Pécsett félnek a felcsúti gonosz koboldtól

2013. március 1., péntek 10:15

bajnai-gordon-1362129566.jpg

Bajnai Gordon országjáró körútjának fő mondanivalója: van remény, hogy újra normális országban éljünk. Ehhez arra van szükség, hogy újra a józan ész és a szakszerűség legyen az úr, és természetesen hogy 2014-ben megszabaduljunk a volt miniszterelnök által „kártékonynak” nevezett kormánytól. Az újságágíróknak és a lakossági fórum közönségének is azt ígérte: az Együtt 2014 mozgalom március 15-ére párttá alakul.

A lakossági fórum jó hangulatban indult, bár a Szliven rendezvényközpont most is megtett minden tőle telhetőt, hogy megizzassza az előadót. A hangtechnikán Ángyán József őszi látogatása óta mit sem javítottak: a volt miniszterelnök hangja hol az egyik, hol a másik hangfalból bömbölt, és permanensen visszhangzott.  A szónokot emellett olyan pulbitussal örvendeztették meg, amely minden érintésre megremegett, Bajnai Gordon azonban állta a sarat, és a jelenlévő, körülbelül 250 fős közönség is érdeklődéssel hallgatta.

„Lehet hallani hátul?” – tette fel a kérdést – nem ok nélkül – az E2014 mozgalom vezetője, mire egy lelkes nyugdíjas hölgy a következőt kiabálta vissza: „Látni nem nagyon!” A közönség egyébként egész este elemében volt: kommentálták, lereagálták az elhangzottakat, majd a fórum kérdezős részében kampánytanácsokkal is ellátták Bajnait.

 

 

Bajnai Gordon jellegzetes baranyai problémákkal kezdte előadását, mint a pécsi rekordméretű munkanélküliség vagy az ország legjobb vidéki egyetemét, a PTE-t érintő, hatalmas elvonások és várható létszámleépítések. Elmondása szerint ezeknek a jelenségeknek a hátterében az áll, hogy az elmúlt években a politika maga alá gyűrte a szakszerűséget. Az országnak egy éve van rá, hogy változtasson ezen, szakítson a haladást tagadó, ígérgető, populista politikával, ha viszont nem tesszük, egy teljes generáció fog leszakadni Európától.

hirdetés

Üzenetének lényege, hogy a kormány négy fontos ponton osztotta meg az ország lakosságát, és az „erős középnek” pont ezen a négy ponton kell összefognia és konszenzusra jutnia. Az országon belüli törérvonalakat Bajnai Gordon szerint tudatosan, hideg fejjel, politikai szándékkel hozták létre az elmúlt években. Először a nemzet fogalma mentén osztották meg az országot „A nemzet nem lehet ellenzékben!” szlogennel, majd a modernizációs folyamatok mentén, amikor 2008-ban 3 millió embert citáltak az urnákhoz, hogy szavazzanak a tandíj ellen – aminek a kormány most a sokszorosát akarja kifizettetni a hallgatókkal a fizetések arányában Európa legmagasabb tandíját bevezetve. Harmadszor a szolidaritást rúgták fel, amikor kimondták, hogy „Mindenki annyit ér, amennyije van”, majd negyedszer igyekeztek Európa ellen hangolni a lakosságot, ahová pedig Szent István király óta tartozni akar az ország. A mérsékelt jobb- és baloldalnak ebben a négy fontos kérdésben – nemzet, modernizáció, szolidaritás, Európa – egyet kell értenie, hogy a szélsőségeseket ki tudják szorítani oda, ahová valók: a szélekre.

 

Az Orbán-kormány 300 milliót költött arra az országos kampányra, amelyben azt állítják, hogy Bajnai csökkenteni akarja a minimálbért. Mára már mindenki számára világos, hogy ellenkezőleg: emelné. Ma ugyanis a nettó minimálbér 1 hónapnyival kevesebbet ér, mint korábban. 2010-ben a minimálbér nettó hatvanezer forint körül volt, míg most hatvannégyezer. Az infláció mértéke azonban jelentősen meghaladja ezt a különbséget. „Kit érdekel a bruttó minimálbér?” – tette fel a költői kérdést az előadó. „Senkit!” – kiabálták be többen a közönség soraiból. Ám Bajnai Gordon megadta a helyes választ: a vállalkozót, ugyanis azt neki kell kifizetni. A minimálbér bruttó emelése így csupán a foglalkoztatási kedvet csökkenti tovább.


A minimálbéres kampány után a kormány most azt állítja, hogy Bajnai 48%-os adót tervez bevezetni. Ezzel szemben Bajnai és stábja olyan igazságos adórendszert akar kidolgozni, amelyben csak a lakosság legtöbbet kereső 10%-ának kellene többet fizetnie, hogy a többiek viszont kevesebbet adózhassanak. Ennek köszönhetően a minimálbért 8-10 ezer forinttal emelhetnék majd. A kormány által bevezetett egykulcsos adót Bajnai Gordon úgy írta le, mint ami a lakosság legjobban kereső egy negyedének kedvez, míg a másik háromnegyednek sokkal kevesebb marad a zsebében.

 

Az oktatás kérdéseiről hosszabban beszélt az előadó, mivel elmondása szerint ilyenkor „kicsit elragadja a hév”. A „röghöz kötéssel” kapcsolatban megjegyezte, hogy már maga a kifejezés is elképesztő, talán Werbőczy használta utoljára a Hármas könyvben. „Akkor is volt parasztlázadás.” – tette hozzá. Bajnai szerint a kormány most a diplomás rabszolgák rendjét akarja bevezetni a társadalomba az új szabályozással. Az E2014 nagy erőkkel dolgozik egy jobb felsőoktatási reform megtervezésén. Koncepciójuk szerint lenne tandíj, de jelentősen alacsonyabb. Az első évben semmit nem kellene fizetni, majd a második évtől a tanulmányi eredmények és a szociális helyzet függvényében, de maximum annyit, amennyit a legszegényebb rétegek is megengedhetnek maguknak, ha az egyetem mellett munkát vállalnak. „Nem az a baj, hogy a hallgatók elmennek, az a baj, hogy elmenekülnek.” – jegyezte meg Bajnai Gordon azzal kapcsolatban, hogy jó külföldi ösztöndíjakra is szükség lenne, hogy más országokban is tapasztalatot szerezhessenek a hallgatók. A kormány jelenleg a szegényebb fiatalokból „egyszer használatos, eldobható szakembereket” képezne, holott egy fejlődő ország esetében a szakmunkás szférában is elengedhetetlen lenne a nagy értékű hozzáadott tudás. A jelenlegi törvényekkel azonban a kormány nem a tudástársadalom felé halad, hanem „tönkreteszi a felsőoktatást” – állította a volt minidzterelnök. „Is!” – kiabáltak be erre a közönség soraiból. „Azt is, köszönöm.” – nyugtázta a hozzászólást az előadó.


Mark Twaint idézve, aki szerint „Egy hazafi a hazáját mindig megvédi, a kormányát viszont csak akkor, ha megérdemli.” Bajnai tovább folytatta a kormány kritikáját. Kitért rá, hogy a vállalkozói szférában nagy problémát jelent az áttekinthetetlen mértékben és ütemben változó adószabályozás miatti bizalomvesztés, a devizahitelesek problémáját sem sikerült kielégítően megoldani, és Magyarország „legantikommunistábbnak mondott kormánya” mindezidáig érintetlenül hagyta az ügynöktörvényeket is. A közönség hangos felzúdulással jelezte ki nemtetszését az utóbbi ponttal kapcsolatban. Az oligarchák botrányos földügyeit Bajnai a „cseppben a tenger” esetének nevezte, mint mondta, „Az állam a magánérdek fogságában vergődik.”

 

A hosszúra nyúlt lakossági kérdezz-felelek vegyes hangulatban folyt. Volt, aki kifejtette, hogy az emberek tartanak a „felcsúti gonosz kobold” további hatalmától, más „kis hazánk földjét” féltette. („Osztom az aggodalmát.” – értett egyet Bajnai.) Egy egykori bányász a Komló polgármesterét a napokban felpofozó rokkant kollégája esetére utalva drámai hangon megjegyezte, hogy az országban „vér fog folyni”, ha nem áll helyre a létbiztonság, ezért erre vonatkozóan rögtön ígéretet is követelt Bajnai Gordontól. Volt olyan egyetemi oktató, aki kampánytanácsokat adott, a legtöbbeket azonban összességében a minimálbérrel, a rokkantsági rendszerrel, az adóval és a gazdaság élénkítésével kapcsolatos kérdések érdekelték.
 

Kapcsolódó cikkek

Pécs, 2016. május 13. - Szombaton, május 14-én speciális tematikájú városnézésekre várja ismét nemcsak a turistákat, de a város múltja iránt érdeklődő pécsieket is az Irány Pécs Turisztikai Nonprofit Kft.

Egy kisbusz szenvedett balesetet Pécsett a Magaslati úton augusztus 26-án a késő esti órákban. A helyszínre egy tűzoltóegység és egy műszaki mentéshez használt eszközökkel felszerelt jármű vonult.

magashaz-1373030359.jpg

Az új tulajdonos úgy döntött, hogy a mélygarázs, esetleg közpark helyett mégis az eredetileg tervezett társasháztervet valósítja meg. Az eredeti tervet megvalósítva 70 lakásos társasházat építenek a tervezett Magasház-programhoz kapcsolódó egyik mélygarázs helyén, a Megyeri téren.