Csak minden ötödik otthon szigetelt megfelelően

2016. február 2., kedd 06:05

Budapest, 2016. február 2. - Mínusz 2-3 fokos napi átlag-, és mínusz 10-15 fokos hajnali hőmérsékleteivel január az év leghidegebb hónapja. Ebben a hónapban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fűtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta.

A magas fűtési költségek ellenére a magyar családok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21%-ának otthona szigetelt teljes körűen, azaz a falakon és a tetőtérben is - derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből. A szigetelőanyag gyártó és a portál közös, lakossági kérdőíve rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élő családok 70%-a tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a "nagy projektbe".

 

A Knauf Insulation a Szeretlek Magyarország közreműködésével, közel ezer magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével az év leghidegebb hónapjában készített felmérést, hogy megtudja, mennyit költenek fűtésre és hogyan védekeznek a magyar családok az extrém januári hideg ellen. A felmérés vizsgálta továbbá azt is, hogy a családok hány százaléka tudja, illetve szeretné energia- és költségtakarékossá tenni otthonát. A felmérésben megkérdezettek 47,9%-a téglaépítésű családi házban, 24%-uk téglaépítésű társasházban, 13%-a panellakásban, 2%-a pedig könnyűszerkezetes családi házban lakik.

hirdetés

 

Sál, sapka, kesztyű, avagy hol szökik otthonunkból a meleg?

 

Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35%-a a falakon, 15-25%-a a tetőn, a födémen, 10-15%-a pedig a padlón realizálódik.

 

Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79%-a nem, vagy nem megfelelően szigetelt; a válaszadók 49,7%-ának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21%-uk esetében csak a homlokzat, 7%-uknál pedig csak a tetőtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.

 

"Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek" - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. "Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás és lehetőség, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10%-át, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani" - tette hozzá.

 

Mediterrán magyarok

 

A Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből az is kiderül, hogy mi magyarok fázós nép vagyunk. A magyar családok 56,4%-ának otthona ugyanis átlagosan 21-24 fokra van felfűtve, 10%-uk pedig 25 fok fölé tekeri a termosztátot. Csupán a felmérésben résztvevők 33%-ánál van a szakértők szerint is ideálisnak tekintett 20 fok, amely egészségünk mellett pénztárcánkra is kedvező hatást gyakorol, hiszen a hőmérséklet egy Celsius fokkal való csökkentése 5-6%-kal csökkenti a fűtés költségét.

 

A havi kiadásainkat azonban nemcsak az otthonunk átlaghőmérséklete befolyásolja, hanem az is, hogy mivel fűtünk. A felmérés rávilágít arra is, hogy minden 1.000 családból 440 egyedi illetve gázfűtéssel, 229 család fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 130 család - jellemzően a panel és társasházakban lakók - távfűtéssel, 120 család házközponti fűtéssel, 70 család pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.

 

"A sárga csekkeken, különösen a januári számlán mutatkozó magas fűtésrezsi azonban nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal rendelkező épületben él" - mondta Aszódy Tamás. "A kihívás tehát nem az, hogy mekkora teret kell kifűtenünk, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudjuk a falak között tartani a meleget" - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

 

Az utcát fűtjük, de látszatmegoldásokkal védekezünk

 

A felmérésben megkérdezett családok 69%-a szerint otthonuk a legtöbb meleget a nem szigetelt vagy rosszul tömítő nyílászárókon keresztül veszíti el, 40%-uk tapasztalata szerint azonban a legtöbb hő a nem szigetelt falakon, 23%-uk szerint az ugyancsak szigeteletlen mennyezeten és födémen, 18%-uk esetében pedig a padlón át távozik a szabadba.

 

Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal - ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével - védekeznek a hideg ellen. Szerencsére azonban évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy a nyílászárók cseréjével, illetve leszigeteléssel fogják korszerűsíteni ingatlanjukat. A mostani felmérésben megkérdezettek 70%-a nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe, ám a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tudná ezt megtenni.

 

Forrás: Premier

Kapcsolódó cikkek

Pontos statisztikákat nehéz fellelni, de becslések szerint évente 10-30 ember veszti életét szén-monoxidmérgezés következtében. Kisebb-nagyobb mérgezést pedig nagyon sokan megéltek már a fűtési szezonban. Sokan talán tudatában sem voltak annak, hogy mérgezést szenvedtek el - hívja fel a figyelmet az Őrmester Marketing.

badacsony400-1470761472.jpg

Siófok, 2016. augusztus 10. - A szolgálati hajókon rendszeresített sárga és piros zászlókkal egészíti ki a balatoni viharjelző rendszer tevékenységét a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság - tájékoztatta a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság az MTI-t.

Budapest, 2015. augusztus 22. - Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám.