Kap még valaki cafeteriát?

2016. augusztus 26., péntek 07:05

Budapest, 2016. augusztus 26. - Alig néhány munkavállaló számíthat cafeteriára a következő egy év során: a kkv-k közel kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit - derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Az adótörvények változása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria-rendszerüket: a pénzbeli jutalom máris a harmadik helyre lépett elő a juttatások között, amelyet az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés előz meg.

A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat. Az év eleji átmeneti javulást követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya. Az új cafeteria rendszer tervének bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy év során a kkv-k mindössze 37%-a kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya.

 

- Az adótörvények módosítása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket. Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első helyen az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25%-ról 18%-ra és 18%-ról 10%-ra), a pénzbeli jutalom azonban a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amely szerint évi 100 000 forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből - mondta Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing-főosztály vezetője.

hirdetés

 

beren-kivuli-juttatas2011-2016q2-1472121113.jpg

 

- A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak - csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány -, hanem az ún. egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98%-os közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként - tette hozzá a szakértő.

 

Előnyben a Dunántúl

 

A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40%-a kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele (53%) tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit.

 

beren-kivuli-juttatast-tervezo-kkv-k-2016aug-1472121042.jpg

 

Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban (45%) cafeteriával.

 

Forrás: K&H

Kapcsolódó cikkek

hazassag400-1454763865.jpg

Budapest, 2016. február 7. - Hazánkban kilencedik alkalommal rendezik meg a házasság hetét a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával. A már huszonegy országban zajló mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire, valamint segítséget nyújtson a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek.

ferfi400-1427431269.jpgBudapest, 2015. március 27. - A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. A Randstad globális kutatása alapján mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.

Budapest, 2016. augusztus 1. - Magyarországon mintegy 50 000 betöltésre váró álláshely volt az idei első negyedévben, egyes ágazatokban, illetve régiókban már komoly munkaerőhiány alakult ki. A betöltetlen állások aránya az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ág vállalkozásainál, száma pedig a feldolgozóiparban volt a legmagasabb a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett statisztikai tükör elemzése szerint.