Gyermekgyilkosság - Tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész a három vádlottra

2013. június 4., kedd 16:38

Kaposvár, 2013. június 4., kedd - Az ügyész tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kért a Szita Bence megölésével vádolt három vádlottra a bűnügy keddi tárgyalásán a Kaposvári Törvényszéken.

Az elsőrendű vádlott B. József védője bizonyítottság hiányában védence felmentését kérte. A másod- és a harmadrendű vádlott védői szerdán mondják el védőbeszédüket.

 

Vadócz Attila tanácsvezető bíró a tárgyalási nap végén közölte: várhatóan csütörtökön hirdet ítéletet.

 

A vád szerint a 11 éves fiút P. Erika ölette meg két kaposvári hajléktalannal, B. Józseffel és K. Józseffel, mert úgy vélte, a gyerek okolható azért, hogy élettársával - a fiú nevelőapjával - megromlott a kapcsolata.

 

A Somogy Megyei Főügyészség a három vádlottat négyszeresen minősített emberöléssel vádolta meg: B. József 58 éves elsőrendű, K. József 42 éves másodrendű és P. Erika 48 éves harmadrendű vádlottak ellen előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A másodrendű vádlott társtettesként, a harmadrendű felbujtóként áll a bíróság előtt.

 

A keddi tárgyaláson újabb tanúkat, igazságügyi orvos szakértőket és elmeszakértőket hallgatott meg a bíróság.

 

A tanúvallomások szerint P. Erika már régóta tervezte a tavaly októberben brutális kegyetlenséggel meggyilkolt Szita Bence megölését.

hirdetés

 

Az egyik tanú - idős korára és egészségi állapotára tekintettel - nem a kaposvári, hanem a Tatabányai Törvényszéken tett vallomást. Az általa elmondottakat a tanácsvezető bíró olvasta fel.

 

A vallomásból kiderül, hogy a tanú hangfelvételt készített az anyósával folytatott telefonbeszélgetésről, amelyben szóba került a fiú eltűnése. A beszélgetés szerint az anyós a tanú sógorától - P. Erika távoli rokonától - hallott arról, hogy a nő gyereke és Szita Bence nem jött ki egymással. P. Erika azt is állította Bencéről, hogy "lop, iszik, kábítószerezik", és annyira kezelhetetlen, hogy már a nevelőapja is "meg akar szabadulni tőle". A hangfelvétel szerint P. Erika már két évvel a gyilkosság előtt gondolkodni kezdett Bence megölésén.

 

P. Erika tanúként beidézett távoli rokonát rendőrök állították elő, mivel arra való hivatkozással, hogy nincs pénze útiköltségre, nem akart megjelenni a bíróság előtt.

 

A férfi az előállítása elleni tiltakozásával kezdődő meghallgatásán elmondta: évente néhányszor találkozott P. Erikával, aki ilyenkor panaszkodott Bencére, hogy terrorizálja. A tanú elmondása szerint P. Erika meg akarta mérgezni Bencét, hogy "vége legyen mindennek". Említett egy korábbi esetet, amikor szóba került egy üveg, amelyet K. József hozott a nőnek. Ebben állítólag méreg volt. A férfi látta az üveget, bele is szagolt, de hogy mi volt benne, nem tudja - mondta. Korábbi, rendőrségen elmondott, a bíróságon felolvasott vallomása szerint P. Erika arról panaszkodott neki, hogy Bence fenyegeti a fiát, és őt azzal zsarolja, ha nem hagyja el élettársát - a fiú nevelőapját -, a gyerek álmában megöli.

 

P. Erika a tanú vallomásával kapcsolatosan azt mondta: húsz éve megszakadt a kapcsolata a férfival, az elmúlt években csak néhányszor találkoztak. Soha nem beszélt vele Bencéről és a konfliktusaikról, főleg nem a gyerek megöléséről, hiszen nem tervezett ilyesmit.

 

A törvényszék - zárt tárgyaláson - két igazságügyi szakértőt is meghallgatott. Szita Bence édesanyja a bíró figyelmeztetése ellenére nem akarta elhagyni az üléstermet. "A saját meggyilkolt fiam tárgyalásán nem lehetek bent?" - kérdezte. A bíró előbb megpróbálta elmagyarázni neki a rendelkezés értelmét - erkölcsi és kegyeleti okokra hivatkozott -, végül az asszony ismételten felcsattanó értetlenkedésére megjegyezte: "ittasan be sem lehetett volna jönnie a terembe".

 

Három szakértő - a tárgyalás nyilvános folytatásán - a vádlottak elmeállapotáról mondott véleményt. E szerint a két férfi személyiségzavarban szenved, ám beszámíthatóságukat ez nem befolyásolja, tettük következményeit fel tudták mérni. P. Erikánál a pszichiáteri szakvélemény alapján semmiféle elváltozás nem volt megállapítható.

 

A tárgyalás kedd délután iratismertetéssel, majd perbeszédekkel folytatódott. Az ügyész, összefoglalva a bűncselekmény bizonyítékait a vádlottakra tényleges életfogytiglani szabadságvesztést kért.

 

Az elsőrendű vádlott védője bizonyíték hiányában felmentést javasolt, ugyanis szerinte nem bizonyítható, hogy B. József ölte volna meg a fiút.

 

A büntetőper május 13-án kezdődött. Az első két tárgyalási napon a vádlottakat és tanúkat hallgatott meg a bíróság. B. József tagadta a gyilkosságot, K. József és P. Erika részben elismerte bűnösségét. A gyilkosság elkövetésével mindhárman egymást vádolták.

 

A vádirat szerint a fiút október 29-én este a Kaposvár melletti sántosi erdőbe csalták, ott B. József a kocsiból kiszállva leütötte, brutálisan bántalmazta - testén egyebek között ásóval és késsel okozott 40 szúrt, illetve vágott sebet talált az orvos szakértő -, eközben K. József megásta a gyerek sírját, P. Erika mindehhez elemlámpával világítva segédkezett. A még életben lévő fiút a gödörbe tették és betemették, halálát fulladás okozta. A fiú ruháit és telefonját a Kapos folyóba dobták.

 

P. Erika a gyilkosság éjszakáján a rendőrségen bejelentette, hogy a fiú eltűnt. A rendőrök a gyerek holttestét néhány nappal később Kaposvár toponári városrészében találták meg, mivel a sántosi erdőben vadászok megzavarták őket, ezért B. József jobbnak látta máshová temetni a holttestet.

 

A felbujtással vádolt nő az erőszakos cselekményekért korábban többszörösen büntetett B. Józsefnek a fiú megöléséért csaknem kétszázezer forintot adott.

 

A tárgyalás szerdán védőbeszédekkel folytatódik.

 

(mti)

Kapcsolódó cikkek

roka400-1474951045.jpg

Budapest, 2016. szeptember 27. - Október 1-től 15-ig zajlik hazánkban a rókák őszi veszettség elleni orális vakcinázása. Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. A csalétekszórás a lakott területeket és a belterületeket nem érinti.

Budapest, 2016. július 26. - Felmérések szerint a folyamatos nyári gyermekfelügyelet megoldása minden harmadik magyar családban gondot jelent. Túlnyomó részben a szülők csak magukra számíthatnak. A táborok, a nagyszülők, a szomszédok sem jelentenek megoldást a legtöbb családban. Nagyon kevés a gyerekbarát munkahely is, ahol nemcsak megtűrik, de szívesen is látják a kicsiket. A kevés ilyen munkahely egyike az EPAM Magyarország, amely munkavállalói gyermekeinek létesített nyári tábort a cég székházában.

alomut-gyermekrajzpalyazat-plakat-2015-400-1444100852.jpgBudapest, 2015. október 6. - A Magyar Közút várja az általános iskolás gyermekek rajzait, amelynek témája az úthoz kapcsolódik, például közlekedés, útépítés, az út és környezet kapcsolata, az úton lévők tájékoztatása (Útinform).