Hogyan teszik tönkre az élővilágot?

2016. június 6., hétfő 06:00

alma-permetezes-gp-logoval400-1465131252.jpg

Budapest, 2016. június 6. - Az utóbbi években egész Európában rohamosan nőtt a növényvédő szerek használata. Egy átlagos németországi almaültetvényt például 34-szer permeteznek le egyetlen tenyészidőszakban. A Greenpeace felhívja a figyelmet arra, hogy a biológiai sokszínűség csökkenésének egyik legfőbb okozója az iparszerű, vegyszereken alapuló mezőgazdaság.

A nemzetközi környezetvédő szervezet a legfrissebb kutatási adatokat tette elérhetővé az „Európa növényvédőszer-függősége - Hogyan teszi tönkre a környezetünket az iparszerű mezőgazdaság?” című tudományos jelentésében.

 

A legtöbb gazdálkodó a haszonnövényeit rutinszerűen többféle vegyszerrel kezeli ahelyett, hogy ezeket csak utolsó lehetőségként, a ritkán előforduló erős fertőzöttség esetén vetné be. A növényvédő szerek azonban nem tudnak különbséget tenni barát és ellenség között, így nem csak a kártevőket pusztítják, hanem a hasznos élőlényeket is.

 

Éppen most figyelhető meg az ízeltlábúak populációinak összeomlása egész Európában, amely egybeesik a különféle rovarevő fajok, mint például a fecskék és a seregélyek egyedszámának nagyarányú csökkenésével. Ugyanakkor a magevő szántóföldi madarak állományait a gyomirtó szerek veszélyeztetik azáltal, hogy meggátolják ezek szaporodását, eltűnnek a gyom magvak, így a madarak táplálékforrásai beszűkülnek.

hirdetés

 

A vegyszerek várható környezeti hatásait sokszor téves eredményeket adó matematikai modellezéssel számítják ki. Kimutatták például, hogy a javasolt dózisú gombaölő készítménnyel lepermetezett békaivadékok nagyon nagy számban elpusztulnak. Volt olyan termék is (Headline néven kapható), amelynek javasolt dózisa 100%-os elhullást okozott egyetlen órán belül.

 

almapermetezes600-1465131793.jpg

 

Ezek a vegyszerek és vegyszermaradványok megjelennek a táplálékunkban; tönkreteszik a talajt, a vizeinket és a levegőt; veszélyeztetnek számos létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatást, mint amilyen például a beporzás, a vizek természetes tisztulása, vagy a talaj termőképessége. Ráadásul nem csak ott szennyeznek, ahol használják őket. A növényvédő szerek a szél és a víz útján hatalmas távolságokra eljutnak.

 

Az európai uniós szabályozás nem képes megelőzni a növényvédő-szerek pusztító hatását, és nem tudja megvédeni környezetünket.

 

- Meggyőződésünk, hogy nem az új növényvédő szerek fejlesztése a megoldás, hanem az ökológiai gazdálkodásra való átállás. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi, iparszerű mezőgazdaság elmozduljon ebbe az irányba, jelentős politikai és pénzügyi támogatásra van szükség - mondta Rodics Katalin, a Greenpeace agrárkampányosa.

 

A kiadványt összefoglaló anyag: www.greenpeace.org

A tudományos jelentés (pdf): secured-static.greenpeace.org

 

Forrás és infografikák: Greenpeace Magyarország

 

keteltuek-hullok-europa600-1465131819.jpg

Kapcsolódó cikkek

Pécs, 2016. július 1. - Idén a felvidéki Gútáról érkezik Baranyába a kovász a magyarok kenyeréhez, a sót ismét Parajdról küldik, elkészítéséhez a Tisza forrásvidékéről származó vizet használnak, a megőrölt liszt pedig a határon túli rászorulókon kívül minden magyarországi megyébe eljut.

Budapest, 2016. február 2. - Mínusz 2-3 fokos napi átlag-, és mínusz 10-15 fokos hajnali hőmérsékleteivel január az év leghidegebb hónapja. Ebben a hónapban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta.

ronald1-400-1432416059.jpgBudapest, 2015. május 24. - A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány a miskolci és a budapesti Ronald Házak után Pécsett, a Gyermekklinika épületén belül két Ronald-szoba létrehozásával igyekszik enyhíteni a beteg gyermekek és szüleik terheit a legnehezebb időszak alatt.