Könyvterjesztő cégek hetvenmilliós bírsága

2013. október 22., kedd 21:50

Budapest, 2013. október 22. - Összesen hetvenmillió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) négy könyvterjesztő vállalkozásra, amiért azok versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek kiadókkal - közölte a versenyhivatal az MTI-vel.

A jogsértő magatartás elkövetéséért a Pécsi Direkt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t 40 millió forint, a Líra Könyv Zrt.-t és a Sun Books Könyvkereskedelmi Kft.-t együttesen 15 millió forint, és a Libri Könyvkereskedelmi Kft.-t 15 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a GVH.
   

Az eljárásban a könyvkereskedők és a kiadók között létrejött terjesztési megállapodásokban, azaz a bizományi és az adásvételi szerződésekben rögzített feltételeket, kikötéseket vizsgálták.
   

A GVH megítélése szerint kifogásolható volt, hogy a Líra és Sun Books, a Pécsi Direkt, valamint a Libri egyaránt olyan könyvterjesztési szerződéseket kötöttek, túlnyomórészt bizományosi szerződés formájában, melyekben a terjesztők vállalták, hogy a kiadók által meghatározott kiskereskedelmi árat alkalmazzák a kis- és nagykereskedelmi értékesítésekre egyaránt. A GVH megállapította, hogy a viszonteladó által alkalmazott kiskereskedelmi ár rögzítése versenykorlátozó magatartás, amely a kereskedőt megfosztja az ár alakításának szabadságától. Bár a könyvek árának kiadó általi meghatározása a szakmában évtizedek óta bevett gyakorlat volt, ami eredetileg a bizományosi értékesítési formából fakadt, a GVH úgy találta, hogy az említett meghatározó kereskedők és a kiadók közötti kapcsolatok időközben megváltoztak, és viszonyuk a vizsgált időszakban versenyjogi értelemben nem minősült valódi ügynöki megállapodásnak.
   

hirdetés

A kifogásolt kikötések ugyanakkor azt eredményezték, hogy a kiadók által meghatározott árak rögzített árakká váltak, kizárva a kereskedők közti verseny egyik legfontosabb aspektusát, az árversenyt, ami által annak jótékony hatásaiból - az alacsonyabb árak révén - a fogyasztók nem részesülhettek - mutat rá a hivatal. A közlemény szerint számos szerződésben a kiadó azt is vállalta, hogy a könyvek kiskereskedelmi árát a terjesztő versenytársai számára sem határozhatja meg alacsonyabb szinten.
   

A GVH ismertette: egyes vizsgált szerződések korlátozták a kiskereskedelmi ár időbeli alakítását is a könyv megjelenésétől és a kereskedőnek történő átadásától számított bizonyos időszakban, illetve az év egy konkrétan meghatározott időszakára (az év végi kiemelt periódusra) vonatkozóan.
   

A GVH megállapította, hogy a könyvterjesztő vállalkozások a viszonteladási ár rögzítésére, a versenytársak árazására, és a fogyasztói ár időbeli változtatásának tilalmára vonatkozó versenykorlátozó célú megállapodásokat kötöttek a kiadókkal. Mivel a rendelkezések egymás hatását erősítették, így együttesen különösen alkalmasak voltak a könyv-kiskereskedelmi verseny korlátozására - írta a GVH.
   

A kisebb terjesztőkkel és a kiadókkal szemben az eljárást a GVH megszüntette, mivel úgy találta, hogy a meghatározó kereskedők szerződéseinek átalakításával a versenykorlátozás megfelelően kiküszöbölhető.

 

Forrás: MTI

Kapcsolódó cikkek

A kezelésében lévő több mint 31 ezer kilométernyi országos közúthálózat, vagyis a gyorsforgalmi, fő- és mellékutak üzemeltetési és fenntartási feladatait látja el Magyar Közút Nonprofit Zrt. Így többek között arról is gondoskodnak, hogy a kezelésükben levő úthálózatot a közlekedők lehetőség szerint akadálytalanul és biztonságosan használhassák télen is. Jó tudni, mik is a Közút téli feladatai, hogyan látja el azokat és mit tanácsolnak az autósoknak.

Budapest, 2016. február 2. - Mínusz 2-3 fokos napi átlag-, és mínusz 10-15 fokos hajnali hőmérsékleteivel január az év leghidegebb hónapja. Ebben a hónapban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta.

Budapest, 2015. június 18. - A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. dohánytermékek központi kiszállítására tett közös ajánlatának elfogadásával a magyar kormány teljességgel átláthatatlan és diszkriminatív módon két kiváltságos piaci szereplő kiválasztása mellett döntött a pályáztatásból kimaradt nagyvállalatok álláspontja szerint.