Új szabályok a közétkeztetésben

2015. január 5., hétfő 06:00

Budapest, 2015. január 5. - Újév napján lépett hatályba a közétkeztetésről szóló rendelet, amely részletesen szabályozza a többi között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát.

Az emberi erőforrások minisztere által jegyzett, tavaly májusban megjelent jogszabály eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna életbe, de ezt januárra halasztották, mert több jelzés érkezett a közétkeztetés résztvevőitől, hogy szerződéseik, alapanyag-beszerzéseik miatt nem elegendő a felkészülési idő.

 

A rendelet értelmében tilos egyebek mellett a szénsavas vagy cukrozott üdítő, valamint a magas zsírtartalmú húskészítmény felhasználása. Rögzítették azt is, hogy a közétkeztetésben nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót, és előírták, hogy fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.

 

A jogszabály rögzíti az étrendtervezés szabályait, például, hogy az egymást követő kétszer tíz élelmezési nap főétkezéseiben egy ételsor csak egy alkalommal fordulhat elő. Állati eredetű fehérjeforrást minden főétkezésnek, bölcsődei étkeztetés esetén az egyik kisétkezésnek is tartalmaznia kell.

hirdetés

 

A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tejhez nem adható cukor, és a tea is csak meghatározott mértékben tartalmazhat hozzáadott cukrot. A szükséges folyadék az étkezések között ivóvíz, illetve ásványvíz lehet.

 

A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel, bölcsődei étkeztetésben pedig nem adhatnak bő zsiradékban sült ételt.

 

A közétkeztetésben nem lehet felhasználni sótartalmú ételport, leveskockát, ételízesítő krémeket, pasztákat "állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra".

 

Nem adható továbbá 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú, a 15 évesnél fiatalabbak számára 23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény. Az 1-3 éves és a 4-6 éves korcsoportok számára készített ételekhez sertés- és baromfizsírt sem lehet felhasználni.

 

A rendelet előírja azt is, hogy a közétkeztetőnek az étlapon fel kell tüntetnie minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket.

 

Részletesen rögzíti továbbá a diétás étkeztetés szabályait, az ételek elkészítésének személyi feltételeit, valamint a közétkeztetési rendelet hatósági ellenőrzését is.

 

Az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a közétkeztetésben a napi bevitt sómennyiséget 2020-ig az előző évi mennyiséghez képest - a különböző célértékek eléréséig - legalább 10 százalékkal kell csökkenteni.

 

A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre is kiterjed.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

Budapest, 2014. január 12. - Folytatódik a tavaly nyár elején nagy sikerrel zárult GEOMATECH tanulmányi verseny. A GEOMATECH országos kiemelt oktatásfejlesztési projekt tanulmányi versenyének tavaszi fordulójára több mint 200 csapat regisztrált, az ország minden részéről és a határon túlról is. A szervezők célja, hogy a verseny az újszerű és kreatív feladatok megoldása révén megszerettesse és népszerűsítse a matematikát és a természettudományos tantárgyakat a diákok körében, ezért 2015 elején új fordulót hirdetnek.

szomoru-diak400-1467063469.jpg

Budapest, 2016. június 28. - Megjelent a 2016/17-es tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet hétfőn a Magyar Közlönyben. A következő tanévben több tematikus hét is lesz majd az iskolákban.

Budapest-Debrecen-Győr, 2014. augusztus 4. - A telefonon megkérdezettek fele állítja, hogy megáll, ha lerobbant autót lát, mégis 14 percig kellett várni, míg valaki segített egy bajba jutott nőn. Jobb, ha stoppolva kérünk segítséget, mintha jelzés nélkül várunk. A győriek a legsegítőkészebbek, utánunk a debreceniek, majd a budapestiek.