Harc a földért - Csányi Sándor sikerdíja Ángyán Józsefnek

„Egy mondatot mondok: a mai vendégünk Ángyán József.” – vezeti fel a konferanszié az eseményt. Bár mindenki izgatottan várja az előadás kezdetét, pár perc türelemre még szükség van, mert a hangosítás kicsit nehezen áll össze. „Be kell kapjam?” - kérdezi a mikrofonra vonatkozólag Ángyán József beletörődve, majd a körülményeken rögtön túllépve bele is fog mondandójába. Mint később a  nagy számban megjelent helyi gazdák felvilágosítanak, nem csak a Jobbik képviselői, a baranyai oligarchák emberei is figyelmesen hallgatják az egykori földművelésügyi államtitkárt. A célja – mint földügyekben mindig – az őszinte és közvetlen emberi beszéd. Mint mondja, ő maga őszinte hittel állt az ügy mellé, amikor belépett a politikába, de míg ő végig ugyanott állt (azaz a kis- és közepes családi vállalkozások oldalán), azzal kellett szembesülnie, hogy a kormány meglehetősen messze tévedt az eredetileg közösen kijelölt útról. Emiatt a felismerés miatt az utóbbi időben kicsit zavarossá vált az élete, pedig nem tesz mást, mint a kormányprogramot kéri számon a kormányon. De örömmel jött Pécsre, ahol több barátja is van, így egy füst alatt több meghívásnak is eleget tesz.

Ángyán József pártszínektől függetlennek tartja a spekuláns nagytőkét képviselő oligarchák háttérhálózatát, akik minden pártba képesek benyomni a saját embereiket, sőt, gyakran még „tartótisztet” is rendelnek melléjük, aki őrködik a nagytőke érdekeinek érvényesülése fölött. Ennek szép példája, hogy az új földtörvény ellen ágáló szocialistáknak maga a miniszterelnök magyarázta el a Szabad Föld hasábjain, hogy nem kell félniük, mert a maximális birtokméret valójában „felfelé nyitott”, bármeddig bővíthető. Ángyán nem is érti, hogy kerülhetett ő a minisztériumba, hiszen amikor megjelent, a „csapat” már ott is rég összeállt, és komoly beleszólása nem volt a dolgokba. Gyakorlatilag egész államtitkársága alatt idegenül érezte magát ott. Ez a fajta hálózati működés egyébként a posztszovjet területek sajátossága, amelyet a Transparency International egyik jelentésében a korrupció egy új szintjének nevez. A lobbicsoportok ereje olyan komoly, hogy képesek voltak azt is elérni, hogy gyakorlatilag a legfelsőbb vezetéssel közösen lefektetett irányelveknek pont az ellenkezője valósult meg az utóbbi időben, azaz nem csak hogy nem kerültek jobban helyzetbe a helyi gazdálkodó családok, több településen egy kapavágásnyi földhöz sem jutottak a nagytőkésekkel szemben. Pedig, mint a professzor úr megjegyezte, „nem a portással” egyeztette ezeket az alapelveket.

hirdetés

Szégyenletesnek tartja Ángyán József az agrárkamara állapotát is, ami nem alulról építkezik, hanem a miniszter nevezi ki a tagjait, így gyakorlatilag egyáltalán nem képviseli a gazdák érdekeit. És ami a legbeszédesebb: a kamara működéséről szóló törvényt mindössze három nap alatt fogadták el, érdemi vita nélkül.

Az előadó nem kerülgette a forró kását: az oligarcha rendszer kapcsán konkrét nevek is előkerültek: hosszasan kitért Csányi Sándor baranyai tehenészetére, amelyben mindössze 56 embernek ad munkát, viszont a földek megszerzésével rengeteg helyi családot fosztott meg a megélhetéstől. De – mint mondja – a spekuláns tőkét a társadalmi–, egészségügyi szempontok sohasem érdeklik, csak a profitmaximalizálás. Ennek érdekében arra is képesek, hogy – mint Csányi – Németországból hozzák az olcsó húst a húsáru gyártásához. Azt sem árt tudni, hogy a volt bankár cégétől nem paprikás, hanem „piros” kolbászt lehet kapni, amelynek a színét E...ételszínezék adta. Államtitkársága alatt Ángyán József kapott egy ajánlatot Csányitól, hogy sikerdíjjal jutalmazná, ha magyar disznókat szerezne vállalkozása számára, de Ángyán erre úgy reagált, hogy magyar disznótenyésztés csak akkor létezne, ha Csányi úr és társai hajlandóak lennének megfizetni az árát. Az oligarchák azonban takarékosak és nem csak költeni, adózni sem szeretnek: Ángyán József állítása szerint míg Csányi Sándor összesen 4 milliárd forint támogatást vett fel földjeire, az adózást egy 2010-ben alapított szingapúri offshore cég segítségével szeretné elkerülni.

A professzor kitért arra, hogy bírálói szerint a kis- és középméretű vállalkozások nem életképesek. Különböző európai példákkal cáfolta ezt a véleményt: Belgiumban egy átlagos gazdaság 29 hektáros, Dániában 60, Franciaországban pedig 52. Míg nálunk 1700 hektár az elvi plafon (ami mellé bérelni gyakorlatilag még a végtelenségig lehet), ezekben az országokban 150, 426 és 274 hektártól számít egy föld nagybirtoknak. Ezek az országok bizonyítják, hogy szövetkezetekbe tömörült családi gazdaságok igenis életképesek és sikeresek lehetnek.

Az egykori államtitkár 3 megye összes újonnan született bérletét vonta vizsgálat alá, hogy pontos képet kapjon a pályáztatás eredményeiről. Az egyik megyében a földterületek 80%-a 24 érdekeltség kezébe került, és jellemző, hogy a győztesek gyakran már az eredmény kihirdetése előtt elkezdték művelni az adott földeket, illetve egy ízben sem nyújtottak be sikertelen pályázatot – ami enyhén szólva arra utal, hogy előre lebeszélték a dolgokat. Az egyik „sikertörténet” a sok közül a felcsúti polgármesteré, aki 25 helyen nyert el földbérletet, anélkül, hogy bárhol is sikertelen lett volna a pályázata. Baranyában a megpályázható földek 44%-át 3 érdekeltség szerezte meg. Ángyán József szerint nem kell rajta csodálkozni, hogy ilyen körülmények között több helyen polgári engedetlenség indul, és a gazdák elfoglalták a törvénytelenül (mert ilyen eset is volt) bérbe adott földeket. „Az emberik pontosan tudják, hogy hol ki bérli a földet. Mit remél a rendszer?” – teszi fel a kérdést Ángyán József, aki örül a civil szerveződéseknek.

Az, ami a MAGOSZ-ból maradt, nem képviseli a parasztságot, csupán asszisztál a kormánynak – szögezi le az előadó, amit a földművelő hallgatóság zajosan helyesel. Ma a parasztságnak nincsen sem érdekképviselete, sem politikai képviselete.

Az előadást követő sajtótájékoztatón a professzor szót ejtett várható politikai jövőjéről: lehetségesnek tartja, hogy kiteszik a Fidesz frakcióból, ebben az esetben függetlenként folytatja a munkáját. Csak abban reménykedik, hogy a parlamentben nem kell a jelenleg szintén független Gyurcsány Ferenc mellé ülnie, aki ellen 2005-ben vitte fel Pestre a tüntetőket. Bajnai Gordonnal nem működne együtt erkölcsi problémák miatt. Ángyán József szerint sokat kellene letennie ahhoz az asztalra, hogy a „csődbűntett”-re bocsánatot nyerhessen.

A Pécsi Plusz kérdésére Ángyán József elmondta, hogy nemzeti radikalizmusa alatt nem egy politikai irányzatot kell érteni, hanem egy szubjektív meggyőződést arról, hogy a nemzeti érdekekhez ragaszkodni kell. Ez nála többek közt abban merült ki, hogy annak idején nem szavazta meg az uniós csatlakozást, mivel úgy érezte, a „birodalmi” érdekek óhatatlanul szembe mennek majd a nemzeti érdekekkel. A konföderációt támogatja, de egy föderatív Európa létrehozásában nem partner. Egyébként úgy veszi észre, az Európai Unió is egyre inkább értékeli a nemzeti érdekek mellett való kiállást, és az agrárpolitikában is változás várható: olyan törvények kidolgozása van folyamatban, amelyek a nagybirtokok támogatását a mérettel arányosan csökkentenék, és az így megmaradó pénzt a nemzeti kis- és középgazdaságok számára tenné elérhetővé.