Állandó kiállítás mutatja be a pécsi és baranyai zsidóság történetét

2014. szeptember 20., szombat 08:30

zsidosag-allando-kiallitas1-400-1411194600.jpgPécs, 2014. szeptember 20. - A megyeszékhely és a baranyai zsidók 18. századtól napjainkig tartó történetét feldolgozó állandó kiállítást hoztak létre a pécsi zsinagógában.

Az "Együtt éltünk - együtt élünk" - a pécsi és baranyai zsidók története a 18. századtól napjainkig című kiállítás egy teljes egészében uniós finanszírozású program elemeként valósult meg csaknem 20 millió forint felhasználásával. A tárlaton tematikus tablókon, érintőképernyős készülékeken, nagy képernyős televíziókon, korhű dokumentumokon, családtörténeteken és személyes tárgyak bemutatásán keresztül elevenedik meg a helyi zsidóság történelme.

 

Hoppál Péter, a Emberei Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára a kiállítás tegnapi megnyitójára írt köszöntőlevelében arról szólt: a kiállítás helytörténeti, művelődéstörténeti, szociokulturális üzenete újabb kulturális-turisztikai vonzerővel erősíti Pécset. Felidézte, hogy a tárlat az Értékes Pécs elnevezésű, 400 millió forintos program részeként valósulhat meg, amely a középkori egyetemtől az ortodox kincseken és a református egyházművészeten át a pécsi zsidóság értékeinek bemutatásáig széles tematikát ölel fel, mutat be az ide látogatóknak. Az államtitkár levelében megemlítette, hogy jelenleg is zajlik a pécsi zsinagóga 120 millió forintos fejlesztése és reményei szerint belátható időn belül folytatódni is tud az épület 1869-es, eredeti pompájának helyreállítása további programok segítségével.

hirdetés

 

Páva Zsolt polgármester azt hangoztatta, hogy Pécsen az elmúlt háromszáz évben - a holokauszt tragédiáját kivéve - mindvégig békében éltek együtt zsidók és nem zsidók, ráadásul együtt vettek részt a megyeszékhely történetének legnagyobb gazdasági fejlesztésében a 19. században. Véleménye szerint a kiállítás arra emlékezteti a látogatóit, hogy mit köszönhet Pécs és Baranya a helyi zsidóságnak, milyen békességben és együttműködésben éltek a városban és a megyében együtt a különböző vallású emberek a régmúltban és a közelmúltban.

 

Dombi Gábor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselője úgy fogalmazott: a kiállítás jó példája annak, hogy szorgos, odaadó munkával fel lehet még kutatni a magyar zsidósághoz köthető kordokumentumokat, rekonstruálható az életmód, a zsidók társadalomban betöltött szerepe annak ellenére is, hogy a holokauszt idején az áldozatokkal együtt megannyi érték veszett oda.

 

Mint mondta, az elmúlt évek fáradozásai ilyen tekintetben most hozzák meg gyümölcseiket és különösen érdekes, hogy ebben a mai vidéki zsidóság tagjai nem zsidó társaikkal együtt milyen példaértékű módon járnak Budapest előtt. Hozzátette: Pápa, Sopron, Gyöngyös, Tiszafüred és Pécs mintát adnak mindenkinek, hiszen mindenhol másképp, mégis a vizualitásra erősen építve mesélik el a zsidóság virágzásának és hanyatlásának drámai történetét.

 

A pécsi zsinagóga a Dunántúl legnagyobb működő zsinagógája, az állandó kiállítás az első emeleti karzaton és a lépcsőházakban oly módon kapott helyet, hogy ne zavarja a hitéleti tevékenységet. A most kialakított tárlat Magyarország egyetlen olyan zsidóságtörténeti kiállítása, amely egy város hitközségének történetét, a benne élők sorsfordulóit a 18. századi letelepedésüktől napjainkig bemutatja, a tágabb magyarországi gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti folyamatokba helyezve.

 

Forrás: MTI, MTI-fotó: Sóki Tamás

 

zsidosag-allando-kiallitas2-600-1411194625.jpg

Kapcsolódó cikkek

Egyre terjed az országban az influenza járvány, a múlt héten 23 ezer új beteg lett. 

A PTE Művészeti Kar Doktori Iskola kutatási területei között többek közt fellelhető a művészet és a társadalmi környezet viszonyáról és a változó művészetfelfogásról való gondolkodás is. A Colin Foster által vezetett kutatócsoport, mely a valóságos és virtuális terek viszonyát kutatja, 2014. júliusában  természetművészeti workshopot szervezett Bikfalván a NAPtelep Természetművészeti Műhely közreműködésével (Háromszék, Románia), ahol a különböző művészeti ágakat képviselő doktorandusz hallgatók, és néhány, a témához kapcsolódó vendégművész, hely specifikus műveket hozott létre, azokat gondosan beillesztve a tájba, illetve a lakott környezetbe.

2013. június 20., csütörtök – A pécsi múzeumokat üzemeltető Janus Pannonius Múzeum magasabb vezetői feladatainak ellátására írt ki pályázatot az intézmény fenntartója, a pécsi önkormányzat. Erről a városi közgyűlés csütörtöki ülésén döntöttek a képviselők.