Emlékmű a vasasi bányaomlás áldozatainak tiszteletére

2015. február 21., szombat 08:00

vasasi-banyaszemlekmu1-400-1424500919.jpgPécs, 2014. február 21. - A hazai bányaipar egyik legnagyobb szerencsétlensége, az 1986-ban történt, hat magyar és öt lengyel bányász halálát követelő vasasi bányaomlás áldozatainak állítottak emléket Vasason. A Lélekmadár-Bányászhimnusz nevet viselő emlékmű a magyar állam, a pécsi önkormányzat és civilek támogatásával valósult meg.

Mint azt Hoppál Péter kulturális államtitkár  tegnapi avatásán elmondta, a mecseki bányászat 1782-es indulása óta nem történt olyan súlyú tragédia, mint amilyen 1986. február 18-án. Felidézte: tizenöt bányászt temetett maga alá az omlás, és tizenegy dolgozón már nem tudtak segíteni a három napon át tartó mentés során.

 

Az államtitkár hangsúlyozta: a Bachmann Zoltán Kossuth-díjas építész tervei alapján mintegy 10 millió forintból elkészített emlékmű az egykori mecseki bányászok és leszármazottaik közösségi erejének köszönhetően valósulhatott meg. Kiemelte: a mecseki bányák 2002-es bezárásáig a tárnákban, vájatokban dolgozók kétszáz éven át jelölték ki azt az irányt, amely a fejlődés útjára vezette a baranyai megyeszékhelyet. Elmondta: Pécsen a több évezredes hagyományok között fontos arcélt jelent a bányászat munkakultúrájának fontos és színes tradíciója.

hirdetés

 

Hoppál Péter utalt arra, hogy - bár az utóbbi évtizedek mást vetítettek előre - ma kijelenthető: a mecseki bányászatnak nemcsak múltja, hanem ismét jelene, sőt, jövője van. Felidézte: nemrégiben újranyitották a pécs-vasasi külszíni fejtést, szeptembertől pedig Komlón ismét vájárok képzését végzik.

 

Páva Zsolt polgármester azt hangoztatta, hogy a nyolcvanas években Pécsre és a mecseki bányákba érkező lengyel vendégmunkásokkal mindvégig kiváló volt a magyarok kapcsolata, a vájárok megtalálták a közös hangot a tárnákban és azon kívül is. Utalt arra, hogy a tragédia csak tovább erősítette az együvé tartozást, a bányász hagyományok ápolását.

 

Az emlékműnél koszorút helyeztek el a magyar és a lengyel kormány, valamint civil egyesületek nevében is.     A vasasi bányaüzem föld alatti dolgozóinak létszáma az 1980-as években meghaladta az ezret, 1985-től lengyel bányászok is érkeztek, és az évtized végére pedig már mintegy kétszázan dolgoztak ott.

 

vasasi-banyaszemlekmu2-600-1424500889.jpg

 

A mecseki szénbányák leépítése a vasasi tragédia évében kezdődött meg - amikor 700 millió forint volt a cég vesztesége -, az állam által 1991-ben kezdeményezett csődeljárás következtében pedig fel is számolták a vállalatot. A Mecsekben 1753 és 2002 között bányásztak szenet, az 1950-es évek végétől 1997-ig pedig uránt is. Volt olyan időszak, amikor a szénbányákban tizenegyezren, az uránbányában nyolcezren dolgoztak. A szénbányászat 2015-ben indult újra a vasasi külfejtés területén.

 

Nem tudni pontosan, hogy hány bányász vesztette életét a mecseki tárnákban sújtólég- vagy szénporrobbanásban, tűzben, gázkitörésben és omlásban. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kutatásai szerint a második világháború óta csak Pécsen ötszáznál is több áldozatot követelt a bánya.

 

Forrás: MTI, MTI-fotó: Sóki Tamás

Kapcsolódó cikkek

dienes2-400-1423687487.jpgPécs, 2015. február 12. - Kevés nagyobb kihívás van a pedagógiában, mint szerethetővé, játékossá tenni a matematika oktatását. Dienes Zoltán erre tette fel az életét, játékai világszerte gyermekek millióinak okoztak örömet a fáradtságot tanulás helyett. Hagyatékába és életébe most matematikatanárok pillanthattak bele a PTE felnőttképzési karán.

Pécs, 2016. július 30. - Mintegy háromszázmillió forintból életminőség-javító, szociális fejlesztések indulnak a pécsi belváros keleti részén és a Zsolnay Kulturális Negyed környékén.

Pécs, 2015. november 1. - Kilőtték a pécsi állatkertből megszökött farkast vasárnap délután - írta a Bama.hu hírportál.