Nemzetközi elemző Pécsett - Mihez kezdjen a magánember a pénzével a válság után?

Pénzügyek - fehér folt a társadalomban

Magyarországon a pénzügyi nevelésben sajnos nagy hiányosságok vannak, és ezeknek a felszámolására legalább három-négy generáció szükséges. Ettől függetlenül azonban mi magunk elsajátíthatjuk azokat az ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a pénzügyi világban boldoguljunk, vagy legalábbis ne mi legyünk a közelmúlt gazdasági válságainak legnagyobb vesztesei. Ebben segített János Zsolt nemzetközi elemző, a pécsi Gazdasági Fórum legutóbbi vendége, aki ezúttal kifejezetten a pénzvilágtól idegen magánembereknek címezte előadását.

Nincs ingyen ebéd!

Ha pénzről, befektetésekről van szó, az első, amire mindenki vágyik, az a biztonság, a második pedig a nagy haszon. A válságok azonban éppen arra mutattak rá, hogy ez a kettő egymás mellett nem létezik: a nagy profitnak mindig ára van, még akkor is, ha azt történetesen nem nekünk kell majd megfizetni, hanem gyermekeinknek vagy unokáinknak. Példa erre, hogy a tömegesen felvett devizahitelek következményei azokat is sújtják, akik nem vettek fel hitelt, a megszorító intézkedések ugyanis az egész országot érintik. János Zsolt elmondta, hogy bár nem érezzük, több mint 200 éve nem volt ilyen komoly gazdasági válság. Sőt: a világtörténelemben eddig ilyen válságot csak háborúk robbantottak ki. Háborúk esetében azért jelenthetett megoldást a hatalmas "pénzgyártás", amibe az államok kezdtek, mert azt nem a régi életstílus fenntartására, hanem éppen annak lerombolására és egy egészen új felépítésére használták. Kérdés azonban, hogy ez a modell működni fog-e most is, amikor a társadalomnak - még a csőd szélén álló országokat is beleértve - láthatóan esze ágában sincs életmódot változtatni.

hirdetés

Növelni kell a tőkét

Jelenleg a válság után a kormányok a bankok megerősítésén fáradoznak kedvező hitelek nyújtásával, a bankok azonban az így szerzett pénzt még nem pumpálják bele a gazdaságba, hanem egyelőre „ülnek rajta”, saját tőkéjüket növelik. A probléma az, hogy a magánemberek nem ezt teszik: a legtöbben nem változtatnak az életstílusukon, nem igyekszenek csökkenteni a kiadásaikat illetve növelni bevételeiket. Pedig ebben az időszakban kifejezetten erre kellene fektetnünk a hangsúlyt. Sőt, hozzá kell tenni, hogy a privát háztartások arányaiban jobban el vannak adósodva, mint a magyar állam, aminek a helyzetét talán nem kell bemutatni.

Nem kell félni Nessitől!

Ha valaki befektetéssel szeretné növelni a vagyonát, annak fontos azt is szem előtt tartania, hogy biztos nyereségre csak hosszú távon számíthat. János Zsolt szerint először is el kell választanunk az érzelmeinket a pénzünktől, ha nem akarjuk, hogy az érzelmeink válasszanak el bennünket a pénzünktől. Azaz, ha kötvényeink ára lezuhan, ne igyekezzünk megszabadulni tőlük, hiszen ez tiszta veszteség a befektető számára. Ilyenkor kell további kötvényeket vásárolni, és megvárni, amíg az árak újra emelkednek. A látványos, nagy kötvényzuhanásokat, amelyeket hosszú távon meg sem éreznek a befektetők, János Zsolt a lochnessi szörny híres fotójához hasonlította, amiről néhány nap múlva kiderült, hogy valójában egy szökött bébielefántot ábrázol, aki kidugta az ormányát a tóból.

20% cash

Hogy reagálni tudjunk a gazdasági változásokra, javasolt a vagyon 20%-át mindig készpénzben tartani, az infláció ellen azonban csak úgy vértezhetjük fel magunkat, ha nem csak pénzben tartjuk a vagyonunkat. Befektetéseknél fontos még figyelni a diverzifikációra is, azaz minél többféle pénzügyi alapba fektetni, hogy ha egy cég, amiben érdekeltsége volt  befektetőnek, csődbe menne, lehetőleg meg se érződjön a hozamokon.

www.awdmagyarorszag.hu