Hogyan teszik tönkre az élővilágot?

2016. június 6., hétfő 06:00

alma-permetezes-gp-logoval400-1465131252.jpg

Budapest, 2016. június 6. - Az utóbbi években egész Európában rohamosan nőtt a növényvédő szerek használata. Egy átlagos németországi almaültetvényt például 34-szer permeteznek le egyetlen tenyészidőszakban. A Greenpeace felhívja a figyelmet arra, hogy a biológiai sokszínűség csökkenésének egyik legfőbb okozója az iparszerű, vegyszereken alapuló mezőgazdaság.

A nemzetközi környezetvédő szervezet a legfrissebb kutatási adatokat tette elérhetővé az „Európa növényvédőszer-függősége - Hogyan teszi tönkre a környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?” című tudományos jelentésében.

 

A legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. A növényvédő szerek azonban nem tudnak különbséget tenni barát és ellenség között, így nem csak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.

 

Éppen most figyelhető meg az ízeltlábúak populációinak összeomlása egész Európában, amely egybeesik a különféle rovarevő fajok, mint például a fecskék és a seregélyek egyedszámának nagyarányú csökkenésével. Ugyanakkor a magevő szántóföldi madarak állományait a gyomirtó szerek veszélyeztetik azáltal, hogy meggátolják ezek szaporodását, eltűnnek a gyom magvak, így a madarak táplálékforrásai beszűkülnek.

hirdetés

 

A vegyszerek várható környezeti hatásait sokszor téves eredményeket adó matematikai modellezéssel számítják ki. Kimutatták például, hogy a javasolt dózisú gombaölő készítménnyel lepermetezett békaivadékok nagyon nagy számban elpusztulnak. Volt olyan termék is (Headline néven kapható), amelynek javasolt dózisa 100%-os elhullást okozott egyetlen órán belül.

 

almapermetezes600-1465131793.jpg

 

Ezek a vegyszerek és vegyszermaradványok megjelennek a táplálékunkban; tönkreteszik a talajt, a vizeinket és a levegőt; veszélyeztetnek számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást, mint amilyen például a beporzás, a vizek természetes tisztulása, vagy a talaj termőképessége. Ráadásul nem csak ott szennyeznek, ahol használják őket. A növényvédő szerek a szél és a víz útján hatalmas távolságokra eljutnak.

 

Az európai uniós szabályozás nem képes megelőzni a növényvédő-szerek pusztító hatását, és nem tudja megvédeni környezetünket.

 

- Meggyőződésünk, hogy nem az új növényvédő szerek fejlesztése a megoldás, hanem az ökológiai gazdálkodásra való átállás. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi, iparszerű mezőgazdaság elmozduljon ebbe az irányba, jelentős politikai és pénzügyi támogatásra van szükség - mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.

 

A kiadványt összefoglaló anyag: www.greenpeace.org

A tudományos jelentés (pdf): secured-static.greenpeace.org

 

Forrás és infografikák: Greenpeace Magyarország

 

keteltuek-hullok-europa600-1465131819.jpg

Kapcsolódó cikkek

isk-osztas400-1472703102.jpg

Budapest, 2016. szeptember 1. - A tanévkezdés előtti utolsó nyári napra szervezett játékos programon látott vendégül tegnap egy osztálynyi rászoruló gyereket az Ökumenikus Segélyszervezet és a kampány stratégiai partnere, az E.ON.

termekbemutato400-1437139712.jpgBudapest, 2015. július 18. - Nem csökken a piaci jelzések száma a termékbemutatókkal összefüggésben. Továbbra is számos panasz érkezett mind a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH), mind az általa megbízott, vele együttműködésben dolgozó Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Irodák (Irodahálózat) Debrecenben, Egerben, Szegeden, Pécsen és Győrben működő ügyfélszolgálataira.

Budapest, 2015. július 13. - A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 2015 júniusában minimálisan nőtt, ugyanakkor a fogyasztói várakozások javultak az ország gazdasági helyzetének rövidtávú javulásában reménykedők növekvő arányának okán. A tavasz a vásárlási hajlandóság mindössze 1 százalékpontos emelkedését hozta. Márciushoz képest mérséklődött a munkanélküliek számának csökkenésére számítók aránya és tízből hatan további drágulást valószínűsítenek. Jelentősen nőtt a lakásvásárlást jó befektetésnek tartók aránya és a válaszadók 63 százaléka saját bevallása szerint soha nem venne fel hitelt.