Tűzijáték a Dunánál vagy otthon: mire figyeljünk?

2015. augusztus 17., hétfő 07:00

tuzijatek400-1439718489.jpgBudapest, 2015. augusztus 18. - Szilveszter után az államalapítás ünnepén lövik fel a magyarok a legtöbb tűzijátékot, de mivel 2011 óta magánterületen legálisan lehet használni a pirotechnikai termékeket, ezek egyre népszerűbbek családi ünnepek, születésnapok attrakciójaként is. Némi odafigyeléssel pedig az ünnepi fényjáték teljesen biztonságos.

A Duna partján az állami tűzijátékot minden évben százezrek kísérik figyelemmel. A rendkívüli események ritkák, érdemes ugyanakkor felkészülten elindulnunk, ha a fővárosban akarunk tűzijátékot nézni.

 

Aki nem szereti a tömeget, több kisgyerekkel érkezik, jobban élvezheti a műsort, ha nem pont a parton keres magának helyet, hanem egy félreesőbb helyet választ. Akik úgy tervezik, hogy a belvárosban vesznek majd részt az ünnepen, kényelmes cipőben, innivalóval felszerelkezve érkezzenek, ha pedig már délután megérkeznek a helyszínre, gondoskodniuk kell a tűző nap elleni védelemről is.

 

A közlekedésre kiemelten figyelni kell, hiszen ilyenkor a fővárosban, de más nagyobb városokban is gyakoriak a lezárások, menetrend-változások az ünnepi rendezvények miatt. Legjobb tehát, ha folyamatosan tájékozódunk a változásokról akár okostelefon, akár televízió vagy rádió segítségével.

hirdetés

 

Egyre több az otthoni tűzijáték

 

Az államalapítás ünnepén nem csak Budapest egén tűnnek fel a tűzijátékok, a legtöbb kisebb-nagyobb városban találhatunk fényjátékot - egyre gyakoribbak azonban az otthoni, magánterületről fellőtt rakéták is. Augusztusban átlagosan közel 20 ezer forintot költenek különféle tűzijáték-termékekre mindazok, akik így szeretnék feldobni az ünnepet, a pirotechnikai eszközöket pedig jellemzően ajándékozás céljából veszik a családosok, elsősorban családi ünnepekre.

 

Az otthoni tűzijátékozás során azonban komolyan oda kell figyelni arra, hogy a jogszabályokat és egyúttal a biztonsági előírásokat is betartsuk.

 

Ki lőhet fel rakétát?

 

A törvények szerint 16 éves kortól vásárolhatóak meg a tűzijátékok, otthonunkban azonban legfeljebb 1 kilogrammnyi hatóanyag-tartalmú tűzijátékot tarthatunk. Közterületen, középületekben, sportlétesítményekben, egyházi intézményekben vagy természetvédelmi területeken, ezek felhasználása továbbra is pirotechnikus szakember jelenléte mellett végezhető.

 

A tűzijátékot szabályosan magánterületen, például saját otthonunk kertjéből lőhetjük fel. Ott viszont egész évben bármikor, pirotechnikus segítsége nélkül használhatjuk a szabályosan megvásárolt pirotechnikai eszközöket.

 

Mire kell figyelnünk?

 

A szabadon megvásárolható tűzijáték eszközök használatához nincsen szükség pirotechnikusra, ezek könnyen kezelhetőek, a biztonságra azonban ezeknél is oda kell figyelnünk.

 

Akár augusztus 20-án, akár egy születésnapon, évfordulón vagy esküvőn lőjük fel a rakétákat, az első lépés mindig a használati utasítás elolvasása legyen. Még ha magabiztosak vagyunk, akkor se hagyjuk ki ezt a lépést, mert aki nem használ pirotechnikai eszközöket rendszeresen, könnyen felejtheti őket.

 

Soha ne irányítsuk a tűzijátékot emberre, kiemelten figyeljünk a környezetünkben lévő gyerekekre és idősekre, akikben félelmet kelthet annak hangja. Az állatokra is figyeljük, mivel ők is nagyon érzékenyek a tűzijáték hangjára.

 

Alkohol fogyasztása után semmiképpen ne használjuk az eszközöket, kérjünk meg erre inkább valaki mást.

 

A 2011 óta szabadon forgalmazható tűzijátékok egyre népszerűbbek, a legtöbbször pedig valóban nem származhat baj abból, ha magunk akarjuk használni az egyszerűbb eszközöket - feltéve, hogy betartjuk a használati utasítást és józan ésszel fogunk az ünneplésnek.

 

Forrás és bővebben: www.pyropont.hu / MTI OTS, képünk illusztráció

Kapcsolódó cikkek

Budapest, 2016. január 27. - A magyarok többsége szerint már 30 éves kor előtt el kellene kezdeni takarékoskodni a nyugdíjra. 41 százalék úgy érzi, nagyon nehezen élne meg pusztán az állami nyugdíjból, 31 százalék szerint pedig a nyugdíja semmire sem lesz elég. Mindössze 23 százalék bízik ugyanolyan vagy jobb életszínvonalban, mint amiben most része van - állapította meg a K&H Biztosító friss felmérése. A kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint havi 10 és 20 ezer forint közötti összeget kell félretenni nyugdíj-kiegészítésként, a válaszadók többsége pedig azt tervezi, hogy a nyugdíj mellett is dolgozik majd.

Budapest, 2016. január 2. - A nemzeti közműszolgáltatási rendszer részeként működő Főgáz átvette az E.on 600 ezer lakossági földgázfogyasztóját január 1-jén - mondta el Králik Gábor, a Főgáz Zrt. vezérigazgatója az MTI megkeresésére.

Budapest, 2014. október 8. - A Széchenyi 2020  program támogatását élvező „A Munkáért” projekt részeként a következő hetekben és hónapokban rendezik meg az ország több pontján a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének vállalkozói tapasztalatcserét szolgáló rendezvénysorozatát.