„Magyarország nem sziget” – mondta Bajnai Gordon Komlón

 – összegezte a kormány tevékenységét Bajnai Gordon Komlón, a volt polgármester, Páva Zoltán által szervezett Baloldali Klub vendégeként. A volt miniszterelnök, s egyben a Haza és Haladás Egyesület elnöke „Halad-e a haza?” címmel tartott előadást a zsúfolásig telt színházban, ahol még a lépcsőn is ültek a lelkes hallgatók. A közönség felállva, hangos tapssal köszöntötte a Páva Zoltán által következetesen „miniszterelnök úrnak” hívott Bajnait.

Akik azért szavaztak a Fideszre, mert változást akartak, azok most ott voltak a Szabad sajtó útján, mert nem kapták meg, amit akartak – vélte Bajnai. Az ígért munkahelyek nem születtek meg, helyettük olyan törvényekre van szükség, amelyek magának a kormánynak az intézkedéseitől óvják meg a még meglévő munkahelyeket. Az oktatási rendszer csak tovább növeli a társadalmi rétegek közötti szakadékot: a szegény, vidéki, ám tehetséges diákoknak egyre csökkennek az esélyeik. A Fidesz, amely 2008-ban a tandíj bevezetése ellen kampányolt, most az oktatás teljes költségét fizettetné meg a diákokkal. Az országban szinte háborús állapotok uralkodnak, a népesség politikailag megosztott.

hirdetés

A minimálbér körüli kavarásokat is vétekként rótta fel a jelenlegi kormánynak, hiszen a Bajnai-kormány idején ez 73000 volt, amiből 60 ezer maradt az emberek zsebében. A Fidesz-kormány felemelte a minimálbért 93000 forintra, de a megváltozott jogszabályok miatt ebből csak 61000 forint maradt a munkavállaló zsebében, miközben jelentős infláció volt. „Ma a minimálbér nettoja sokkal kevesebb, mint ami akkor volt, mikor mi kormányoztunk. Azért emelték fel a minimálbért, hogy az az egykulcsos adó, ami a gazdagabbaknak kedvez, de a szegényebbeknek sokkal nagyobb adóterhelést jelent, legalább ne csökkentse a minimálbér értékét. Tehát valójában a saját hibájuk az, ami miatt megdrágították a munkaadók számára azt, hogy alacsony jövedelmű embereket foglalkoztassanak, ezzel megnehezítették azt, hogy Magyarországon az alacsony képzettségű emberek a munka világába bejöjjenek.” Bajnai szerint a minimálbér bruttó összegének drasztikus emelése miatt a közeljövőben akár 50000 foglalkoztatott is lapátra kerülhet. A korábbi Fidesz kormány idején hasonló intézkedések miatt két év alatt 100000 munkahely szűnt meg.

Bajnai Gordon szerint a finn, az ír, a német és a svéd csoda titka is az, hogy a társadalom és az ország vezetői meg tudtak állapodni a közös hosszú távú célokban, és mindenki következetesen azokhoz tartotta magát, még kormányváltások tán is. Magyarországon viszont nincs közös nemzeti minimum, régóta a keretekről folyik a vita. Pedig egyszerűbb lenne a legalapvetőbb közös nevező megállapítása: Magyarország demokratikus jogállam, ahol a fékek és ellensúlyok rendszere működik. A jelenlegi kormány azonban ennek a felszámolásán dolgozik.

A kormány kommunikációja azt sugallja, ebben az országban mindenki annyit ér, amennyije van, ahelyett, hogy az alapján ítélnék meg az embereket, ahogy élnek. Szükség lenne a szolidaritás újradefiniálására, a következőképpen: a felüllevők felelősek az alullevőkért, akik viszont felelősek a közös célokért.

A volt miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországot nem tekinthetjük egy elszeparált szigetnek, el kell fogadni, hogy a világ része, és a világban zajló folyamatokhoz alkalmazkodni kell. „Európához tartozni nekünk jó.” – szögezte le Bajnai, és arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor a történelem folyamán eltávolodtunk ettől a felismeréstől, az mindig visszalépést hozott. A jövő négy kulcsszava Bajnai Gordon számára: haza, haladás, szolidaritás, Európa.

2014-ben nem csak kormányt kell váltaniuk a normális országot akaróknak, hanem teljes rezsim- és korszakváltásra is szükség lesz. Az Együtt 2014 választási összefogás minden demokratikus párt előtt nyitott, a politikai megosztottság csak a Fidesznek kedvez. Amikor az előadó megemlítette, hogy a baloldal önvizsgálat és a korábbi hibák kijavítása nélkül nem léphet be az összefogásba, a közönség spontán tapssal díjazta a bírálatot. „Nem lehet úgy, mint eddig, hogy megnyerjük a választást, de nincsen normális, hosszú távú terv.” – összegezte Bajnai. Kitért a hatástalanított szakszervezetek jogainak helyreállítására és az erős, szabad sajtó fontosságára is.

A Haza és Haladás elnöke továbbra is ódzkodott a leendő kormány személyi kérdéseinek firtatásától. „Aki benne lesz az összefogásban jövő nyáron, azoknak kell eldönteni, ki legyen a jelölt. Nem az a kérdés, kiből mi lesz, az a kérdés, ki mit akar csinálni ebben az országban.” Ennek ellenére Páva Zoltánnal együtt a fórumon felszólalók sem rejtették véka alá, hogy reményeik szerint a jövendő miniszterelnököt látják vendégül. (Lelkére is kötötték: „El ne felejtse Komlót!”, ha lehetősége van rá, újra nyissa meg a bányákat, s a barátságot egy díszes fokos átadásával pecsételték meg.) Persze élesebb kérdéseket is kapott a hallgatóság soraiból, bizonyos „Kató néni” például azt tudakolta, hogy miért is mondott le annak idején a gazdasági miniszteri posztról. Bajnai azonban kivágta magát a következő válasszal: „Én gazdasági miniszterként végül is nem lemondtam, hanem miniszterelnök lettem.”

Bajnai Gordont a közel 400 lelkes hallgató mellett a színház ajtajában kilenc kereplőkkel és sípokkal tüntető helyi jobbikos fogadta.