Német nemzetiségi olvasótábor, de annál is több

- Az óbányai ifjúsági táborban július 3-tól 7-ig tető alá hozott „Leselager” a magyarországi németség története, kultúrája és hagyományai körül forgott. Vissza-visszaköszönt Thomas C. Dahn „Német nép- és honismeret” előadás-sorozata, amelyet anyanyelvi előadóval és természetesen németül hallgattak a gyerekek - számolt be portálunknak a tábort vezető Lászlóné Bauer Nóra, az alapítvány képviselője.

Az elméleti alapokat csoportokban zajló projektmunka mélyítette el. Érdekes témakörökben merültek el a gyerekek különböző források - könyvek, folyóiratok, dokumentumfilm, sőt előzetes családkutatások eredményének - feldolgozásával és a faluban élőkkel készített riportokon keresztül. Górcső alá kerültek így a nemzetiségi hagyományok, népszokások, az évkör és az életkör kiemelkedő eseményei, valamint a családok hagyományos életmódja - a munkamegosztás, az öltözködési és étkezési szokások.

A projektek témái évről évre változnak. Idén a búcsúhoz és az adventi ünnepkörhöz, a karácsonyhoz fűződő tradíciók kerültek a középpontba. A csoportok „saját bőrükön” is megtapasztalhatták a hagyományokat: megfőztek néhányat a német nemzetiségi ételekből, adventi koszorút, karácsonyfadíszeket készítettek. És hogy ne csak a múlt kerüljön terítékre, a résztvevők a jelenkorról, a kortárs fiatalok életmódjáról is naprakész információkat szerezhettek. Német humor, az angol nyelvvel beszivárgó modern szleng, nyelvi fordulatok, „menő” mai zene fűszerezte a tábor programját.

hirdetés

- Kifejezetten jól szórakozott és jót tanult a csapat kézműveskedés, barkácsolás és sütés-főzés közben. A mézeskalács közös „megalkotása” nagy élményt jelentett. Csakúgy, mint az óbányai falumúzeumban idős svábokkal készített riport, mely a tüzeskerék-gurításnak ebben az eldugottsága miatt a kitelepítés által alig érintett faluban megmaradt helyi hagyományát járta körül. A szintén a múzeumnál megismert másik helyi különlegesség, a „kakas-ütés” - a baromfi fejét célzó játék - pedig szerencsére mára agyagból készült célpontra összpontosítóvá szelídült. Reméljük, azt az érzést is nehezen lehet majd kitörölni, amelyet az öt sváb alsószoknya kipróbálása jelentett! - fogalmaz a táborvezető.

Mindeközben kiderült a gyerekek számára, miket is hoztak magukkal a Magyarországra betelepülő németek. Egyrészt egy - ma már szokatlannak számító - környezetbarát, takarékos gazdálkodási módot, másrészt különleges kézműves szaktudást. Megtudhatták továbbá a táborozók, milyen - kicsit hajóra, kicsit tutajra hasonlító - közlekedési eszközökkel, úgynevezett „Ulmer Schachtellel” ereszkedtek le annak idején a Dunán.

Valószínűleg nem lepődnénk meg, ha a „Leselager” szombaton este tábortűzzel zárult volna. Azonban esetünkben nem ez volt a helyzet. A gyerekekért vasárnap délután megérkező szülőket búcsúzásként ugyanis még nagy kedvvel előadott bemutatók fogadták a csoportmunkák terméséből.

- A résztvevőket az általános iskolák megszólításával toborozzuk. Az alapítvány évente megrendezett német nyelvi szavalóversenyén jól szereplő gyerekek díjkedvezményt kapnak. Az anyagiakat idén a saját forrásaink és a részvételi díjak mellett a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Német Belügyminisztériumtól pályázati úton elnyert támogatásból biztosítottuk - zárja beszámolóját Lászlóné Bauer Nóra.

- Ha pedig még belefér - teszi hozzá a lelkes főszervező -, az alapítványunkkal együttműködő pécsi Minerva Könyvtárban mára igazán klassz német nyelvű, kétezer kötetes ifjúsági- és gyermekirodalmi gyűjteményt sikerült összehoznunk. Még az ide látogató németek is megdicsérték a kollekciót… Várjuk a német nyelvet tanulókat, olvasgatni vágyókat.

A végére egy kis történelem… A „Könyvvel Anyanyelvünkért” Alapítvány tevékenységének előzményei 1974-re nyúlnak vissza, amikor a megyei könyvtárakban létrehozták a kisebbségek anyanyelvét és kultúráját támogató nemzetiségi báziskönyvtári rendszert. Ugyanebben az időben indult az olvasótábori mozgalom, amely a valamilyen szempontból hátrányos helyzetű fiatalokhoz kívánta eljuttatni a könyveket és a bennük felhalmozott értékeket. Baranya megyében 1975-ben Bárban volt az első nemzetiségi olvasótábor melynek forrásait 1990-ig a Baranya Megyei Tanács, a Hazafias Népfront és a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége biztosította. 1991-ben a Baranya Megyei Könyvtár az előzőekben felsorolt tevékenységek további megvalósítása érdekében létrehozta a „Könyvvel Anyanyelvünkért” Alapítványt, amely 2000-ben elnyerte a közhasznú minősítést.

A szervezők által készített további fotókért kattintson a lenti képre!