatni - nem? Sajnos azonban annyira elhatalmasodott a butasággal párosult ideológiai szervilizmus, hogy egy jó pont reményében ha nem is az említett képviselőnek, de valakinek mindenképpen eszébe jutott volna előbb-utóbb, hogy a Wass Albert szobor mellé milyen jó lenne egy Wass Albert utca is.

Szégyen a városnak.