Termékbemutatók: új trükkök, sok visszaélés

2015. március 9., hétfő 06:00

Budapest, 2015. március 9. - Új trükkök, megalázó helyzetek, pszichés nyomás, ménesgazda végez egészségügyi vizsgálatot. Ez mind jellemző volt több vizsgált termékbemutatóra is. A területi felügyelőségek 99 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést, és 68-nál találtak valamilyen jogsértést. A törvényi szigorítás miatt a termékbemutatók szervezése megnehezedett, de újabb trükkök is megjelentek.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz az utóbbi időben egyre több jelzés érkezik arról, hogy a cégek a vásárlók lakására szerveznek és ott tartanak árubemutatót. Ezeket a jegyző felé nem jelentik be tudván, hogy a hatóságok egyéb módon nem értesülhetnek, így az ellenőrzés alól is kibújhatnak.

 

A termékbemutatókat szervező cégek egy része azt a 2014-es törvénymódosítást próbálja meg így kijátszani, amely szerint - a bemutatót megelőzően - a jegyző irányába bejelentési kötelezettség terheli őket. Ez pedig minden olyan esetre igaz, amikor a bemutató helyszíne nem a cég szék-, illetve telephelye - és legtöbbször nem az.

 

Tavaly óta, ha a termékbemutató nem a cég telephelyén zajlik, akkor a vásárló a termék átvételétől számított 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a vásárlástól. A cégek egy része ezt a szabályt úgy igyekszik kijátszani, hogy az árubemutatók során a termékről és annak tulajdonságairól csak tájékoztatják a jelen lévő érdeklődőket, a bemutatott termékek megrendelése csak interneten, illetve telefonon keresztül lehetséges. Előfordult olyan eset is, hogy a résztvevőknek vásárlási kupont adtak át az előadás helyszínén, amelyet a vállalkozás üzletében lehetett beváltani termékvásárlás esetén. Ám ilyenkor az indoklás nélküli elállási jog nem illeti meg a fogyasztókat, amelyre azonban a vállalkozások jellemzően nem hívják fel az előadáson részt vevők figyelmét.

hirdetés

 

„Ingyenes” egészségügyi vizsgálat

 

Továbbra is gyakori, hogy az árubemutatókat „egészségügyi szűrővizsgálatként”, „egészségnapként” „ingyenes állapotfelmérésként” stb. hirdetik meg. Az ellenőrzési tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a szűrővizsgálatként hirdetett előadásokat, illetve az azokon végzett vizsgálatokat, egészségügyi végzettséggel nem rendelkező, esetenként alacsony iskolai végzettségű (általános iskola), vagy korábban más területen dolgozók - ménesgazda, hegesztő szakmunkás - bonyolították le.

 

Több fogyasztó is beszámolt olyan esetről, amikor a résztvevőket kifejezetten kellemetlen, megalázó helyzetbe hozták az előadások során. Előfordult, hogy az „egészségügyi szűrővizsgálat” elvégzésére az árubemutató helyszínén nem volt biztosított egy külön helyiség, és a vizsgálatot így férfi mosdóban tartották.

 

„A tavalyi karácsonyt együtt töltötték, az ideit? Nem biztos.”

 

Előfordult, hogy a résztvevőkben az előadást tartók szégyenérzetet igyekeztek kelteni. Azt állították, hogy aki nem vásárol, sajnálja szerettei, családtagjai egészségére a pénzt. Ezeken az előadásokon az előadók többször állították azt, hogy akik nem használják a bemutatott terméket, meg fognak halni.

 

Egy ilyen bemutatón a következő kijelentés hangzott el: „A tavalyi karácsonyt együtt töltötték, az ideit? Nem biztos. A tavalyi karácsonykor egy gyermek, egy unoka együtt ette az ünnepi ételt Önökkel, egy asztalnál. Megint együtt fogja? Nem biztos…” „…de ha holnap rákos lesz, én pofán röhögöm, ő meg mit csinál, sír.”

 

Összegzés

  • A témavizsgálat első szakaszában a felügyelőségek munkatársai 44 árubemutatón folytattak le ellenőrzést, amelyből összesen 32 árubemutatót kifogásoltak (73%). A vizsgálat második szakaszában lefolytatott ellenőrzések (55 db) közül 36 esetben történt valamilyen jogsértés (65%).
  • A felügyelőségek munkatársai 64 esetben ellenőrizték, hogy a vállalkozások eleget tettek-e a szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségüknek. Az ellenőrzések során 28 esetben az előzetes tájékoztatás nem felelt meg a hatályos jogszabályi előírásnak.
  • A felügyelőségek munkatársai 54 árubemutató alkalmával állapítottak meg valamilyen tisztességtelennek minősülő kereskedelmi gyakorlatot, amelyek többségében halmozottan fordultak elő.
  • A korábbi évektől eltérően 4 árubemutatón fordult elő, hogy a vállalkozás az előadás során agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő, pszichés nyomásgyakorlással igyekezett rávenni a fogyasztókat a termék megvásárlására.
  • 780 fogyasztói beadvány érkezett a területi felügyelőségekhez az árubemutatókkal kapcsolatban.  A legtöbben (236 esetben) azt sérelmezték, hogy nem tudtak elállni a megvásárolt terméktől. 91 esetben az elállási jogról egyáltalán nem vagy nem megfelelően tájékoztatták a fogyasztókat.
  • 115 esetben amiatt kérték a fogyasztók a hatóság segítségét, mert az elállási jog érvényesítése során a vállalkozás a foglalót nem fizette vissza, illetve további 31 esetben az elállás bánatpénz/adminisztrációs díj fizetéséhez kötötte.

A jogszabályváltozásokat követően az árubemutatók hatósági ellenőrzése első alkalommal történt meg. A tapasztalatok és a panaszok alapján megállapítható, hogy számos vállalkozás a közelmúltban történt jogszabályváltozások után sem végzi jogkövetően tevékenységét. Kiderült az is, hogy a bemutatókon szerződést kötő fogyasztók jogérvényesítése az esetek többségében még mindig nehézségekbe ütközik.

 

Mindezek miatt a fogyasztóvédelmi hatóság - a preventív tájékoztatás mellett - a jövőben is kiemelten fontosnak tartja e terület folyamatos és szigorú ellenőrzését, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig dolgozik a törvény szigorításán.

 

Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

Kapcsolódó cikkek

Budapest, 2015. március 11. - A személyijövedelemadó-bevallás legegyszerűbb módja az adónyilatkozat, amit „söralátét-bevallásként” is emlegetnek. Ezt - egyebek mellett - akkor lehet választani, ha a munkáltató által levont adó, adóelőleg, és a ténylegesen fizetendő adó különbözete nem több ezer forintnál.

2013. május 10., péntek - Az ügyészségtől átfogó vizsgálatot, a kormánytól a trafikpályázatok érvénytelenítését követeli az MSZP azután, hogy a hvg.hu egy birtokába került, nyilvánosságra nem hozott hangfelvétel alapján közölte: a szekszárdi fideszes városvezetés egyeztetett a dohányboltokra pályázókról.

    

Pécs, 2016. április 25. - A még mindig egyre csak csökkenő kamatkörnyezet a kockázatosabb befektetésekre ösztönöz, a hektikusan mozgó árfolyamok azonban könnyen elijeszthetik a megtakarítókat. A K&H befektetési szakemberei szerint a befektetők számára ezért most az a legfontosabb kérdés, hogy felüljenek-e az árfolyam-hullámvasútra, és jelen legyenek a piacon, vagy visszahúzódjanak a biztonságos betétekbe.